információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Peter Sanderson ügyvéd. Szolid és visszafogott életet él, elvált, mellesleg munkamániás, és váltig nem érti, miért hagyta el a felesége (JEAN SMART), akibe még mindig szerelmes. Ennek ellenére mindent megtesz, hogy az életét normális kerékvágányba terelje, ezért az interneten csetelgetve kutat megfelelõ társ után, és bele is habarodik egy éles eszû bombázó ügyvédnõbe. Elérkezik az elsõ találkozás idõpontja, ám amikor a nõ eljön hozzá a házába, Peter hamarosan ráébred, hogy ez a nõ nem az, akit várt: se nem kifinomult, se nem decens és még csak nem is ügyvéd. Nem, ez a nõ egy egészen másik nõ: õ Charlene (QUEEN LATIFAH) aki megszökött a börtönbõl, hogy bebizonyítsa ártatlanságát, és ehhez szüksége van Peter segítségére. De Peternek érthetõ módon nagyon nem akarózik segíteni ennek a furcsa és az õ világától teljesen idegen nõnek, ellenkezése viszont arra sarkallja a harsány és szókimondó Charlene-t, hogy szélviharként dúlja fel Peter precízen felépített, rendezett életét, veszélybe sodorva a felesége visszaszerzésére tett erõfeszítéseit és egy milliárdos ügyfél (JOAN PLOWRIGHT) megkaparintásának dédelgetett tervét. A hisztérikus ámokfutást és bonyodalmakat követõen e furcsa páros mégis képes megváltoztatni egymás életét...
A FILMRÕL
"Imádom az olyan történeteket, amikor egy idegen belecsöppen egy rendezettnek tûnõ életbe, és a feje tetejére állít mindent - mondja DAVID HOBERMAN producer. - Ebben a filmben végül mindenki megváltozik, de ez csak fájdalom és szenvedés árán megy, ezt pedig kiválóan lehet bemutatni komikus elemekkel." Mivel már több sikeres vígjátékot hozott tetõ alá, mint például a Borzasztó emberek, Egy híján túsz, Koldusbottal Beverly Hillsben, Hoberman biztos kézzel nyúlt a Több a sokknál forgatókönyvéhez. Ráadásul Steve Martin személyében adott volt a tökéletes fõszereplõ, a biztos siker záloga.
"Steve égett a vágytól, hogy ismét szerepeljen egy vígjátékban, mi pedig nagyon örültünk, hogy elvállalta - meséli Hoberman. - Steve egész egyszerûen zseniális, amikor hülyére vett figurákat játszik: ezekben a szerepekben kedvére bolondozhat, elengedheti a fantáziáját, annyira õrült és vad lehet, amennyire csak kitelik tõle."
Martin nagyon is egyetért. "A Több a sokknál hagyományos, vérbeli vígjáték, és én már jó ideje nem csináltam ilyet. Volt valami a forgatókönyvben, ami a 80-as évek klasszikus darabjaira emlékeztetett: kicsit obszcén, kicsit harsány, kicsit érzéki, kicsit szabadszájú."
"A történetnek az az alapgondolata ragadott meg leginkább, hogy néha a legváratlanabb formában kapunk valami pluszt olyan emberektõl, akiktõl a legkevésbé várnánk - mondja Hoberman. - Ebben az esetben Charlene felbukkanása Peter életében adja meg azt a lökést a figurának, amitõl olyan személyiséggé tud változni, amit õ maga legmerészebb álmaiban sem hitt volna, de a környezete sem. Ehhez a varázslathoz persze nagyon fontos volt, hogy Steve és Queen Latifah között mûködjön az a bizonyos erõ."
Martin ellenállhatatlannak találta a figuráját. "Peter Sanderson konzervatív életet élõ fickó, és túl sokat dolgozik. Emiatt hagyja el a felesége, amit õ persze nem ért, és szeretné visszahódítani. Ez soha nem sikerülne neki, ha Charlene nem tûnne fel az életében, és nem állítana a feje tetejére mindent."
Martint lázba hozta a lehetõség, hogy szerepelhet egy vígjátékban, mivel az utóbbi idõben a komédiát leginkább íróasztal mellett mûvelte: ide sorolandó "Picasso at the Lapin Agile" címû darabja és "Shopgirl" címû novellája, valamint a különbözõ sorozatokhoz írt epizódok.
Martin, akirõl túlzás lenne azt állítani, hogy számítógép-függõ vagy hogy órákat lóg a csetfórumokon ("Egy e-mail elküldésével még boldogulok" - vallja be magáról), azért megtalálja a figura és a közte levõ hasonlóságot. "Peter nagyon konvencionális fickó, és alapjában véve én is az vagyok. Ez pedig azért jó, mert minél konvencionálisabb a figura, annál mulatságosabbá válhat egy jelenet. A komikum egyik legfõbb forrása, amikor ellentétes karakterek találkoznak" - magyarázza Martin.
Queen Latifah tökéletes választás volt a Peter életébe szélviharként berontó Charlene szerepére. Hoberman nagy rajongója a sokoldalú mûvésznõnek. "Mindig úgy gondoltam, hogy Queen nagy tehetség: remek hangja van és ragyogó a kamerák elõtt. Nagyon tetszett A csókban."
Queen Latifah, aki a film executive producereként is közremûködött, új nézõpontot emelt be a produkcióba a forgatókönyv kidolgozása során. "Nagyon sok ellentmondásos poén van a forgatókönyvben, és oda-vissza átrágtuk magunkat rajta, hogy rájöjjünk, melyik durva, melyik vicces és melyik durva, de elég vicces ahhoz, hogy jó legyen" - magyarázza Latifah.
Mivel a két fõszereplõ már adott volt, a producereknek meg kellett találnia a megfelelõ rendezõt. A választás egyértelmûen ADAM SHANKMAN-ra esett. "Adam hozta tetõ alá az egészet - mondja Hoberman. - Tudtuk, hogy a színészekkel kialakított bensõséges viszonya mindenkibõl a legjobbat fogja kihozni."
Steve Martin úgy érezte, hogy nagyon jó kezekben van. "Láttam a Szeretném, ha szeretnélt, és nagyon tetszett. Mondhatom, Adam ért a vígjátékhoz."
Shankman nagyon örült a felkérésnek. "Tetszett a forgatókönyv is, és hát a lehetõség, hogy két ilyen ikonnal dolgozhatok, mint Queen Latifah és Steve Martin, nagyon felcsigázott" - vallja be lelkesen.
Shankmant a történet lényege is megragadta, sszámára a két össze nem illõ figura közt kialakuló kötelék kibontása volt az egyik legfontosabb mozzanat. "Peter és Charlene különbözõ világokból jönnek. Viselkedésük különbözõségének ez az oka, és nem az, hogy kik õk. Tehát ha lenyirbáljuk róluk ezeket a rárakódott rétegeket, kapcsolatot tudnak teremteni, és tanulhatnak egymástól néhány fontos dolgot a családról és az önbecsülésrõl."
Shankman egy dolog felöl nyugodt lehetett: ezeket a színészeket nem kell megtanítani komédiázni. "Egy hagyományos Steve Martin-filmet akartam csinálni, olyat, mint a Mindenem a tiéd vagy az Örömapa - mondja a rendezõ. - Azt mondtam Steve-nek, hogy szeretném, ha igazán stevemartinos dolgokat csinálna. Hogy ez pontosan mi, azt persze nehéz megfogalmazni. Neki nem kell erõlködnie, hogy karizmatikus legyen. És ebben a filmben a lehetõ legjobb formájában fogja a közönség viszontlátni.
Teljesen lenyûgözött Queen Latifah komikus tehetsége - folytatja Shankman. - Mer idióta lenni, megengedi magának azt a luxust, hogy teljesen õrültnek lássuk ebben a filmben. Abszolút partnere Steve-nek."
A SZEREPLÕK KIVÁLASZTÁSA
Az alkotók egészen különleges színészgárdát hoztak össze a Több a sokknál történetéhez. A már említetteken kívül ott van mindjárt EUGENE LEVY, aki Peter különc kollégáját, Howie-t alakítja. Levy az utóbbi években vált a közönség nagy kedvencévé olyan filmekben való brillírozása után, mint például az Amerikai pite, és nagyon boldog volt, hogy eljátszhatja Howie szerepét. Legjobb haverjával, Peterrel ellentétben Howie-t azonnal magával ragadja Charlene vadóc bája. "Howie szereti azokat a csajokat, akik nem olyanok, mint az átlag, és lehet velük hülyéskedni. Charlene pontosan megfelel ennek a leírásnak" - mondja Levy.
Levy nagyon izgatott volt, hogy Steve Martinnal dolgozhat. "Korábban is játszottunk már együtt az Örömapa 2.-ben, de ezt a mostani filmet azért volt külön öröm forgatni, mert kaptunk egy kis szabadságot, hogy játsszunk a jelenetekkel és hogy bedobjunk néhány saját ötletet" - meséli lelkendezve.
"Eugene és Steve forgatás elõtt gyakran elemezgették együtt a szöveget és egy-egy jelenet szerkezetét" - jegyzi meg Shankman.
Queen Latifah egyfajta nõi Henry Higgins lett a partnerei számára. "Megtanított minket az utcai szlengre - meséli Levy. - Bár néha úgy belejött, hogy néhány szövegérõl még most sem tudom, mi a fene az értelme."
Elõször Steve Martin is nehezen boldogult az utca nyelvére lefordított szövegekkel. "Ahogy én magam, a karakterem, Peter is csak utánozza, amit hallott valahol. De nagyon izgatott, hogy mi mit jelent, ezért próbáltam megfejteni néhányat, csak úgy a saját szórakoztatásomra. Aztán amikor végül elmagyarázták, hogy mi micsoda, csak tátottam a számat, általában a közelében sem jártam a megfejtésnek" - meséli Martin.
Queen Latifah örült, hogy két ilyen veterán komédiás tanítványa lehet. "Ezek a pasik a legjobbak. Én vagyok köztük az újonc, én vagyok a junior. Nagyon sokat tanultam tõlük. Csak bámultam, Steve milyen színessé tudja tenni a figuráját: képes volt különbözõen megcsinálni egy jelenetet minden egyes felvételkor" - meséli Queen.
Ez utóbbi képesség Martin saját bevallása szerint a Diane Keatonnal való közös munka (Örömapa) áldásos hatásának köszönhetõ. "Diane minden egyes felvételnél friss volt, és rengeteg új dolgot próbált ki egy jeleneten belül: õ az egyik legprofibb színésznõ, akivel valaha dolgoztam. Mivel nagyon nagy hatással volt rám akkor, úgy érzem, én is spontánabb tudtam lenni ebben a filmben."
Joan Plowright játssza Mrs. Arnesst, a dúsgazdag özvegyet, akit Peter próbál ügyfelének megszerezni. Plowrightnak tetszett a karakter árnyaltsága. "Egy hetvenéves, szigorúan konzervatív amazon, aki egy kicsit gondtalanabbá válik a film végére" - foglalja össze a figurát.
A veterán színésznõ nagyon meg volt elégedve a rendezõvel. "Adam nagyon kellemes és nyugodt hangulatot teremtett a forgatáson. Szereti, ha a színésznek vannak ötletei, és engedi, hogy végigvigye, még akkor is, ha végül nem válik be. De ha nem az történik, amit elképzelt, akkor nagyon óvatosan visszaterelget a helyes útra."
A pompás MISSI PYLE játssza Ashleyt, Peter ex-sógórnõjét. "Ashley anyagias, egoista és ravasz. Tulajdonképpen folyton a saját pecsenyéjét sütögeti, de szerintem egy kicsit félreértik õt - vallja be Pyle. - Egy gazdag öregembert akar megfogni magának... Ugyanis, ha a szépség már elillant, még szükség lehet a biztosításra."
Shankmant elsõ találkozásukkor lenyûgözte a színésznõ. "Ahogy Missi bevonult a szobába, olyan volt, mint egy tornádó. Nagyon erõteljes jelenléte van, és kiváló komédiás."
A tapasztalt színésznõvel, BETTY WHITE-tal való megismerkedés lehetõsége szintén lázba hozta a rendezõt. Amikor elõször találkoztak Mrs. Klein, Peter rasszista érzelmû szomszédjának szerepe kapcsán, Shankman szó szerint letérdepelt a színésznõ elé. "Ó, Miss White, én lennék a legboldogabb ember a földön, ha elvállalná ezt a szerepet a filmünkben - kérleltem. Egyszerûen tudtam, hogy nála jobban senki nem tudná eljátszani ezt a vészjóslóan mosolygó, bigott vénasszonyt" - meséli Shankman.
Steve Martin szintén nagyon hízelgõen nyilatkozik White-ról. "Bettyt mindig bálványoztam, gyerekkoromban néztem a ’The Betty White Show’-ban. Aztán amikor húszévesen elõadóesteket tartottam a Los Angeles-i Troubadour klubban, az egyik show után õ és a férje, Allen Ludden elém toppantak, és azt mondták, hogy tetszik nekik a humorom, én meg azt gondoltam magamban: atyaisten, Betty White-nak tetszik a humorom! És most, hogy együtt dolgozom vele, teljesen odáig vagyok, annyira mulatságos és trágár és mai, hogy annál többet kívánni sem lehet" - meséli lelkesen Martin.
"Mrs. Klein fontoskodó, bárdolatlan és szókimondó. Soha eszébe sem jutna, hogy durva kijelentéseivel esetleg megbánthat valakit. Ez a karakter elég szélsõséges, de nagyon vicces" - vall a szerepérõl White.
A sokoldalú színésznõre, Jean Smartra esett a választás Peter ex-felesége, Kate szerepére. Smart nagyon boldog volt, hogy ilyen jeles színészgárda tagja lehet. "Steve és én találkoztunk már különbözõ összejöveteleken, de soha nem játszottunk együtt, ezért nagyon izgatott voltam. Annyira kedves volt velem, és folyamatosan megnevettetett."
"Kate számára ez egy se vele, se nélküle állapot - magyarázza a karakterét Smart. - Ezért amikor látja, mennyire megváltozik a férje Charlene hatására, megint értelmét látja, hogy beleszeressen."
A többi fontosabb szereplõ: KIMBERLY J. BROWN és ANGUS T. JONES játssza Peter gyerekeit, MICHAEL ROSENBAUM Peter irodai ellenlábasát és STEVE HARRIS Charlene volt barátját.
A FORGATÁSRÓL
A Több a sokknál elsõ helyszíne egy gyönyörû, fákkal szegélyezett utca volt Pasadénában, itt szállta meg Charlene Peter tökéletes kis otthonát. Ezután a produkció átköltözött Los Angeles belvárosába a nightclub-jelenet kedvéért, amiben Peter ismerkedik Charlene világával. Ezek a kezdeti jelenetek adták meg a komikus hangvételt a forgatás idejére.
JULIO MACAT operatõr képei kulcsfontosságúak voltak a film átfogó vizuális stílusának kialakításában. "A film humora szempontjából nagyon fontos a különbség Charlene kemény, belvárosi környezete és Peter otthonos, kertvárosi miliõje között - mondja Macat. - Ahhoz, hogy ez mûködjön, mindkét világnak nagyon reálisnak kell lennie."
Macat szerint, aki otthonosan mozog a mûfajban, vígjátékot máshogy kell fényképezni, mint a többi filmet. "Komplexebbre és gazdagabbra világítok egy vígjátékot, hogy a szereplõk minden egyes reakcióját tökéletesen lehessen követni. A színészi reakciókban rejlik a humor legnagyobb része" - jegyzi meg.
LINDA DESCENNA látványtervezõ nagyon hasonlóan gondolkodott. Charlene urbánus szférájától Peter belvárosi irodájáig és elegáns, klasszikusan berendezett házáig "mindegyik díszlet ezt a célt tükrözi" - mondja.
A látvány teljessé tételében PAM WITHERS jelmeztervezõ segédkezett, szorosan együttmûködve a rendezõvel és Queen Latifah-val egy különleges ruhakollekciót dolgoztak ki a színésznõnek.
"Rengeteg fotót néztünk végig a produkció elõtt - meséli Queen Latifah. - És hát ugyebár én nem egy kislány vagyok, hanem egy nagydarab nõ, úgyhogy engem megfelelõen kell öltöztetni. Ráadásul Charlene-nak van ez a különleges streetwear stílusa, ezért ebbõl is tõkét akartunk kovácsolni magunknak."
"Strasszokkal és filterekkel dobtuk fel és csicsáztuk ki a ruháit, mivel Charlene-nak sajátos érzéke van a divathoz, de ehhez nincsenek meg az anyagi forrásai, inkább csak a találékonysága - teszi hozzá Withers. - Ezért aztán konyhai ollót és cipõfûzõt használ, ha adni akar valami bukét egyedi ruháinak."
A film egy pontján, amikor Charlene - kiakadva Ashley rasszista hablatyolásától - nekiesik a vénasszonynak, Shankman felkérte a kaszkadõrszakértõ JOHN MEDLEN-t, hogy segítsen a jelenet kialakításában. A verekedés koreográfiáját három napig tartott kidolgozni és begyakorolni, két napig leforgatni, hogy végül mindössze két másodperces villanás legyen belõle a vásznon. "Adam szerette volna, ha az akció és a helyzet komikuma a két fél eltérõ stílusán alapulna: Charlene utcán felszedett harcmodora találkozik Ashley kifinomult harcmûvész technikájával" - mondja Medlen.
Pyle, aki gyakorló tae kwon dós, nagyon izgatott volt, hogy lehetõsége van bemutatni tudományát. "Ashley azt hiszi, hogy simán elintézi Charlenet-t, csak mert tae kwon do-órákat vesz egy héten ötször" - gúnyolódik a saját figuráján Pyle. Valódi harcmûvész háttere sokat segített a jelenet két napig tartó forgatása során.
Shankman ANNE FLETCHER-re és CHRIS JUDD-ra, korábbi kollégáira bízta a táncos jelenetek megkoreografálását Steve Martin és Queen Latifah között a nightclub- és a garden party-jelenetekben. "Az volt az ötlet, hogy Peter nem ismeri a hip-hop zenét, és fogalma sincs, hogy kell mozogni rá, ezért mutattam neki a jelenet felvétele elõtt néhány alapmozdulatot, aztán hagytam, hogy kezdjen velük, amit akar" - meséli Fletcher.
"Ugrándoztam, mint egy bakkecske, és nagyon jól éreztem magam" - emlékszik vissza a jelenetre Martin.
A garden party-jelenetnél Martinnak egy kicsit visszafogottabbnak kellett lennie, de az esetlensége itt is jól jött. "Nem vagyok valami nagy táncos, sõt, kifejezetten kétballábas vagyok, még akkor is, ha gyakorolom a dolgot - vallja be Martin. - Viszont Queen csodálatosan mozog. Úgyhogy nem voltunk valami Fred Astaire-Ginger Rogers páros, inkább olyanok voltunk, mint Ginger Rogers és Tapsi Hapsi. De a jelenetnek egyébként is ilyennek kellett lennie..."
Nem csoda, hogy Queen Latifah brillírozott a táncparketten, hiszen Grammy-díjas rapper. Társával, SHAKIM COMPERE-rel közösen intézték a filmhez készülõ album produceri teendõit. "Adammel együtt, akinek nagyon jó füle van, még a forgatás elõtt elhatároztuk, hogy a zenének hangsúlyos szerepe lesz a filmben, mert ez adja meg a történetnek a megfelelõ lendületet" - meséli Queen Latifah.
"Fontos szempont volt, hogy az alaphangvétele megfeleljen egy tradicionális Steve Martin-vígjátéknak, ezért a zenében érzelmes és humoros motívumoknak is kellett lennie. Az egészhez a hip-hop stílust vettük alapul, csak ezen belül mozogtunk. Queennek végül két száma is van az albumon és van néhány zseniális R&B dal Barry White-tól Kelly Price-ig."
A SZEREPLÕK
STEVE MARTIN (Peter Sanderson) az egyik legsokoldalúbb sztár - színész, elõadó, író, színdarabíró, producer egy személyben -, a filmtörténet néhány legsikeresebb vígjátékát mondhatja magáénak.
A 60-as években kezdett írni a televízió számára, és rögtön kapott egy Emmy-díjat a "The Smothers Brothers Comedy Hour"-ban végzett munkájáért. Az évtized végére klubokban és tévémûsorokban lépett fel saját elõadásaival, népszerû talk show-kban vendégszerepelt. Elsõ filmes munkáját, a "The Absent-Minded Waiter" címû kisfilmet 1977-ben Oscar-díjra jelölték. Carl Reiner rendezõ mellett kezdte játékfilmes pályafutását a "The Jerk", a "Dead Men Don’t Wear Plaid" és az Agyban nagy (The Man With Two Brains) címû filmekben. 1984-es alakítását Reiner Mindenem a tiéd (All of Me) címû filmjében több díjjal is jutalmazták.
A következõ években számos filmben szerepelt, némelyikben társíróként is, zajos kritikai és szakmai elismerés mellett: Filléresõ (Pennies From Heaven), Roxanne, A Riviéra vadorzói (Dirty Rotten Scoundrels), Vásott szülõk (Parenthood), L.A. Story - Az õrült város, Grand Canyon, Örömapa 1-2 .(Father of the Bride I-II), Jöttem, láttam, beköltöztem (Housesitter), "The Spanish Prisoner".
Legutóbb a Fergeteges forgatás (Bowfinger) és a Novocaine címû, általa forgatókönyvíróként is jegyzett filmekben láthattuk.
További filmes munkái: Rémségek kicsiny boltja (Little Shop of Horrors), Repülõk, vonatok, automobilok (Planes, Trains, Automobiles), A három amigo (Three Amigos), Lapátra tett férjek (The Lonely Guy), Bilko fõtörzs (Sgt. Bilko), Páratlan prédikátor (Leap of Faith), Az én kék egem (My Blue Heaven).
Televíziós, zenei és filmes munkáját számos díjjal jutalmazták. Õ volt a 2001-es és az idei Oscar-gála házagazdája. "Picasso at the Lapin Agile" címû színdarabját Amerika-szerte játsszák, "Pure Drivel" címû könyve és "Shopgirl" címû novelláskötete sokáig vezette a bestseller listákat. Jelenleg is egy novella adaptáción dolgozik a Touchstone Picturesnek, valamint készül következõ könyve "The Pleasure of My Company" címmel.
QUEEN LATIFAH (Charlene/executive producer) zenész, színésznõ, talk show házigazda, menedzser, író és elõadó. Queen Latifah stílusának és tehetségének köszönhetõen valódi egyszemélyes nõi szórakoztató intézménnyé nõtte ki magát.
Legutóbb a többszörös Oscar-díjas Chicago címû filmben láthattuk, amelyben Mama Morton megformálásáért a legjobb nõi mellékszereplõ kategóriában Golden Globe-ra is jelölték.
1989-es zenei debütálása óta ("All Hail the Queen" címû album) három Grammy-jelölést kapott és 1994-ben egyet nyert szóló rap kategóriában.
Idén áprilisban jelent meg legújabb albuma, két éve saját show-t vezet "Queen Latifah" címen a tévében, korábban sorozatokban és tévéfilmekben is felbukkant.
1992-ben debütált mozifilmben, Spike Lee Dzsungelláz (Jungle Fever) címû filmjében, azóta filmes karrierje biztosan tör elõre. Játszott A nagy dobásban (Set it Off), A csókban (Living Out Loud), A csontemberben (The Bone Collector) és a "Brown Sugar" címû filmben. Könyvet is kiadott "Ladies First: Revelations of a Strong Woman" címmel.
EUGENE LEVY (Howie) sokoldalú mûvész: színész, író, rendezõ. Az "SCTV" címû népszerû vígjáték-sorozatban indult karrierje színészként és íróként; két Emmy-díjjal is jutalmazták érte.
Számos tévésorozatban és filmben szerepelt, de a nagyközönség leginkább filmes munkáiból ismerheti. Legutóbbi emlékezetes alakításai: Amerikai pite 1-2. (American Pie 1-2), Szerelem a végzetem (Serendipity), "Like Mike", Nem kutya! (Best in Snow), "Waiting for Guffman". További filmes munkái: Josie és a vadmacskák (Josie end the Pussycats), Közös többszörös (Multiplicity), Örömapa 2., Tövig nyomd a pedált! (Speed Zone), Éden Klub (Club Paradise), Fegyvere van, veszélyes (Armed and Dangerous), Csobbanás (Splash), Családi vakáció (National Lampoon’s Vacation).
Legközelebb az "A Mighty Wind", a "Dumb and Dumberer" és az American Pie 3-ban láthatjuk.
JEAN SMART (Kate) legutóbb a Mindenütt nõ (Sweet Home Alabama) címû filmben láthattuk Reese Witherspoon és Josh Lucas oldalán.
Nemrégiben kapta meg második Emmy-díját a "Fraiser" címû sorozatban nyújtott alakításáért. A kritika egyaránt dicséri színházi, filmes és tévés munkáiban.
Filmes munkái többek között: A kölyök (The Kid), Hóból is megárt a sok (Snow Day), Furcsa pár 2. (The Odd Couple II), A mecénás szeretõje (Mistress), Úton hazafelé (Homeward Bound: The Incredible Journey), "The Brandy Bunch", Gyulladáspont (Flashpoint), Protokoll (Protocol).
MISSI PYLE (Ashley) a Helyes bajok (Trick), "Snow Days", "Number One" és "The Cottonwood" címû független filmekben tûnt fel. Láthattuk James L. Brooks nagysikerû Lesz ez még így se! (As Good As It Gets) címû vígjátékában, valamint a Galaxy Quest és a Josie és a vadmacskák címû filmekben. Legutóbbi munkája a "BachelorMan" címû film. Számos tévés szerepe közül mi is láthattuk az Ally McBeal és a Jóbarátok (Friends) címû népszerû sorozatokban.
BETTY WHITE (Mrs. Kline) hatszoros Emmy-díjas színésznõ. A rádiónál kezdte, majd a tévéhez igazolt, elsõ nagy dobása az volt, amikor bekerült egy helyi, hetente hatszor, napi öt órában jelentkezõ élõ tévéshow-ba, amelynek két év után átvette a vezetését.
Saját produkciós céget alapított, amely elsõ vígjátéksorozatát gyártotta ("Life With Elizabeth"), és amelyért megkapta elsõ Emmy-díját 1952-ben. Hamarosan mindennapos vendége és népszerû szereplõje lett a legnagyobb tévéshow-knak és sorozatoknak, szerepléseit az évek során számos díjjal jutalmazták. 1990-ben életmûdíjat kapott az American Comedy Awardstól, 1995-ben pedig a Television Academy beiktatta a nevét a Hall of Fame tagjai közé.
Legutóbbi filmes munkái: Vízözön (Hard Rain), Dennis, a komisz ismét pimasz (Dennis the Menace Strikes Again), A szörny (Lake Placid), Velem vagy nélküled (The Story of Us).
Négy könyvet írt és számos jótékonysági alapítvány tagja.
JOAN PLOWRIGHT (Mrs. Arness) generációjának egyik legjelentõsebb színpadi színésze. 1957-ben figyelt fel rá a szakma és a nagyközönség a "The Ententainer" címû darabban, 1961-ben Tony-díjjal jutalmazták "A Taste of Honey" címû darabban nyújtott alakítását.
Elsõ jelentõs filmszerepét a "Time Without Pity" címû thrillerben kapta, ezt követõen számos filmben láthattuk: Equus, "Brimstone and Treacle", "Drowning By Numbers", "I Love You to Death", Avalon.
1992-ben Oscar-díjat kapott és Golde Globe-ra is jelölték a legjobb nõi mellékszereplõ kategóriában az Elvarázsolt április (Enchanted April) címû filmben nyújtott alakításáért. Ugyanebben az évben megkapta a Golden Globe-ot is az HBO Sztálin címû filmje mellékszereplõjeként. További filmes munkái: Dennis, a komisz, "Widow’s Peak", Jane Eyre, Tea Mussolinivel (Tea With Mussolini), 101 kiskutya (101 Dalmatians).
"time is not money"
