microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


::: cikkek -> filmekről

2008-07-18

Mély Harapás

fogas kérdés


Az ember nem is érti, hogy ez a történet eddig még hogy nem jutott senkinek sem az eszébe - annyira eredeti. A lány, aki védekezésként fogakat növesztett. A nemi szerv, amely nemi szervekre támad. Tényleg eredeti ötlet - bár a siker, illetve az, hogy végül jó film kerekedik belőle, nem garantált.

A film távolságtartóan humoros stílusban kezdődik. Egy erőmű két tűzhányószerű kéményét látjuk, majd a kis Dawn-t, a fogas lányt, amint pici korában először veti be védekezésként fegyverét - egy hímnemű ember ellen. Hangulatos jelenet, bár annyi hátránya mindenképp van, hogy elveti a sulykot a nevettetős irányban, ahonnan nem könnyű a visszatérés.

A film rengeteg előnnyel rendelkezik, amiket az alacsony költségvetés tálcán kínál - olyan helyszínek, olyan jelenetek, amiket a drágább költségvetésű filmekben már nem láthatunk. Jó kis low-key hangulat - kell ennél több?



Fiatalok arról tartanak előadást a gimiben, hogy a házasság előtti szex helyett sokkal jobb az érintetlenség, a tisztaság (purity). Kórusban skandálják, hogy "tisztaság, érintetlenség”, ámen. Izgalmas, eredeti jelenet, ráadásul van valóság alapja is, ne feledjük, a nagyszerű Cruel Intentions-ben (Kegyetlen Játékok) is szerepel egy ilyen manifesto, egy ilyen kiáltvány, hogy valaki (Reese Witherspoon) megtartja szüzességét a házasságáig.

Ha nem lenne időről-időre egy-egy ilyen kiáltvány, ki kellene őket találni, hiszen a tinik számára a szex egy felszabadító plusz kellene, hogy legyen, és nem valami kötelező, iparszerű dolog, amin túl kell esni, mint birkáknak a birkanyíráson. A szórakoztatóipar ezerrel préseli a fiatalokat a szex irányába, mert amint az bejön náluk a képbe, megváltoznak a szokásaik, és végre jól manipulálható, kiszámítható, és jól teljesítő fogyasztókká válnak.

Amint a szexualitás motívuma aktivizálódik a tinikben, olyan kiszámíthatókká válnak, mit a St. Lőrinc folyón felfelé úszó lazacok - csak ki kell őket fogni. Hatalmas rajtuk a nyomás, hogy minél hamarabb és minél mélyebben involválódjanak, éppen ezért bármilyen lázadás ez ellen, a szükségszerű, iparszerű, menetrendszerű szexualitás ellen - jó dolog. A film ezen a ponton még birtokában van az összes lehetőségnek, még bármi lehetne belőle.





Bár az alapjai jók, filmünk mégis valahogy a könnyebb utat választja. Fantáziadús jelenetek sorakoznak, tulajdonképpen bármelyiktől lángra kaphatna a történet, de valahogy mégsem ez történik. Ehelyett hol nevetünk, hol elszörnyedünk (a véres levágott péniszek és azok helyének láttán), de a történet csak nem akar beindulni. Szórakoztatónak szórakoztató, de nem annyira. Félelmetesnek félelmetes - de nem annyira. Még a lány nézőpontjából vett történet is egész jó, átélhető, hogy ez neki mekkora trauma. Végül azonban mindig a poén felé hajlik el a dolog. A poén nem rossz dolog - csak nem mély. Nem annyira nagy durranás - inkább csak egy-egy kis pukkanás.





Ez a film az X-Men egyik leágazása, mellékhajtása. Az X-Men Vadóca (Anna Paquin) nem csókolhatja meg a szerelmét, mert megöli, amiben ott van a másság, a különlegesség élménye, de a romantika is. Filmünk ehhez képest sekélyebb vizeken evezett, a romantikáról, a szubjektív (lány-nézőpontú) vonalról végül lemondott, és leginkább csak arra törekedett, hogy néha halványan, egy-egy rövid villanás erejéig emlékeztessen a Rózsaszín Flamingók-ra. Pedig a Rózsaszín Flamingók lelke is a folyamatos és tkp. mély történet, és nem az extremitásokat felvonultató felszín.





A film befejezése egy reklámfilmet záró poénra emlékeztet. Ez már kétség nélkül sekély víz. Fullasztóan sekély. Voltak remek pillanatai - de nem állt össze jó filmmé. Nem lett az, ami lehetett volna. Pedig tényleg számos jó tulajdonsággal rendelkezik. Talán az lehet a baj, hogy nem egy tini, vagy egy huszonéves készítette, hanem egy ötvenes rendező... Ha így, ennek fényében belegondolunk a jelenetekbe, meg abba, ahogyan készülhetett - hát, eléggé bizarr :)
-jepe-
2008-07-18

Címkék:



:::::::
  LÁSD: Mély Harapás info-file
:::::::  (Teeth 2007.)