A Vanília Égbolt
olyan film, amitől nem szabad sokat várnunk, mert bármit is szeretnénk
kapni egy olyan filmtől, aminek a trailerjében Tom Cruise egyensúlyoz
egy felhőkarcoló tetején, felejtsük el: ez nem az a film, ami valami élményszerűt
tartogat a nézőinek, sőt, helyette inkább levesz az energiáinkból.
Egy remake-ről van
szó, pontosabban egy 1997-es, spanyol művészfilm újrafeldolgozásáról. Alejandro
Amenábar Nyisd
Ki a Szemed c.
filmje egy olyan történetet mesél el, ami a fő fordulata alapján leginkább
Michael Douglas A Játszmá-jára emlékeztet. Miután többen hajlamosak vagyunk
a filmvégi nagy csavar után újraértékelni az egész - addig talán nem annyira
kedvelt- filmet, ezért ezt a sztorit is bizonyára sokan fogják érdekesnek
találni. De ez a "nagy fordulat" sem tudja megmenteni a filmet
attól, hogy unalmasnak és fárasztónak tartsuk. A bajok azzal kezdődnek,
hogy Cameron
Crowe úgy képzelte
az újrafeldolgozást, hogy szinte egy az egyben vette át az eredeti filmből
a jeleneteket, a párbeszédeket, a képek hangulatát, hogy Penelope
Cruz-ról ne is
beszéljünk, aki mindkét filmben főszerepet játszott. Crowe újítása abban
merül ki, hogy amerikai neveket használ, amerikai helyszínre helyezi a cselekményt,
a főszereplő fiúnak pedig nem étteremlánca, hanem újságkiadója van a történet
szerint. Amúgy szinte minden jelenet pontról pontra követi a spanyol elődjét,
és ez nem utal valami nagy rendezői képzeletre. Cameron Crowe-tól egyébként
sem vagyunk nagyon elragadtatva , mivel az eddig nálunk megjelent filmjei
(a Facérok, Jerry Maguire, illetve az Oscar-díjas Majdnem Híres) nem nyújtottak
annyira nagy élményt, hogy jó rendezőként könyvelhessük el (bár ezzel például
Egri Tibor kedves olvasónk nem ért egyet))).
A Vanília Égboltot hívhatnánk akár szerelmi filmnek
is, hiszen Tom Cruise és Penelope Cruz a film forgatása alatt jöttek össze,
és azóta ők
alkotják a legújabb Hollywood-i szuperpárost, akikkel a sajtó kimerítően
foglalkozik. Mégsem tesszük ezt, mert a filmben nem a szerelmen van a fő
hangsúly, hanem a főhős, David Aames (Tom
Cruise) megpróbáltatásain,
amiket nemcsak ő, de a nézők sem értenek.
A történet elején megismerhetjük a fiatal milliomos Aames-t, aki egy újságkiadót
örökölt az apjától (a spanyol filmben egy étteremláncot), és azóta a New
York-i aranyifjak könnyed életét éli. Vagyis gyönyörű sportkocsival mászkál,
folyamatosan elkésik a céges megbeszélésekről, és laza kapcsolatokban vesz
részt. Mostani (film eleji) szeretője egy kicsit hisztérikus és egyben egy
nagyon nyomulós nő, Julie Gianni (Cameron
Diaz). A hisztérikus
vonal oda vezet, hogy Julie -Daviddel az anyósülésen - nekivezeti a kocsiját
egy falnak, aminek természetesen tragikus következményei lesznek. Ettől
kezdve hősünket vagy összeroncsolt arccal, vagy egy maszkot viselve láthatjuk,
ami önmagában sem dobja fel a filmélményünket. Érthetetlen dolgok történnek,
amelyek között nehezen tudjuk megkülönböztetni egymástól a direkt rejtélyesnek
szánt elemeket és a dramaturgia közönség-elhanyogoló szerepét. Tom Cruise
egy teljesen semleges alakítást nyújt, semmi külön finomság, vagy érzelmeinkre
ható megnyilvánulás nem bukkan fel a játékában, csak rutinszerű helyzetmegoldásokat
látunk. A film érzékeny pontja Penelope Cruz, a csodaszép spanyol üdvöske.
A Nyisd
Ki a Szemed-ben
egy kedves-bájos Sofiát játszik, aki a nagy szerelem ígéretét jelenti César
számára. Szép kis feje üdítően mutat a többi spanyol szereplő között, de
azért nincs őrült nagy hangsúly a karakterén. Ezzel szemben a Vanília Égbolt-ot
szinte csak az ő alakjára alapozták: ő hordozza az érdekességet, a különösséget,
a szépséget és a szerelemmel kapcsolatos érzéseket. Cruz tényleg fantasztikusan
néz ki, de ezentúl is rendelkezik egy piacképes vonással: egzotikus jelenség
az amerikai filmekben.
A film szinte egyetlen erénye Sofia alakjának az
ügyes megformálása, az a mód, ahogyan ellenállhatatlannak mutatja
be a lányt, azzal együtt, hogy elég kevés jelentős szöveget kap a filmben.
Cruz egzotikus sugárzása áthatja az összes jelenetet, és mi, nézők is úgy
látjuk, hogy nagyon könnyen és mélyen bele lehet szeretni egy ilyen nőbe.
Az egzotikumot persze erősítik az olyan direkt rendezői megoldások is, mint
például az a jelenet, amikor Sofia annyira dühbe gurul, hogy spanyolul kezd
el veszekedni Daviddel, és ezzel néhány jól csengő és pergő ritmusú mondattal
ajándékozza meg a nézőket. Cruz tehát a helyén van, vadító és szédítő, de
ennél többet nem is nagyon tud a film nyújtani. Egy óra után már nagyon
várjuk, hogy megoldódjon a helyzet, de Crowe és csapata nem hagyja sürgetni
magát, és ugyanolyan tempóban kell végigkövetnünk az eseményeket, mint a
spanyol eredetiben. Ez a film még az eddig kedvelt színészeinkkel is el
tudott bánni: példa erre Jason Lee, David Aames legjobb barátjának a szerepében.
Jason Lee-t először az Amerikai Szakács (American Cuisine) c. filmben kedveltük
meg, aztán jött néhány kisebb szerep a Közellenségben és a Dogmában, majd
a Majdnem Híres-ben egy majdnem főszerep. Eddig szinte minden szerepében
jó
volt, de a Vanília Égbolt rá sem volt túl jó hatással, mert most kivételesen
egy semmilyen játékot nyújtott. Persze az is lehet, hogy Crowe figyelmét
annyira lekötötte Penelope Cruz instruálása, hogy nem maradt figyelme a
férfi szereplőkre, és -mellesleg- Cameron Diazra sem. Diaz mindent megpróbált,
hogy pár percben fel tudjon villantani egy elképzelhetetlennek megírt nőt,
de ez még neki sem sikerülhetett, úgyhogy ő is rossz emlékeket hagyott bennünk.
A film az USA-ban sem teljesítette a bevételre vonatkozó
elvárásokat, két hónap alatt épp, hogy behozta a 68 millió dolláros árát.Ezzel
együtt például Tom Cruise-t nem kell féltenünk, mert amellett, hogy producerként
30 %-os részesedést kap a film profitjából, a színészi munkájáért már eleve
20 millió dollár ütötte a markát.
Tulajdonképpen az a baj az egész filmmel, hogy miután vége van, rossz hangulatban
távozunk a moziból, ismeretlen okokból. Lefáraszt minket hősünk folyamatos
kétségbeesése, nyomozása és a dolgok érthetetlensége, mert valljuk be, az
alapsztori sem túl érdekes. Ehhez még hozzájön a silány rendezés, Tom Cruise
nulla szerepjátszása, és megkapjuk a negatív végeredményt, a Vanília Égbolt-ot.