A film első
15 percében a néző azt gondolja, Amerika most visszavág a Besson-féle autós
produkciók könnyen szerzett sikereiért. Ez részben sikerült is, mert tényleg
eléggé komoly autózás-felvételeket láthattunk, az ember végig úgy érzi,
mintha autóban ülne, ugyanakkor azonban napnál világosabb, hogy ez a film
lehetett volna jobb is.
Az
az igazság, hogy minden eléggé egyszerűre van véve a filmben (és ne vessetek
meg, vagy ki), de éppen most, a zseniális Gattaca
zenéjét hallgatva simán el tudnék képzelni egy sokkal-sokkal komolyabb verziót
is ebből a filmből, nem kellett volna más hozzá, csak némi agyvelő és antirutin.
Már maga a trailer is jobb, mint a film, de ahhoz, hogy valami még jobbat
képzeljünk el, nem is kell képzelődnünk, mert ez a film egy az egyben egy
korábbi film másolata. A korábbi film címe Point Break (Holtpont), Keanu
Reeves és Patrick Swayze voltak benne a sztárok, és autóversenyzés helyett
szörfözés volt a pálya.
Point Break. Volt egyszer a napfényes Kaliforniában egy
csapat, akik ex-elnökök maszkját magukra öltve végig rabolták a partvidék
összes bankját. A szövetségiek (az FBI) arra következtettek, hogy a bankrablók
szörfösök, mert a bankrablások ugyanazt a vonalat rajzolták ki a térképen,
mint a szörfösök vonulási útvonala az aktuális hullám-lelőhelyek nyomában.
Keanu Reeves-re esik a választás, hogy épüljön be, és
tudja meg, mi fán teremnek ott a dolgok odabent, a szörfösök világában.
Akkoriban úgy tűnt, a Holtpont csak egy film a sok közül, de valami miatt
egész szépen megmaradt a filmbarátok emlékei közt, visszatekintve pedig
határozottan jó film volt, a Reeves-rajongók számára alapfilm.
A helyzet most is ugyanez, a film íróinak még csak esélyük sem lenne, ha
azt akarnák bemagyarázni, hogy ez a film nem is a Point Break másolata,
mert az. Itt is van egy bűnbanda, amely arra szakosodott, hogy kamionokat
rabol ki, mégpedig nem is akárhogy, hanem menet közben. Hm, nem semmi. Amit
pedig ellopnak, az nem más, mint egy csomó autó, csak hogy a témánál maradjunk.
Már most alig várjuk azt a Point Break-et, amiben a szörf helyett bringák
vannak, és jó volna egy olyan is, amiben kamerák, illetve filmek. A Point
Break egyébként azért is rendes film volt, mert a szörfözés mellé bevették
az ejtőernyőzést is, és a fiúk általában voltak extrémek, nem speciálisan.
Lényeg, hogy most vannak az autólopások, amit ismeretlenek
fekete ruhában és maszkban követnek el, az éjszaka leple alatt, és ezt kell
kinyomoznia Brian-nek (Paul
Walker), ezért
kell beépülnie az autóversenyzésért élő-haló miliőbe. Paul Walker-t sok
helyről ismerjük, de leginkább a Koponyák negatív figurájaként jegyezzük.
Szerepelt a Prérifarkas Blues-ban, a Pleasantville-ben (ő volt a helyi menő
csávó, szőke és kékszemű), A Csaj Nem Jár Egyedül (She's
All That) is hasonló szerepet jelentett a számára, csak úgy, mint még
a Börtönpalotában betöltött egyperces beugró szerepe is. Itt azonban átmegy
pozitívba, és hálistennek ez rendben is van, a "múltja" ellenére
el tudjuk fogadni Walkert mint főhőst.
Brian tehát beépül, és mint minden Point Break-alapú filmben, itt is van
egy belsős csaj, aki nagyon jól néz ki. A Point Break-ben Lori Petty volt
az "extreme"
csaj, és szó, ami szó, tényleg nem nézett ki rosszul. Majd eggyel utána,
a Szabadítsátok Ki Willy-t-ben is jó volt őt látni, de aztán ő lett a Tank
Girl, amiben alig lehetett ráismerni. A Halálos Iramban "extrém"
belsős csaja Jordana Brewster, aki Mia-t, Vin
Diesel húgát
alakítja. Valószínűleg a film
legaranyosabb jelenete, amikor Mia átveszi a pólóját és kibontja a haját,
mert látja az ablakból, hogy a bátyja hazahozta magával az új fiút. Általában
véve, Jordana
Brewster a film
élvezhetőségének legalább 66 százalékáért egymaga vállalhatja a felelősséget.
Egy film élvezhetősége és emlékezetessége szerencsés módon nem azon áll,
vagy bukik, hogy mekkora sebességgel rohangálnak, autóznak, szörföznek,
vagy bármi, hanem azon, hogy mennyire "beleélhető" karakterek
mennyire átélhető helyzeteken mennek keresztül, mert ez az, ami hat. Lásd
Die Hard: ha valaki csak úgy megmenti a Nakatomi-toronyházat, az egy sima
akció, attól függően, hogy mennyi pénzt, és egy mennyire jó operatőrt mondhat
magáénak a produkció, az egészen gyengétől akár a közepes, de gyorsan felejthető
akciófilmig vihette volna. Ámde ott volt Mr. Willis mint John McClane, és
nemhogy jobb, mint közepes, de egyenesen klasszikus film lett az eredmény.
Nagyon extrém esetekben egy film alig tartalmaz hagyományos értelemben vett
akciót (lásd Gattaca), és mégis, a film legelső másodpercétől kezdve annyira
izgalmas, annyira belepréselődünk az ülésbe, mintha egy űrhajóban ülnénk,
"csak" azért, mert a belső élmény áramlása intenzív. A Halálos
Iramban egyik gyengéje az, hogy ez a belső élmény-áramlás nem igazán komoly
színvonalon valósul meg. Tehát annak ellenére, hogy dübörögnek a lóerők,
csak annyit dob, annyit pörget rajtunk a film, amennyit a lányt látjuk,
meg amennyi átélhető barátság szövődik Vin Diesel és Paul Walker között
(ami nem igazán sok).
Van a filmben pár egészen vicces rész is, ami hátrány,
mert ezeken a pontokon szétesik a cselekmény. Például, amikor az utolsó
bevetésre készülnek, páran a csapatból csak úgy bemondják, hogy
"rossz előérzetem van", "rosszat sejtek", stb.,
Íme, egy eléggé egyszerű és szókimondóformája a feszültségkeltésnek.
Egyébként mindegy, mert akik szeretik az autókat meg az autózást, azok úgyis
valamilyen szinten elégedetten fognak távozni
a moziból, és amikor elkezdené őket zavarni, hogy "ez azért mégsem
volt annyira jó film", akkor már késő, mert a filmnek még az emléke
is jótékonyan elillan a memóriánkból, az összes többi könnyű fajsúlyú részecskével
együtt. Egyáltalán nem bánjuk, hogy filmünk másolta a Point Break-et, bárcsak
jobban lemásolta volna. Ott Keanu Reeves és Patrick Swayze egy sokkal feszültségteljesebb,
sokkal átélhetőbb, sokkal profibban megírt történetben szerepeltek. Itt
hiányzik az ember, akivel mindez megtörténik. Vagy hiányzik Charlie Sheen
őrültsége a Pokol Angyalai c. másik beépített ügynökös filmből, melyben
Sheen karaktere egy nehézmotoros bandába épül be. De hiányzik Keanu Reeves
karakterének színtiszta odaadása, imádata is a szörfözés iránt, mint az
illető extrém sport iránt, amit elvileg "csak" hivatalból tanul
meg, de aztán magával ragadja, és ő tényleg a legjobb akar lenni benne.
Tényleg csodálni fogja azt, akit le kell buktatnia (Patrick Swayze-t), mert
ő még nála is jobb. Paul Walker ott ül Vin Diesel-lel egy asztalnál, és
az életről beszélnek. Paul Walker karaktere, Brian csak úgy bedobja, "szükségem
van pénzre, én is akarok úgy pénzt keresni, mint te, és ne mondd, hogy csak
a versenyzésből élsz, mert nem vagyok hülye". Ez egy száraz
és lecsupaszított szitu, amiben nyoma sincs annak, amitől az eredeti egy
valóban emlékezetes film lett. Barátság, buddhizmus, anarchizmus, az elemek,
föld, víz, levegő, vihar, a hullámok… Ami itt van, az csak egy jó csaj,
akinek a bátyja egy jó csávó, és a srác, aki le akarja buktatni őt, miközben
izgul, hogy a csaj esetleg megharagszik arra, aki lebuktatja a bátyját.
Ez a film nemcsak egy Point Break "light", hanem egy Point Break
"extra dry", sőt, egy Point Break "diet" is.