Precious - A Boldogság Ára

A Precious, akárki gyártotta is, akármilyen pici (10 milliós) költségvetésből is készült, velejéig Hollywood-i film. Egyetlen porcikája sem valódi. Adott egy lány, aki kövér. Kövér és afro-amerikai. Kövér, afroamerikai, és nem tud olvasni. Matekból közben jó. De olvasni, írni nem igazán tud. Az apja rendszeresen megerőszakolja (látjuk is). Az anyja is (ezt is látjuk). Az erőszak nemcsak szexuális, egyéb módokon is terrorizálják: házi rabszolgaként tartják a putriban, ahol élnek. Van egy gyereke is. Mongol- illetve, Down szindrómás. Plusz éppen terhes a következővel ...

Lehet fokozni?
Lehet.

A filmmel nem az a gond, hogy drámát mutat be, hanem az, hogy nem valódi. Minden jelenetet úgy adnak elő, mintha szólna valamiről, valójában azonban az egész csak egy felsorolás. Precious megy az utcán, fellökik, elvágódik - szörnyű. Ha ezt egy valódi filmben látjuk, akkor szól is valamiről.Itt azonban csak egy újabb olyan jelenet, amelyben a világ legszerencsétlenebb tinédzserét szadizzák. A világ legszerencsétlenebb tinijét, aki nem létezik (szerencsére).

Az egész filmet vissza kellett dátumozniuk 1989-be, hogy a népek ne háborodjanak fel egyből, hogy "ilyen nincs!". A visszadátumozás másik előnye (jó kis csel), hogy azt hisszük, ez a csaj valóban egy létező személy. A végén derül ki, hogy nem az. Precious egy fantázia, amit bármelyik középiskolás össze tud dobni Hollywood-i közhelyekből - egyetlen délután alatt.

Az egész film mindössze és kizárólag azért különleges, mert a főszereplője baromi dagi. Ennyi. Ennyi, és ezt kapja a néző - egy baromi dagi, és baromi szörnyű életet élő (nem valóságos) tinédzser kitalált napjait nézzük. A filmnek semmi köze a valósághoz, és valójában nem is szól semmiről.

Van egy rész, a nagyszerű Paula Patton-nal, amikor Precious átmegy egy veszélyes kölyökbe, és a film is. De ez sem valódi. Az egész 100% hatásvadászat - amelynek az eredménye az, hogy a szegény, szerencsétlen néző kijön, és elgondolkodik, hogy de durva, hogy ez megtörténik ...

 
Precious - és Paula Patton a Veszélyes Kölykök "részben"

Miközben (hálistennek) nem történik meg ... Persze, össze lehet halászni durva történeteket, lásd Magyarországon is, elég a hírek szalagcímeibe beleolvasni: benzinnel öntötte le ex-barátnőjét, vagy ott van Soproni Ágnes színésznő tragédiája ... Horror-brutál-horror ... Bármikor össze lehet rakni egy súlyosan brutális jelenetet, de kérdés, hogy szól-e valamiről, mond-e valamit az embereknek.

A Precious nem mond semmit és nem is szól semmiről. Szó sincs jellemfejlődésről, kibontakozásról, a társadalomban való megkapaszkodásról, harcról (mint a Veszélyes Kölykökben például). Szó sincs fejlődésről, vagy arról, hogy a jó elnyeri a jutalmát, vagy hogy megéri komolyan venni az életet, hinni az álmainkban .. Semmi ilyesmi, ráadásul a film vége nem hogy nem megoldott - de totálisan lehangoló is. Összedobták, mint a világ leggagyibb filmjeit szokták ... A néző pedig semmi másra nem fog emlékezni, mint arra, hogy látott egy roppant dagi, roppant buta afro-amerikai lányt, másfél órán keresztül ...

Oké, egy kérdés: mi értelme a jelenetnek, amelyben ellop egy bödön csirkecombot, majd bezabálja ... utána pedig kihányja ...? Nézősokkolás - csupáncsak erről van szó. Körülbelül annyi köze van a valósághoz, mint Mundruczó Korrnél egy-két felejthetetlen opuszának .. tipikus fesztiválfilm - megdöbbenni vágyóknak ... vetítés után, büfében, 10 percig megdöbbenni vágyóknak, akik ha a film a tévében megy, olyan lazán kapcsolnak át, mint a szél - mondván, már láttam, jó film ... de már láttam ... s most nem vagyok abban a hangulatban ...