információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A vietnami háborútól induló és egész a hidegháború végéig húzódó Kémjátszma egy megváltás és barátság története, a mester és tanítványa viszonya köré szövõdõ macska-egér játszma keretében. A nagyszabású, összetett thriller helyszínek tömkelegét vonultatja fel.
1991-et írunk, és Nathan Muir veterán CIA tisztnek már csak egy napja van hátra a nyugdíjig, amikor megtudja, hogy egykori védence és tanítványa, Tom Bishop, a "Cserkész" komoly bajba került. Egy balul sikerült akció során foglyul esett egy kínai börtönben, és 24 óra múlva kivégzik kémkedés vádjával. A CIA nemzetközi konfliktustól tartva úgy dönt, nem vállalja a kockázatot, és nem avatkozik közbe.
Így Muiron a sor. Az ügynökséget már egy új generáció irányítja, a régimódi Muir már nem beavatott. Ahhoz, hogy a lehetõ leggyorsabban kiderítse, mi a helyzet Bishoppal, túl kell járnia a szervezet eszén, melynek oly sok éven át szolgálatában állt.
Muir saját kezûleg választotta ki Bishopot a szakmára - még akkoriban, mikor a fíú Vietnamban volt mesterlövész -, és mindenre õ tanította meg, amit csak tud. Ám összekülönböztek, és útjaik már régen elváltak. Muirnak most az idõvel versenyt futva úgy kell információkat szereznie egykori védence kétségbeejtõ helyzetérõl, hogy közben elaltatja felettesei éberségét visszaemlékezéseivel, melyekben fény derül az újonc Bishop kiképzésének titkaira, és felbukkan az a nõ, aki veszélybe sodorta akciójukat - és barátságukat is.
A Kémjátszmában újra együtt dolgozik a két filmes óriás, Robert Redford és Brad Pitt. Redford 1992-ben rendezte elõször Pittet a számára az áttörést meghozó Folyó szeli kettében. Ez azonban az elsõ alkalom, hogy a két színész osztozik a vásznon. Rajtuk kívül a fõbb szerepekben Catherine McCormack, Stephen Dillane, Larry Bryggman és Marianne Jean-Baptiste látható.
A filmet Magyarországon forgalmazza a UIP-Duna Film.
Douglas Wick és Marc Abraham producerek öt évvel ezelõtt figyeltek fel Michael Frost Beckner saját ötletébõl írott eredeti forgatókönyvére. "A hidegháború második felét szerettem volna megvizsgálni úgy, ahogyan azt egy nyugdíjba készülõ veterán CIA tiszt visszagondolva látja, és aztán az egészet újranézni egy ifjú tanítvány szemszögén átszûrve" - mondja Beckner, aki éveken át tanulmányozta a CIA-t, mikor a The Agency címû tévéfilm sorozat írásán dolgozott. "Az is érdekelt, hogyan mûködik a hazafiasság, mikor erkölcsi szempontból ellentmondásos idõk járnak. Meg akartam mutatni, hogy a hazaszeretet alapjában véve személyes dolog, azon múlik, hogy a jó ügy érdekében helyesen cselekszünk-e."
A forgatókönyv azért is ígéretesnek tûnt, mert egzotikus helyszíneken bonyolódó sûrû cselekménnyel kecsegtetett. Ez pedig meglehetõs csábítás volt Tony Scott számára, aki már olyan korszakalkotó akció thrillerekkel jeleskedett, mint a Top Gun, Az utolsó esély, Mint a villám, vagy a Közellenség. "Az egész egy õrült vágta" - mondja Scott. "A történet Kínában veszi kezdetét, aztán Vietnámba kerülünk, ahol hõseink elõször találkoznak. Majd Berlin következik, ahol Muir annak idején kiképezte Bishopot, utána pedig a bejrúti konfliktus kellõs közepébe csöppenünk. Tizenhat évnyi amerikai történelem tárul elénk részletesen, javarészt flashbackekben visszatekintve. Lenyûgözõ helyszíneink vannak döbbenetes vágásokkal múlt és jelen között, lebilincselõek a karakterek és hihetetlenül jó stábbal dolgoztunk. A film karakterek hatalmas kirakósjátéka, egy színekbõl, helyekbõl, érzelmekbõl és hangokból válogatott svédasztal - szinte érezni lehet a különbözõ helyek légkörét, illatát."
Robert Redford már 1998-ban csatlakozott a produkcióhoz. Elsõ pillanattól kezdve foglalkoztatta a forgatókönyv és Nathan Muir alakja, ami jókora fegyvertény volt a producerek számára.
Redfordnak igencsak ínyére volt a KÉMJÁTSZMA. "Ez egy gondolkodó ember akciófilmje" - fejti ki. "Elsõsorban ez vonzott a filmhez. Az a munka, amit Nathaniel Muir végez, gyakorlatilag teljes, minden idejét lekötõ elhivatottságot igényel. A munka természeténél fogva állandóan játszmákba kényszerül az ország biztonsága érdekében. Tudja, hogy ebben a szakmában keménynek kell lenni, még akkor sem szabad kompromisszumokat kötnie, ha ez emberi áldozatokkal jár. Olyan régóta van már a szakmában, és annyira jól dolgozik, hogy a munkája iránt érzett elkötelezettsége érdekében tudta nélkül valószínûleg már fel is adta a reményt, hogy valaha is személyes kapcsolatot alakíthat ki valakivel. Ám végül arra jut, hogy ami az emberben értékes, az a megváltásban rejlik." Mivel Redfordot már sikerült megnyerni a film számára, a nagy kérdés az maradt, kiben van meg mindaz a színészi súly, humor és az akciójelenetekhez nélkülözhetetlen rátermettség, mely a "Cserkész" Tom Bishop szerepének megformálásához szükségeltetik.
Marc Abraham tudta a választ. "Ki lehet a tökéletes színész a nagymenõ vietnámi mesterlövész szerepére, akibõl idõvel nagy kémguru válik?" - kérdi Abraham. "Ki tudna Rodert Redford oldalán játszani egy tökéletes álomvilágban? Ilyesmi nem történik túl gyakran, de mi nagyon szerencsések voltunk, hogy Brad Pitt, mihelyst elolvasta a forgatókönyvet, azonnal belement a dologba, És persze igen örült, hogy Redforddal dolgozhat."
Pittet is magával ragadta a cselekmény fortélyos kerettöténete. "Olyan a sztori, mint egy sakkjátszma," - magyarázza a színész. - "Valaki lép valamit, és nem lehetünk biztosak benne, milyen stratégia van a lépés mögött, aztán a szemünk elõtt bontakozik ki a dolog. Az a gyorsaság és élesség teszi lebilincselõvé a filmet, amivel Tony belepörget minket a következõ sakklépésbe."
Brad Pitt nagyon izgatott volt, hogy ismét együtt dolgozhat Redforddal. Az a tény, hogy a Folyó szeli kettében mint rendezõ és színész forgattak együtt, különösen provokatív színezetettel gazdagította a KÉMJÁTSZMA-beli mentor-tanítvány felállást. "Eleve megvolt egy bizonyos kapcsolat köztünk, mivel már rendeztem Bradet" - erõsíti meg Redford. "A Folyó szeli kettében eléggé közel kerültünk egymáshoz, így ezt az ismerteséget át tudtuk hozni ebbe a filmbe is."
Mikor a Redford-Pitt-féle álomcsapat már biztosan felállt, a filmkészítõk következõ feladata az Elisabeth Hadley-t alakító színésznõ kiválasztása volt, aki szerepe szerint egy bejrúti segélyszervezet munkatársa, és aki veszélyezteti a Muir és Bishop között kialakult szakmai és baráti kapcsolatot. "Nehéz választás volt" - meséli Scott. "Egyrészt hihetõnek kellett lennie, hogy valóban az a munkája, amit a szerep szerint végez, vagyis tulajdonképp egy menekülttábort igazgat Bejrútban. Ugyanakkor a közte és Bishop közti szexuális vonzerõnek is hitelesnek kell lennie. Kevés színésznõ rendelkezik ilyen képességekkel. Catherine MacCormack nagyon hiteles, valódi hús-vér nõ és gyönyörû."
A KÉMJÁTSZMA felépítése megfeszített helyszíni munkát és borotvaéles vágásokat követelt. "A film narrációját a CIA fõhadiszállás kulisszái mögül halljuk," - jegyzi meg Scott - "ám a cselekmény kétharmada visszatekintõ jelenetekben zajlik. Ki akartam emelni az éles kontrasztot az irodabelsõk csendje és a világ különbözõ lõporoshordóinak tizenhat évnyi káosza között, be-bevágtuk egymásba a két világot. A vágás nagy ajándéka, hogy elõre-hátra ugrálhatunk idõsíkok között, hogy fashbackeket tudunk használni."
Más nagy ajándékok is elõfordultak. Az elsõ nagyobb helyszín egy 16. századból való, használaton kívüli angol börtön volt Oxfordban, melyet dohos kínai börtönné alakítottak, ahol Tom Bishopot fogva tartják. "Nem hinném, hogy létezik Kínában börtön, amely akár csak távolról is hasonlítana egy oxfordihoz" - ismeri be Scott. "Ez egy viktoriánus fogház, de ha valamit meggyõzõdéssel tesz az ember, abban mások is hinni fognak."
Ezek után a stáb a színészekkel együtt áttette székhelyét Budapestre, ahol a film németországi jeleneteit forgatták. "Elmentem Berlinbe felderítõ útra," - emlékszik vissza Scott - "de a mai Berlin nem is hasonlít 1975-ös önmagára. Budapesten inkább megvan ez a látvány - egy kicsit megviselt, kicsit kopottas, de gyönyörû."
A budapesti forgatás javarészt szabadtéren folyt, mindig hatalmas sokaság gyûlt össze, alig várták, hogy munka közben láthassák a két filmes bálványt. Volt is részük néhány látványos filmes megoldásban. "A két fõszereplõ egyik, háztetõn folytatott feszült légkörû párbeszédét helikopterrõl vettük föl" - meséli Scott. "Az egyik kamerával körbejártuk a fiúkat elég szoros közelképben, majd rámentünk az egyik szemközt forgató helikopterre. Budapest nagyon mutatós, ez volt a megfelelõ város. És ezt nem csak a látványra értem" - hangsúlyozza a rendezõ. "A jelenet lényege, hogy egy szokatlan hangulattal áthozzuk a szorongást a vászonra. Az ember mindig úgy próbálja láttatni a dolgokat, ahogy azt mások nem teszik, de ennek a másságnak a jelenetet kell szolgálnia, ez a jelenet pedig az árulásról szól."
A Vietnamban és Bejrútban játszódó jelenetek felvételéhez a stáb Marokkóba költözött. A katonai fogolytáboros jeleneteket Quarzazate-ban vették fel. A Szahara szélén fekvõ kisváros már olyan nagyszabású filmes produkciókat látott vendégül, mint a The Living Daylights, Kémek, mint mi, The Four Fathers, Gladiátor, vagy A múmia visszatér.
Ezt követõen a forgatócsoport Casablancába, Marokkó legnépesebb városába utazott. Casablancát a háború sújtotta Bejrúttá átformálva a stáb a legkülönfélébb helyszíneken: háztetõkön, lakásokban, bazársoron, utcákon és sikátorokban forgatott.
Amint a külföldi színhelyeken felvett jelenetek készen álltak, a forgatócsoport visszatért az Egyesült Királyságba, hogy londoni és London körüli helyszíneken, valamint a Shepperton stúdióiban lássanak munkához. Itt készültek ugyanis azok a döntõ fontosságú jelenetek, melyek a CIA legbelsõ szentélyében játszódnak.
"time is not money"
