2010-02-16
Farkasember
Átok és végzet Angliában
A farkasok, farkasemberek, vérfarkasok már szinte mindennapi szereplői a mozifilmeknek, nemcsak az olyan b-vonalú horrorfilmeké, mint az Underworld 1-2, vagy Kate Beckinsale másik ezirányú filmje, a Van Helsing, hanem a tiniknek szánt Alkonyatban is főszerepet kapnak a vámpírok mellett. Itt volt már az ideje, hogy egy kifejezetten vérfarkasos film is megszülessen, egy klasszikus darab, ami kb. a kezdetekhez visz minket vissza.
Vissza
az eredethez, hova máshova, mint az esős és ködös 19. századi Angliába, ahol egy elhagyatott birtok környékén egy nem emberi lény gyilkolja le az embereket, vagyis mivel egy horrorfilmben vagyunk, mondjuk ki, trancsírozza őket. Benicio Del Toro ezúttal mint egy elátkozott, de jó családból való angol úrifiú bukkan fel, aki a Hamletet játsszó színészi karrierjét függeszti fel halott bátyja "kedvéért". Visszamegy borzasztó gyerekkorának helyszínére, és elkezd nyomozni a bátyját megölő lény után.
Innentől olyan sok említésreméltó cselekmény, fordulat nem történik, amit látunk, kitalálható előtte már pár perccel, és az sem jó hír, hogy átlag mozinézőként ismerjük a vérfarkasok működésének csínját-bínját (ha valakit megmarnak,
vagy harapnak, az is azzá válik később).
A helyszín és a környezet egyszerű "ködös angliai", kékes-füstös háttérrel, ezen sem töprengtek sokat a látványtervezők. Benicio elkezd nyomozni, de érdekesmód az lesz az elős lépése, hogy a veszélyeztetett időszakban, teliholdkor odamegy a gyilkosság környékére. Jó terv, be is válik, de ezen ugyanúgy nem lepődünk meg, mint a későbbieken.
Az a helyzet, hogy nem sok érdekes motívumot tud felvonultatni a film, a nagyon véres gyilkolászások és premier plánban mutatott belsőségek látványa nem annyira meggyőző, plusz a vérfarkasos átalakulást sem sikerült olyan jól megoldani a számítógépes szakértőknek, mint lehetett volna.
Tehát ezek azok az elemek, amiket nem kapunk meg a filmtől: érdekes cselekmény, meglepő fordulatok és drámai történések, személyiségek, karakterek filmbeli változásával. Amit kapunk: emberek trancsírozását, egy vérre beinduló szörny kettős létét, és a volt Mátrix-os ügynök, ausztrál színész Hugo
Weaving angolos, de erőtlen nyomozását. Még csak nem is izgulunk a lehetséges áldozatokért, beleértve Emily Blunt-t is, aki bár itt totál női főszereplő, nem sokkal szimpatikusabb, mint amilyen a Prada-ban volt. Van még egy Anthony Hopkins-unk is a stáblistán, de az ő játéka sem érdekes, szinte látjuk, ahogy egy három napos forgatás alatt felvették vele, amit kellett.
Ami a film fogadtatását illeti, kétféle adatunk van arról, mennyibe kerülhetett a film, vagy 85 vagy 150 millió dollárba (mi a másodikra tippelnénk promóciós költéssel együtt), mindenesetre eddig mindössze 57.5 millió dollárt termelt összesen, ami elég gyér eredmény, de ami éppen illik egy ilyen üres horrorfilmhez.
az eredethez, hova máshova, mint az esős és ködös 19. századi Angliába, ahol egy elhagyatott birtok környékén egy nem emberi lény gyilkolja le az embereket, vagyis mivel egy horrorfilmben vagyunk, mondjuk ki, trancsírozza őket. Benicio Del Toro ezúttal mint egy elátkozott, de jó családból való angol úrifiú bukkan fel, aki a Hamletet játsszó színészi karrierjét függeszti fel halott bátyja "kedvéért". Visszamegy borzasztó gyerekkorának helyszínére, és elkezd nyomozni a bátyját megölő lény után.
Innentől olyan sok említésreméltó cselekmény, fordulat nem történik, amit látunk, kitalálható előtte már pár perccel, és az sem jó hír, hogy átlag mozinézőként ismerjük a vérfarkasok működésének csínját-bínját (ha valakit megmarnak,
vagy harapnak, az is azzá válik később).
A helyszín és a környezet egyszerű "ködös angliai", kékes-füstös háttérrel, ezen sem töprengtek sokat a látványtervezők. Benicio elkezd nyomozni, de érdekesmód az lesz az elős lépése, hogy a veszélyeztetett időszakban, teliholdkor odamegy a gyilkosság környékére. Jó terv, be is válik, de ezen ugyanúgy nem lepődünk meg, mint a későbbieken.
Az a helyzet, hogy nem sok érdekes motívumot tud felvonultatni a film, a nagyon véres gyilkolászások és premier plánban mutatott belsőségek látványa nem annyira meggyőző, plusz a vérfarkasos átalakulást sem sikerült olyan jól megoldani a számítógépes szakértőknek, mint lehetett volna.
Tehát ezek azok az elemek, amiket nem kapunk meg a filmtől: érdekes cselekmény, meglepő fordulatok és drámai történések, személyiségek, karakterek filmbeli változásával. Amit kapunk: emberek trancsírozását, egy vérre beinduló szörny kettős létét, és a volt Mátrix-os ügynök, ausztrál színész Hugo
Weaving angolos, de erőtlen nyomozását. Még csak nem is izgulunk a lehetséges áldozatokért, beleértve Emily Blunt-t is, aki bár itt totál női főszereplő, nem sokkal szimpatikusabb, mint amilyen a Prada-ban volt. Van még egy Anthony Hopkins-unk is a stáblistán, de az ő játéka sem érdekes, szinte látjuk, ahogy egy három napos forgatás alatt felvették vele, amit kellett.
Ami a film fogadtatását illeti, kétféle adatunk van arról, mennyibe kerülhetett a film, vagy 85 vagy 150 millió dollárba (mi a másodikra tippelnénk promóciós költéssel együtt), mindenesetre eddig mindössze 57.5 millió dollárt termelt összesen, ami elég gyér eredmény, de ami éppen illik egy ilyen üres horrorfilmhez.
-ming li-
2010-02-16