microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Ki Nevel a Végén? (2003)
Anger Management
Ki Nevel a Végén?
rendezte:
Peter Segal

írta:
David Dorfman

. . . . . . . . . . 7.45
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 5.05
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 106 perc
nemzetiség:  amerikai
műfaj:  vígjáték
eredeti nyelv: angol
formátum: feliratos
korhatár 14+
c tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
Két férfi - egy eset

"Adott egy rém szégyellõs, csendes pasas - mondja David Dorfman forgatókönyvíró -, akirõl legutoljára jutna eszünkbe, hogy indulatai féken tartására düh-terápián kell részt vennie, és adott egy terapeuta, aki még ezt a jámbor alakot is képes feldühíteni. Ez volt az alapötlet, és, nekem legalábbis, borzasztóan tetszett." Mielõtt még szerénytelenséggel vádolhatnánk, Dorfman hozzáteszi, hogy az alapkoncepció próbája természetesen az, ha a köré felhúzott történettel együtt is, a legutolsó jelenetig megállja a helyét. A Ki nevel a végén? kiállta ezt a próbát. Aki csak elolvasta a forgatókönyvet, tudta, hogy ennek a történetnek a mozikban a helye. Adam Sandlernek, amikor a Revolution Studios egyik munkatársa megkérte, hogy olvassa el a forgatókönyvet, rögtön megtetszett a sztori címe: "Valami életközeli történetre vágytam, ezért azonnal felkeltette az érdeklõdésemet ez az írás. Egyhuzamban olvastam el, és nagyon megragadott."
A Revolution Studios munkatársa, Todd Garner szerint - aki egyébként a film egyik executive producere is - Dorfman forgatókönyve azért olyan mûködõképes, mert a humor eszközével segíti a nézõt a lélek mélységeibe pillantani, és "ez a humor felette áll napjaink sokszor alantas, alpári humorának - mondja Garner. - Dorfman története voltaképp igen egyszerû: egy önmagát kifejezni képtelen, elfojtásokkal teli férfirõl szól, illetve egy másikról, aki sajátos módszerekkel igyekszik rajta segíteni."
"Dr. Buddy Rydell - meséli a forgatókönyvíró - csupa olyan dologra veszi rá Dave-et, amit az gyûlöl megtenni, belekényszeríti saját rémálmaiba, mígnem Dave-nek menekülnie kell. Ám menekülvén Dave önmaga kitárt karjaiba rohan. Így aztán a beteg a film végére gyógyultnak tekinthetõ..."
"Úgy is mondhatnánk - teszi hozzá Garner -, hogy dr. Buddy addig-addig dühíti Dave-et, míg az kitörni kényszerül, és elõbújik csigaházából."

"Saját természetünk olyasvalami, amitõl nem lehet megszabadulni."
Dr. Buddy Rydell

"Buddy tesztsorozatnak veti alá Dave-et - mondja Peter Segal rendezõ -, melynek folyamán a férfi megtanul szembenézni saját, belsõ démonaival, és alkalmassá válik arra, hogy az élet iskolájának felsõbb osztályába lépjen."
"Valami csoda folytán a különös kezelés hatásosnak bizonyul, és Dave a javulás útjára lép - teszi hozzá Garner -, bár fogalma nincs róla, hogyan is került erre az útra."
A film kezdetén Dave teljesen normális, ártalmatlan embernek tûnik, ám ahogy dr. Rydell betoppan az életébe, valódi arca kezd megmutatkozni. "Buddy addig provokálja, míg Dave el nem kezd határozottabban reagálni az õt érõ ingerekre, és elfojtott indulatai felszínre nem törnek - mondja Segal. - A nézõ kezdetben nemigen tudja eldönteni, hogy ezek az indulatok honnan erednek valójában. Vajon nem csupán a doktor van ilyen hatással Dave-re? Ahogy a történet bonyolódik, és Buddy fokozatosan felfejti Dave múltját, lassan bepillantást nyerünk a paciens feldúlt lelkivilágába. Számomra innentõl igazán érdekfeszítõ a film - folytatja a rendezõ -, mert ekkor derül ki, hogy a doktor nagyon is intuitív, éleslátó szakember, és már jóval elõttünk keresztüllátott Dave gondolatain."
A nagyszerû történet és a kiváló Sandler-Segal páros mellé még egy tapasztalt szakember csatlakozott: napjaink egyik legnagyobb színésze, az Oscar-díjas Jack Nicholson.
Az ötlet, hogy Nicholsoné legyen dr. Buddy Rydell szerepe, Sandlerben merült fel elõször: "Olyasvalakit próbáltam elképzelni, aki képes engem az egyik percben felidegesíteni, a másikban pedig megnyugtatni, és akkor jutott eszembe Jack. Attól a perctõl kezdve még mulatságosabbnak találtam a forgatókönyvet."
"Jack tökéletesen hitelessé teszi a figurát, valósággal megtestesíti Buddy filozófiáját - teszi hozzá Segal. - Emellett Jack valamiféle fenyegetõ jelleget is kölcsönöz a karakterének. Ez a »félelmetesség« Jack sajátja: roppant empátiájából, istenadta ösztönösségébõl ered. Erre a képességére nem egy korábbi rendezõje épített már, gondoljunk csak a Farkasra, az Eastwicki boszorkányokra vagy a Ragyogásra. Egyszóval Jack rendelkezik a hatodik érzékkel, ami jó, ha megvan egy terapeutában."
Az alkotók Nicholsonra nemcsak mint színészre számítottak, hanem mint ötletgyárosra is: "Bevontuk õt a rendezési folyamatokba, arra kértük, mondja el az ötleteit, bátran villogtassa nagyszerû humorát, és õ ezt készséggel megtette" - mondja Allen Covert producer, aki a filmben színészként is feltûnik: Dave riválisát, Andrew-t játssza.
Nicholson alakítása által a történet humora összetettebbé vált: a közönség nevet a gegeken, és nevet akkor is, amikor felkavaró mondatok hangzanak el.
"Az alapkoncepció és a megvalósulás tökéletes harmóniába kerültek - mondja Segal -, és a szereplõk is jól egymásra találtak. Ha mesélek valakinek a Ki nevel a végén?-rõl, mindig így kezdem: »Adam Sandler egy düh-terápia kezeltje, Jack Nicholson pedig a terapeuta.« A reakció mindig azonnali: »Ott leszek a bemutatón!«
Adam szeret kísérletezni a forgatások alkalmával: ha valamirõl úgy látja, jól mûködik, hozzáfog másképpen, hogy még jobban mûködjön. Ha pedig a dolgok nem mûködnek, addig kísérletezik, amíg mûködõképessé nem teszi õket. Ez Adam egyik legnagyobb erénye - folytatja a rendezõ.
Jack kiválósága többek közt abban rejlik, hogy képes önmagát a nézõ szemével látni. Ezúttal úgy érezte, a terapeuta szerepében az a feladata, hogy kétséget ébresszen a nézõkben Rydell kiléte felõl. El akarta érni, hogy ne lehessen eldönteni: tapasztalt orvos vagy veszedelmes õrült-e a terapeuta. Végül egy tökéletesen kiszámíthatatlan doktor Rydellt produkált."

A kezeltek sora

A további szerepekre szintén tehetséges színészeket találtak az alkotók. Dave barátnõjét, Lindát az Oscar-díjas Marisa Tomei alakítja. "Marisa játékában az volt a legcsodálatosabb, hogy képes volt úgy tenni, mintha évek óta összecsiszolódott pár lennénk" - meséli Sandler.
Tomei szerint "Lindát szemlélve merül fel elõször a nézõben, hogy Dave körül nincs rendben valami. Dave ugyanis nagyon helyes, rendes fiú, talán túlságosan is rendes - mondja a színésznõ. - Nyilvánosság elõtt tartózkodik minden érzelmi megnyilvánulástól. Amikor mások elõtt találkozunk, ahelyett hogy megcsókolna, kezet ráz velem..."
"Linda csodás lány, és nagyon szeretik egymást Dave-vel - mondja Sandler -, csakhogy a fiú fél komolyabb szintre vinni a kapcsolatukat. Úgy érzi, nem méltó párja Lindának, ám a lány épp emiatt ábrándul ki belõle."
Az Allen Covert által megjelenített Andrew, kihasználva Dave bizonytalanságát és mindennemû konfrontációtól való félelmét, minduntalan egykori gimnáziumi szerelme, Linda körül legyeskedik. "Egy gazdag és agyalágyult fickót játszom - mondja Covert -, aki folyton Linda közelében ólálkodik. Nem agresszíven ragadok rá, csak állandóan jelzem számára, hogy más alternatívák is állnak elõtte."
Dave úgy tesz, mintha nem zavarná Andrew közelsége, és Linda barátjaként tekint riválisára. Csakhogy ez a viselkedés az emberek és így Andrew szemében is a gyengeség jele.
John Turturro - aki korábban már játszott Sandlerrel A kismenõben - Chuckot, a düh-terápia legrobbanékonyabb résztvevõjét alakítja. Chuck minden tekintetben Dave ellentéte. "Õ az egyik legindulatosabb alak az osztályon - meséli Sandler. - Igazi méregzsák, akinek dühe már el sem választható személyiségétõl: Chuck és a harag egyek. No, dr. Rydell ezt a fickót szemeli ki Dave párjául... ami azt jelenti, hogy Chucknak és Dave-nek idejük nagy részét együtt kell tölteniük."
A film további szereplõi mind ismert és kiváló színészek: Kevin Nealon, Dave zseniálisan alkalmatlan ügyvédjét, Luis Guzman a düh-terápiás kezeltek egyik üde színfoltját, az Oscar-jelölt John C. Reilly Dave gyermekkori ellenségét, jelenlegi buddhista szerzetest, Woody Harrelson a transzvesztita Galaxiát, Heather Graham pedig egy igen csábos hölgyet alakít... "Valamennyiük arca emlékezetes vígjátékokat idéz fel a nézõkben" - mondja Covert.
A film elõkészületei során Segal számos düh-terápiás csoportot meglátogatott. (Düh-terápia valóban létezik az Egyesült Államokban, éppúgy, mint kötelezõ elvonókúra például.)
"Bár vígjátékról van szó - mondja a rendezõ -, igyekeztem hitelességre törekedni a kezelésmódokat illetõen is, és bár célom az volt, hogy megnevettessem a nézõt, nem szerettem volna tiszteletlenül kezelni a témát. Ezért láttam szükségesnek, hogy ismeretekre tegyek szert a valódi düh-terápiás eszközök területén."
Ahogy Segal pszichiáter kalauzát hallgatta, fontos felismerésre jutott: "A doktornõ felsorolta a diszfunkcionális magatartás lehetséges tüneteit. Úgy nyolc-kilencre ezek közül azonnal ráismertem magamban - meséli nevetve. - Eszembe jutott, hogy viselkedem olykor a közlekedési dugóban hazafelé menet, vagy mit érzek némelykor, amikor megkérdik tõlem: »How do you do?«"

A forgatás viszontagságai

A Ki nevel a végén?-t New York és Los Angeles számos filmbõl már jól ismert helyszínein forgatták. Azt a jelentet például, amelyben Dave és Buddy együtt autókáznak, a Queensboro hídon vették fel, amely Queenst köti össze Manhattannel, és amelyet Simon & Garfunkel is megénekelt híres "59th Street Bridge Song" címû dalában. "Úgy gondoltam, hogy az ismerõs utcák és terek látványa még izgalmasabbá teszi majd a filmet - mondja a rendezõ. - Az utolsó pillanatban kiderült, hogy a hídon csak vasárnap reggel tudunk forgatni, de sem Adam, sem Jack nem tudott jelen lenni ebben az idõpontban. Anélkül kellett tehát felvennünk a jelenetüket, hogy õk ott lettek volna. Ez kissé furcsa volt, hiszen annak a jelenetnek a hajnali napsugarakon kívül õk voltak az egyedüli szereplõi. A két színészt késõbb stúdióban, blue box technikával varázsoltuk a hídra.
A Yankee Stadion-beli jelenet forgatása, ha lehet, még körülményesebben alakult - folytatja Segal. - A fiktív mérkõzést teltházzal szerettük volna leforgatni, de ehhez 50000 statisztára lett volna szükségünk. Ez túl sok idõt és pénzt vett volna igénybe, így aztán a szurkolók egy részét kartonból készíttettük el, egy másik részét pedig a Sony alkotta meg elektronikus úton."
A film zárójelenete a Central Parkban játszódik, és a kívülálló úgy gondolhatná, pofonegyszerû lehetett felvenni. Csakhogy a perzselõ hõségen és a rajongók seregeinek támadásain ezúttal még a Sony Pictures Imageworks sem tudott segíteni. "Erre a forgatásra minden jelmezbõl kettõt-hármat kértünk, így a stábban nem egy, hanem két-három Nicholson és Sandler mozgott egyszerre. Ez által kissé lecsökkent a tömeg a sztárok körül, és lehetségessé vált a forgatás. Ugyanakkor Jack és Adam a megmondhatói, hány kiló súlyfeleslegtõl szabadultak meg azon a napon."



szereplők:
Adam Sandler ... Dave Buznik
Jack Nicholson ... Dr. Buddy Rydell
Marisa Tomei ... Linda
Luis Guzmán ... Lou
Jonathan Loughran ... Nate
Kurt Fuller ... Frank Head
Krista Allen ... Stacy
January Jones ... Gina
John Turturro ... Chuck
Lynne Thigpen ... Honora Daniels bíró
Nancy Walls ... Repülõgép kiszolgáló
Woody Harrelson ... Galaxia/Garry testõr
Kevin Nealon ... Sam
Allen Covert ... Andrew
Adrian Ricard ... Rose Rydell


fényképezte:
Donald McAlpine

vágó:
Jeff Gourson

látvány:
Alan Au

jelmez:
Ellen Lutter

zene:
Teddy Castellucci

producer:
Barry Bernardi
Allegra Clegg
Allen Covert
Derek Dauchy
Todd Garner
Jack Giarraputo
Tim Herlihy