WikiRebels
Napjaink társadalmai úgy működnek, hogy az embereket néhány évente odaengedik a szavazó urnákhoz, hogy szavazzanak az egyik 
pártra vagy a másikra. Aztán ennyi. Bár elvileg demokrácia van, és a nép önmaga uralkodik önmagán, elvileg a nép maga kormányoz, mert ellenőrzi a hatalommal felruházott kormányt, sajnos, a valóság nagyon úgy néz ki, hogy a kormányok nagyon is az emberek felett állnak, és nem a nép megbízottjaiként hanem a nép gazdáiként, uralkodóiként "teszik a dolgukat". A kormányok, a kormányzati szinteken tevékenykedő emberek pedig rendszeresen mocskos dolgokat művelnek, amikről a nép sosem fog értesülni.
A probléma ott jön be a képbe, hogy a kormányzati szinten elkövetett bűnökért nemcsak hogy nem jár büntetés, de nem is tudja meg soha senki, hogy mi történt. Odafent kb. azt csinálnak, amit akarnak, a népet pedig megetetik a színes kis hírekkel az esti híradóban. A kormányzatokat nem ellenőrzi senki és semmi.
Erre az ellenőrző szerepre a MÉDIA természetszerűen alkalmas lenne ... a valóság azonban egészen más. Láttad esetleg a Bennfentes c. filmet? Óriási bűntény, a dohányipari cégek a cigarettát durván rákkeltő anyaggal kezelik, azért, hogy függőséget okozzanak (a nikotin az csak hab a tortán). Ezt a titkot egy dohánygyár vezető vegyésze elárulja a sajtónak, ad egy tévéinterjút. A film azonban csak itt kezdődik, a bonyodalom itt jön: ezt az interjút a tévé nem tudja leadni. Ha leadnák, a csatorna tönkremenne, abban a pillanatban. Ráadásul ez nem is úgy néz ki, hogy adott egy személy, aki azon dilemmázik, mint Kay Graham, hogy "leadjuk vagy ne adjuk? - hanem úgy, hogy vannak a szerkesztők, és van felettük a jogi osztály, és még felettük a főnökség, és cégen belül odafent nem hagyják, hogy az adás megtörténjen. Totálisan (le)védett rendszer.
Gondolj bele, egy ember tudja, sőt, bizonyítani is tudja, hogy a cigarettát mérgezik (durván rákkeltő anyaggal, annak érdekében, hogy ha elfogy a doboz cigid, másikat vásárolj helyette), gondolj bele, micsoda eget rengető információ!! Egy ember birtokában van ennek az infónak, de nem tudja elmondani a világnak. Gondolj bele, hány milliárd ember cigarettázik naponta? Micsoda infó - és nem tudja eljuttatni az emberekhez. Interjút ad egy menő tévécsatornának - de az interjú nem tud megjelenni. Nos, ez itt a gond.
A média napjainkban egyáltalán nem az, aminek lennie kellene, illetve amit a hétköznapi ember gondol róla. Leginkább egy polipra hasonlít, és úgy írható le, hogy a "végtelen lánc" (the endless chain - lásd Ben H. Bagdikian könyvét a Média Monopólium címmel)). A különböző újságok rádió- és tévécsatornák, internetes portálok a lehető legkevésbé vannak egy-egy helyi cég kezében, a legtöbb médium egy-egy médiabirodalom része, és végül oda lyukadunk ki, hogy a világot lefedő média túlnyomó része néhány óriáscég kezében van, mint például a Time Warner Inc, Viacom, Sony, etc.
És ez még mindig csak a jelenség felülete, közelebbről tekintve a "corporate media" jelenséggel szembesülünk, ami arról szól, hogy a különböző médiumok igazgatói testületeinek tagjai láncszemekként, összekötőkként (interlock) szolgálnak egyéb intézményekhez, lásd ezt az ábrát a WikiPedián: , vagy helyi példaként gondolj Braun Róbertre, a Független Hírügynökség új tulajdonosára, aki számos egyéb stratégiai cégben, társaságban is pozícióval bír, mint Budapest Gyógyfürdői, Nemzeti Bank, vagy a Magyar Kerékpárosklub, amellett, hogy 2 kormányfőnek is volt tanácsadója. Vagy lásd a Népszabadság és az RTL Klub tulajdonosi átfedéseit vagy a Hetiválasz és az RTL bklub esetét.
Julian Assange a WikiRebels c. svéd dokumentumfilmben
Hogy mi jön ki mindebből? Az, hogy hiába a rengeteg médium, hiába a média ezernyi orgánuma, valójában az egész egyetlen nagy szervezet (és nemcsak átvitt értelemben). Ami a médiában megjelenik az gyakorlatilag ezeknek az óriás médiabirodalmaknak a jóváhagyásával történik. Így működik a rendszer. Ahogyan Oliver Stone háborús filmjeire is mind rábólintott a hadsereg. Csomó minden megjelenhet, persze - de úgy, hogy közben rengeteg minden tiltólistán van, és ezekről szigorúan tilos írni vagy akár csak említést is tenni. A MÉDIA valójában NEM azzal foglalkozik, hogy terjeszti az információt - hanem hol terjeszti, hol blokkolja, elsősorban pedig ellenőrzi és manipulálja ("tálalja"), és persze adagolja (lásd a WikiLeaks-t leleplező könyvről az infók adagolása már megkezdődött).
Ha valahol adódik egy-egy renitens médium, mint például a The Guardian, akkor azt úgynevezett "gag order"-ekkel a legbrutálisabb jogi, bírósági befenyegetésekkel, határozatokkal, végzésekkel hallgattathatják el bizonyos ügyekben, úgy hogy az adott ügyről az újság nem írhat, de még arról sem írhat, hogy nem írhat az ügyről. Természetesen nemcsak a The Guardian-nal történik ilyen, nálunk az MNO és a Hírtv nagyban nyomozott a Strabag ügyben, amikor egyik percről a másikra elnémultak, weboldalaikon pedig hatalmas Strabag reklámok jelentek meg, azt sugallva, hogy eladták magukat. Onnantól senki sem írt a Strabag ügyről.
A WikiLeaks jelentőségét körülbelül most kezdhetjük el megérteni, ha már látjuk, hogy a média, amelyre mint kölyökállatok anyjuk emlőjére, ezerrel rá vagyunk csatlakozva, valójában nem képes és nem is hajlamos elvégezni a feladatát, funkcionálisan defektes, korrupt, olyan, mint egy maghackkelt számítógép, amely felett egy backdoor révén a hatalomnak konkrét befolyása van (ha még nem érte el zombie-gép zéró-autonómia státuszát). Szóval, ha faramucinak érzed a média helyzetét egy olyan történelmi helyzetben, mint a szocializmus nevű diktatúra volt, ahol a kormány, a hatalom által működtetett lapoktól (Magyarország, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, HVG, Nők Lapja, Ludas Matyi) várta a nép, hogy megmondják az igazat a kormányról, a hatalomról, akkor minden okod megvan, hogy a mai média szituációt ugyanilyen faramucinak lásd.
A WikiLeaks egy forradalom, egy robbanásszerű fejlődés, a WikiLeaks gyakorlatilag rövidre zárta a helyzetet, és áthidalta a sajtó, a média működésében azt a pontot, amely az információ közlését blokkolta. A WikiLeaks leközli, nyilvánosságra hozza a visszaéléseket bizonyító dokumentumokat (nem haditerveket, nem az USA-t a terroristáknak kiszolgáltató információkat, hanem azokat az infókat, amelyeket az embereknek joguk van tudniuk). Így az újságoknak nem kell többet azon filózniuk, hogy lehozzam, ne hozzam le - mert a blokád megtört, az infó már kint van, elérhető, és innentől nincs mese, a történelem órája ismét előredöccent egy másodpercet, a következő fázisra, mert az előző már megbukott, lelepleződött.
A WikiLeaks úgy hoz nyilvánosságra információt, hogy a forrásokat egy fekete lyuk szintjén védi: NULLA infó. A kiszivárogtató emberekkel (forrásokkal) kapcsolatos információkat (amiket egy webserver pl. automatikusan eltárol) nemcsak nem adják ki, de szisztematikusan megsemmisítik, hogy még a Pentagon se tudja visszakeresni, ki volt az, aki az adott dokumentumot feltöltötte.
Mi ez? Terrorizmus? Info-terrorizmus? Vagy a sajtószabadság radikális megvalósítása, lévén, hogy az egészséges társadalmak sajtószabadságot garantáló, a médiát védő törvényei úgy rendelkeznek, hogy a forrásokat ne lehessen kiszolgáltatni. Adott egy ügy, mondjuk a Strabag, vagy Olajszőkítés, vagy a Gripen, és valaki feldob egy infót. Az illető újságnál, mielőtt leközölné, megjelennek a rendőrök, és lefoglalnak mindent (Mo-n volt már példa szerkesztőség kiürítésére), és felszólítják a szerkesztőséget, hogy adják ki az informátorokat. Egy egészséges országban a médiatörvény védi a forrásokat - nálunk a médiatörvény épp most durvult be, hogy forrásokat ki kelljen adni. Ez annyit tesz, hogy kormányról kompromittáló anyag nem tud megjelenni, hiszen senki sem akar szembekerülni a titkosrendőrséggel, és a kormánnyal, tehát már az információ kiszivárogtatásánál leáll a publikálási folyamat.
A WikiLeaks itt avatkozik be - és rövid működése alatt máris nagyságrendekkel több nagy horderejű, világot megrengető információt hozott nyilvánosságra, mint a világ médiája együttvéve, amióta a világ világ. Durva nem?
A WikiLeaks legnagyobb dobása az volt, hogy az amerikai hadsereg egy iraki harci helikopterének videófelvételét közzétették, a rádióbeszélgetésekkel egyetemben (Collateral Murder (megrázó felvételek, csak 18 éven felülieknek!)). Külön site is van hozzá: http://www.collateralmurder.com
A helikopter egy iraki város felett kőröz, civileket látunk, köztük két Reuters újságírót. Közben halljuk, hogy mit beszél a helikopter pilótája a központtal. A végeredmény, gépágyúkkal halomra lövik az embereket. Aztán aki próbál elmenekülni, sebesülten, annak is utána mennek, és ripityára lövik - olyan 30 MM-es gépfegyverrel, amely betonfalakon keresztül lőve képes megsemmisíteni bármit. A sebesült mégis megmenekül, és egy kisbusz, amely arra jön, megáll, és két férfi kiszáll, hogy a kórházba vigye a sebesültet. A helikopter ismét engedélyt kér, hogy kiirtsa a "szemétládákat", halomra lőnek mindenkit.
Durva, nem? Mármint egyszer durva, hogy ez megtörtént. Másodszor pedig (és még sokkal jobban) durva, hogy mindez úgy történhetett meg, hogy a gyilkosok, a főnökeik, a főparancsnokság mind biztosak lehettek benne, hogy ez a szörnyű gaztett soha semmilyen módon nem fog kiderülni. Mert övék a hatalom, élet és halál urai, embereket lőhetnek halomra, és senki sem ellenőrizheti őket ..
részlet a "Collateral Murder" című anyagból
Az amerikaiak a jófiúk Irakban? Ezek után elgondolkodik az ember, és nincs egyedül, mert az egész világ ezen gondolkodik. Nem csoda, hogy Julian Assange, a WikiLeaks vezetője a Pentagon első számú célpontja lett. Pontosan olyan hadjáratot folytatnak ellene, mint Saddam vagy Bin Laden ellen, csak picit másképp. De mégsem annyira másképp, hiszen Assange-ék birtokába kerültek olyan elektronikus beszélgetéseket, amely arról szólnak, hogy el kéne őket kapni, és a munkatársaival együtt kivégezni. Csak úgy. Ehhez képest az, hogy Assange-t, a WikiLeaks vezetőjét nemi erőszakkal vádolják, már csak a lehető legszoftosabb verzió. Mégis hatékony verzió, mert lévén szoftos, sokkal hatékonyabban volt képes aláásni Julian Assange hírnevét, személyiségének jó hírét, mint bármi más - már akire hatnak az ilyen gyanúsítások.
És éppen itt láthatjuk a WikiLeaks és a hagyományos tömeg(butító)média közti vízválasztó különbséget. Mert amíg a tömegbutító tömegmédia naponta bulvár híreket nyom az emberek arcába, addig rengeteg ember (az emberek zöme) képtelen lesz NEM hitelt adni egy ilyen bulvárhírnek: Julian Assange megerőszakolt két nőt is. Nem durván, mindkét nőt ismerte, sőt, szerette is, de mégiscsak erőszak volt. A két nő nem is haragszik rá - de mégiscsak erőszak volt. Nehéz (lehetetlen) bizonyítani, de cáfolni is, ám a szóbeszéd az, amire szükség van, más nem is kell.
Magyarországon a WikiLeaks jellemző módon 2010 november - decemberre óta téma. 
Amióta lekapcsolták. Felfüggesztették a Wikileaks.org domain-t, jelenleg a Wikileaks.ch (Svájc:)) címen érhető el. Azóta egyre másra jönnek az olyan hírek (lásd a Guardian-t pozitív módon követő Origo cikkeit), melyek szerint A WikiLeaks anyagi támogatottsága visszaesett, és már csak a német hackerek támogatják - miután Amerika nyomására rengeteg bank blokkolta a Wikileaks-nek indított átutalásokat, és többé sem PayPal, sem Visa, sem Mastercard utalás nem érkezhet a számlájukra. Pazar, nemde?
És már jön is a WikiLeaks-t leleplező könyv ... (lásd az Origo interjúját) addig pedig a világ két lehetséges válasz között lebeg: Julian Assange rossz fej, vagy mégsem. És pontosan ez a lényeg, a várakozás közben az emberek fejében dolgozó kétely, amely révén végül a WikiLeaks olyan másodrendű dologgá redukálható, mint amilyen a Skype (ami akár működhetne is, ha lennének rendes készülékek, ha gyártanák őket rendes cégek is, nem fura, hogy egy ilyen bomba-üzletbe senki sem akar beszállni?). Közben pedig ott figyel már az Openleaks, Daniel Domscheit-Berg saját WikiLeaks-e.
Igen, ahogy mondod, kedves olvasó, pontosan úgy van, ahogy gondolod: a háború az USA, a nagyhatalmak és a Wikileaks között tovább zajlik, készül már a mozifilm is, amely Hollywood és az USA aspektusában fogja tálalni, helyre tenni a sztorit. Nincs megállás ...
Nincs megállás azonban a mi oldalunkon sem - hiszen amit Julian Assange és a WikiLeaks elkezdett és elért, az többé vissza nem vonható precedens, nemcsak az ügyek aktáit szivárogtatták ki, hozták nyilvánosságra, de a WikiLeaks médián túli, média és ajtó feletti ideáját is, amely immár közkincs ...
Ma már mindenki tudja, miért jó a WikiLeaks, és miért fontos, hogy legyen és működjön ... A világ ma már látta a WikiLeaks-t működés közben és ez a jövőt mindenképp meghatározza majd ..
Láttad a Közellenség c. filmet? Amelynek az elején egy civil aktivista birtokába egy nagyon durva felvétel kerül - egy merényletről? Az aktivistának (Jason Lee ) esélye sincs, az internetre sem tudja feltölteni, mert máris ott vannak a bérgyilkosok, és utána egy emlékezetes bringás üldözést láthatunk, bringával menekül, miközben autóval üldözik. Gondolj bele, ha ez az aktivista feltölthette volna a Wikileaks-re, a világ megváltozott volna, egy gödörből, egy hazugság, korrupciók és bűnök révén létrejött csapdából továbbdöccent volna az idő kereke. Magyarországon 2006 őszén derült ki, hogy májusban már másfél éve hülyére vették a népet, és kormányzás helyett csak a hatalmukat mentették, és hazudtak minden hullámhosszon. Gondolj bele, ha erre a hazugságra már májusban fény derült volna, vagy esetleg egy évvel korábban, amikor még javában tartott - néhány szörnyű évet átugorhattunk volna.
Az idő az információ áramlásával halad előre, nemcsak a művészetben, de a politikában is, mindenütt. Adott egy fázis, egy korszak, amiről az emberek még nem képesek képet alkotni, csak majd akkor, amikor már vége lesz. Addig részképeket, foszlányokat nézegetnek és próbálják kirakni a puzzle-t. Amint vége egy korszaknak, létrejön a rálátás - ugyanez azonban fordítva is igaz: amint létrejön egy rálátás, egy korszak véget ér - különösen politikában, és különösen ha hazugságon, bűnökön, rejtegetnivaló csontvázakon alapszik. A hatalom az idő felett uralkodik, a hatalom nem szereti ha, az emberek előre szaladnak időben, tudásban, felvilágosodásban. A hatalom blokkolja, ellenőrzi, manipulálja az információt, hogy az adott történelmi fázist a lehető legtovább élvezhesse, mert minden új fázis, minden új korszak azt jelenti, hogy a hatalomnak engedményeket kell tennie, és új technikákat kell kidolgoznia, bevetnie, amelyek segítségével a kontrollt ugyanolyan szorosan bírja tartani, mint addig. Ahogy a szerelmesek az AIDS ellen, a hatalom úgy védekezik a felvilágosodás, az információ szabad áramlása, terjedése ellen ...
Javasoljuk, hogy nézd meg ezt a filmet, WikiRebels, amit a magyar újságok nem nagyon propagálnak. December 29 óta még csak 48 ezer ember látta ...
Valahogy nem akar terjedni az infó, hogy ott figyel a Youtube-on, ráadásul magyar felirattal, köszönet érte UgyvedRobi-nak és mitbrille-nek !!! :)))
Az index.hu felrakta !! Ugyanaznap az indymedia HU is. Sem az origo, sem a Nol nem írt a WikiRebels c. filmről, az Origo ugyanakkor írt a Collateral Murder c. anyagról, de csak hónapokkal később, videót pedig nem linkelte be, pedig egyszerű: http://www.collateralmurder.com , (a magyar indymedia azonban egyből közölte, a hírt is és a tuti linket is), a NOL viszont nem is írt róla (eddig). A facebook-ról eltávolították a film magyar nyelvű oldalát, volt, de már nincs, angol nyelvűoldal sincs, csak eseményként létezik, pár példányban, valamint egy 0-főt számláló közösség formájában. A cspv videói között, illetve a címlapon Dec 31 óta szerepel a film linkje, köszönet a linket beküldő olvasóknak :))
szóval: nézd meg, és oszd meg ...
ha van kedved ... (és használd a full screen opciót !!:))
http://www.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3Dc-dPQcMfhlc
PS: és gondolj bele, ott vannak a Gripen akták, ott figyelnek, és nem ismerhetjük meg őket ... nem adják ki, csak a legfőbb ügyésznek, akit külön meg kell kérni, hogy ugyan, kérje már ki ...