Delfines Kaland 3D
Megtörtént esetet dolgoz fel tehát a film, Winter, a fiatal lánydelfin egyik nap megsérült egy rozsdás halászháló miatt, és a parton fekve találta meg egy halász és egy kisfiú. Innentől a történet a kisfiú és Winter barátságának a sztorija, illetve a delfin gyógyulásáé.
Remek mellékszereplők bukkannak fel (végre megint láthatjuk Ashley Judd-ot, éljen!), és a cselekmény is kettéágazik, Winter mellett a kisfiú (Sawyer) nagybátyának, egy fiatal megsérült katonának a felépülését is követhetjük.
Winter, a delfin önmagát alakítja, a film legvégén, a feliratok közben láthatjuk a valódi szereplőket, ahogy tanítgatják (az akkor még kisebb) Winter-t úszni, ahogy komputerrel modellezik, milyen farokuszony-megoldás lenne neki a legjobb, és hasonlók.
Az az előnye a filmnek, hogy nem nagyon van olyan néző, akit meg kellene győzni arról, a bolygó legkedvesebb és legintelligensebb állata a delfin, és így mindenki egyöntetűen drukkol Winter-nek és egy emberként tetszik mindenkinek a “játéka”. Az alkotók ügyeltek arra, hogy ne legyen giccses egy jelenet sem, de szóljon valamiről, és ez így is lett. Winter gyógyulása az életben is erőt adott sok fogyatékkal élő embernek, a delfin barátságos és megnyugtató jelenléte napjainkban is gyógyítóan hat a vele együtt úszóknak.
Bár 3D-s a film, mégsem a látványon van a hangsúly, mint ahogy a 3D-s természetfilmeknél lenni szokott, hanem Winter karakterén és a kisfiúén, illetve a kettejük kapcsolatán. Több jelenetben is látjuk őket együtt úszkálni Winter kismedencéjében, és az is jó megoldás, hogy többször a víz alól néz ki a kamera, mintha Winter szemével látnánk (és hallanánk) az emberi szereplőket.
Az emberi kerettörténet (Sawyer kezdeti magábazárkózottsága, az anyja jófejsége, a delfingondozó özvegy orvos érdeklődése Sawyer anyja iránt, az orvos kisfiúval egyidős élénk kislánya, stb..) is elég érdekes ahhoz, hogy ne unatkozzunk. Persze a Winter-t gondozó két lány majdnem topmodell szépségű, és készült egy-két jelenet arról, ahogy együtt lubickol Winter és Sawyer a vízben, ami látványos effekt, még a kis medence ellenére is.
Érdekes elképzelni, hogyan instruálták Winter-t, hogy játssza el a korábbi önmagát, azt, ahogy magatehetlenül, sérülten fekszik a parton, vagy ahogy nem tetszik neki a mesterséges uszonya. Persze a delfinek tényleg nagyon okosak és érzékenyek, úgyhogy úgy képzeljük, nem lehetett nehéz megértetni vele, mire megy ki a játék, a filmben sokszor látszott a szemén, hogy teljesen képben van, és azt is érti, miért keresik fel őt fogyatékos emberek.
Nagyon jó, hogy 3D-ben készült el a film, mert ez hozzáadott az élményhez, ami túllépett azon, hogy csodás delfinek úszkálását kövessük, és helyette egy valóban megtörtént, igazi emberi és delfini történetet dolgozott fel, a gyerekek és szüleik nagy örömére...
Winter honlapja ez, és itt lehet őt 24 órában nézni a webkamerán keresztül.