információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Képzelj el egy világot, ahol örök sötétség van, és ahol gépek irányítják az emberek életét. Képzeld el, hogy te vagy az egyetlen, aki megakadályozhatja ennek a világnak a megszületését. (John Connor)
Egy évtized telt el azóta, hogy John Connornak (NICK STAHL) sikerült megakadályoznia az apokalipszis eljövetelét, az Ítélet Napjának bekövetkeztét - a napot, amikor Skynet csúcsfejlesztésû gépei öntudatra ébredtek, és a világ elpusztítására törtek. Ám a végzetes nap, 1997. augusztus 29. katasztrófa nélkül múlt el.
Connor ma 22 éves, és sikerült tökéletesen köddé válnia - nincs otthona, se hitelkártyája, se telefonja, se munkahelye. Nincs semmi, ami a létezését bizonyítaná, lehetetlen a nyomára bukkanni. Mindaddig, amíg egy napon...
... a jövõ árnyaiból elõ nem bukkan a T-X (KRISTANNA LOKEN), Skynet eddigi legtökéletesebb cyborg gyilkológépe, akit azzal a feladattal küldtek vissza az idõben, hogy fejezze be elõdje, a T-1000 félbehagyott munkáját. Amilyen gyönyörû emberi álcája, annyira könyörtelen, és sokkal erõsebb, veszélyesebb, pusztítóbb, mint bármelyik korábbi Terminátor.
Ezúttal nem Connor az egyetlen név Skynet feketelistáján - a gyanútlan állatorvos, Kate Brewster (CLAIRE DANES) is bepillantást nyerhet a múltjában és jelenében gyökerezõ sötét jövõbe... amit csak akkor ér meg, ha sikerül megmenekülnie a gyilkos T-X elõl.
Amikor Connor és Brewster rádöbben, hogy az Ítélet Napja feltartóztathatatlanul közeledik - mindössze három óra választja el õket a világvégétõl -, egyetlen reményük marad a túlélésre: egy Terminátor (ARNOLD SCHWARZENEGGER), Connor egykori könyörtelen támadója. Csak együtt van esélyük legyõzni a T-X-et, és megakadályozni az Ítélet Napjának eljövetelét...
A Terminátor 3. - A gépek lázadása 2003. július 2-tól kerül az amerikai mozikba a Warner Bros. Pictures forgalmazásában.
"NINCS VÉGZET"
Megérkezett Hollywood egyik legeredetibb, legsikeresebb történetének folytatása, az író-rendezõ James Cameron 1984-es kultuszfilmje, a Terminátor régóta várt harmadik része. Cameron 1991-ben megismételte korábbi sikerét a második résszel (Terminátor 2. - Az Ítélet Napja), és új értelmezést adott a sci-fi/akciófilm fogalmának. E filmekkel született meg a filmtörténet egyik legmaradandóbb ikonjának kultusza.
"Mindegy, hova megyek a világban, mindegy, milyen filmeket csináltam az elmúlt 12 évben, az emberek örökké azt kérdezgetik tõlem, mikor jön a Terminátor következõ része - meséli Arnold Schwarzenegger. - Szinte követelik a folytatást."
"A Terminátor kultfigura lett - jegyzi meg MARIO F. KASSAR producer. - Van valami különleges ebben a karakterben, amitõl újra és újra látni szeretnénk a vásznon. Látni, ahogy gyõz. Látni, ahogy megmenekül."
"A Terminátor talán a mozgófilm történetének leghíresebb figurája - mondja a rendezõ, JONATHAN MOSTOW. - Arnold játéka és a figura külalakja kifejezetten ikonszerû: fekete bõrdzseki, csizma, sötét napszemüveg. Nem ismerek még egy olyan filmszereplõt, akinek bárhol a világon fel tudják sorolni a ruhatárát."
Világszerte kivívott népszerûségének köszönhetõen a Terminátor mozibevétele meghaladta az 550 millió dollárt, a film videó- és DVD-kiadásai is bevételi rekordokat döntögetnek. A Terminátor legfontosabb kellékeit a Universal beemelte híres hollywoodi, floridai és japán látványparkjainak elemei közé.
"A Terminátor annyira eredeti figura, hogy semmit nem veszített nimbuszából az elmúlt 12 év alatt, azon idõ alatt, ami az elõzõ film óta eltelt - jegyzi meg ANDREW G. VAJNA producer. - Olyan nagy hatással volt a közönségre, hogy maguk a nézõk tartották életben a hírnevét."
"Nagy megtiszteltetés, hogy részese lehetek valaminek, ami világszerte ismert és elismert - mondja büszkén Schwarzenegger. - Ez a történet mindenki számára érthetõ, nincsenek nemzeti vagy kulturális határai a terjedésének. Az elmúlt években olyan ütemben fejlõdött a technológia, hogy nagyon is élõ félelem lehet az emberekben, hogy mi történik, ha egy napon a gépek átveszik az irányítást. Hamarosan szebbek és okosabbak lehetnek nálunk, és végül elfoglalják a helyünket az univerzumban."
Vajna szerint a Terminátor alaptétele, miszerint a mesterséges intelligenciával felruházott gépek öntudatra ébrednek és harcba szállnak az emberiség ellen, sokkal idõszerûbb és provokatívabb a mai közönség számára, mint valaha. "Egyre jobban függünk a komputereinktõl, az elektromosságtól kezdve az autónkig. Minél több dolgot bízunk a gépekre, annál nagyobb az esélyünk, hogy kicsúszik a kezünkbõl az irányítás. Mi történik, ha a gépek gondolkodni kezdenek? Mi történik, ha ellenünk fordulnak? Ha ezt az eshetõséget vegyítjük az emberi fantáziát elbûvölõ idõutazás lehetõségével és a jövõ megváltoztathatóságának felvetésével, izgalmas és borzongató végeredményt kapunk."
Kassar szerint az is ellenállhatatlanná teszi a figurát, hogy valódi antihõs. "A Terminátorban nincs semmiféle morális gátlás - magyarázza. - Ha autóra van szüksége, beszáll, kitépi a kábeleket, és már viszi is. Ez maga a szabadság, és a nézõk áttételesen megélhetik ezt a szabadságot rajta keresztül, elképzelhetik, milyen volna az élet, ha viselkedésünket nem jogok és morális szabályok irányítanák."
Schwarzenegger izgatottan várta, hogy újra megformálja a legendássá lett karaktert, Kassar és Vajna pedig legalább ennyire szenvedélyesen harcoltak azért, hogy elkészülhessen a harmadik rész. Ám a Terminátor 3. megszületésének 12 évig tartó kálváriája csaknem olyan regényes, mint maga a film.
Kassar és Vajna korábban olyan megasikereket hoztak közösen tetõ alá, mint Az Emlékmás és a Rambo-széria, ám 1989-ben elváltak szakmai útjaik. Most ismét összeállt a sikeres páros, közös céget alapított, és megvásárolta a Terminátor jogait. "A T2 annyira magasra tette a mércét remek sztorijával, izgalmas akciójeleneteivel és különleges látványvilágával, hogy tudtuk, nagyon nehéz feladat lesz meghaladni ezt a szintet" - vallja be Vajna, aki többek között a Golden Globe Díjjal jutalmazott Evita producere és a Die Hard 3. - Az élet mindig drága címû film executive producere volt. - De amikor megtudtuk, hogy a jogok még hozzáférhetõek, és lehetõségünk adódott megcsinálni a folytatást, szinte kötelességünknek éreztük, hogy elkészüljön a film."
"Hinni kell benne, hogy meg lehet csinálni, és nem szabad feladni - mondja Kassar, az Elemi ösztön, a Tökéletes katona és a Terminátor 2. címû világsikerek executive producere. - A T2-vel hasonló volt a helyzet. Egy örökkévalóságig tartott, mire sikerült összehozni, de végül megérte az erõfeszítést."
"Amikor Andy és Mario elõször megkeresett az ötlettel, hogy független produkcióként hozzuk tetõ alá a harmadik Terminátor-filmet, azonnal tudtam, hogy ez nagyszerû lehetõség lenne az Intermedia számára - mondja MORITZ BORMAN, a filmipar legnagyobb független produkciós cégének elnöke. - Tudtam, hogy a Terminátor-filmek világszerte nagy népszerûségnek örvendenek, és miután Arnoldot is sikerült megnyerni a projektnek, elragadtatásunk az eget súrolta."
Vajna szerint az a legnehezebb - és a produkció szempontjából kulcsfontosságú - produceri döntés, hogy ki legyen az a rendezõ, aki képes olyan forgatókönyvet írni és filmre venni, ami egyfelõl illeszkedik az eddigi részek által létrehozott mitológiába, másfelõl önálló és eredeti darabja a szériának. (James Cameron nem tudta elfogadni a felkérést, mivel más projekteken dolgozik.) "Olyan embert kellett találnunk, aki meg tud felelni ennek a kihívásnak, képes elmesélni egy izgalmas történetet anélkül, hogy maga alá temetné a az akció és a látvány - mondja Vajna. - Úgy gondoltuk, hogy Jonathan Mostownak minden esélye megvan erre."
Mostow korábbi munkáit, A félelem országútján és az U-571 címû feszes akciófilmeket látva Kassar meg volt gyõzõdve arról, hogy megtalálta a megfelelõ embert a Terminátor 3. rendezõi székébe, fõleg miután megbizonyosodott arról, hogy Mostow nagy rajongója és ismerõje a Terminátor-filmeknek. "Azt imádom az elsõ két részben, hogy tele vannak pátosszal és érzelemmel, miközben az akciójelenetek és a vizuális effektek mûvészi színvonalon kivitelezettek. Ami a legfontosabb azonban, hogy a filmek sztorija igazán remek - magyarázza lelkesen Mostow. - Nem próbálok James Cameron nyomdokaiban haladni. Én is ugyanúgy rajongok az elsõ két részért, mint bárki más, és arra törekedtem, hogy olyan filmet hozzak létre, amit rajongóként én is szívesen megnéznék a moziban."
A James Cameronnal való közös munkából kiindulva Schwarzenegger nagy elvárásokat támasztott leendõ rendezõjével szemben. Schwarzenegger úgy vélte, a rendezõnek nem csak a történet és a látványvilág professzionalizmusát kell majd megteremtenie, de a színészekkel is zökkenõmentesen kell dolgoznia. "Kritikus pontja egy produkciónak, hogy a rendezõ képes-e jól irányítani a színészeit, és ebben a filmben sok különbözõ játékstílust kell megteremteni - hangsúlyozza Schwarzenegger. - Jonathan tökéletesen kézben tudta tartani a filmkészítés minden egyes elemét a vizuális effektektõl a történetvezetésen keresztül a nagy akciójelenetekig, de ugyanilyen gondosan ügyelt arra, hogy a legjobb alakítást hozza ki a színészeibõl. Nem egyszer elõfordult, hogy rám szólt: ezt most vegyük fel még egyszer, mert ennél jobban is meg tudod csinálni."
"Arnolddal való elsõ találkozásunk óta tudom, hogy ugyanazt gondoljuk ennek a filmnek a megvalósításáról - emlékszik vissza Mostow. - Nagyon tetszett neki, ahogy technikai részeket akartam kivitelezni, de még jobban szerette, amit a történettel és a figurákkal akartam kezdeni."
TÖRTÉNET, KARAKTEREK, SZÍNÉSZEK
A Terminátor harmadik részének alaptörténete adott volt: Los Angelesben vagyunk, tíz év telt el, mióta a Terminátor segített John Connornak és anyjának megakadályozni az Ítélet Napjának eljövetelét. A sztori kibontásának lehetséges útjait kutatva Mostow és a két forgatókönyvíró, MIKE FERRIS és JOHN BRANCATO számtalan lehetõséget vizsgált meg. "Tíz éve nem láttuk a szereplõket - mondja Mostow. - Ez számomra nagy szabadságot biztosít, mert - noha olyan közegben kell mozgatnom a figurákat, amit mindenki ismer - ezek a karakterek mára pszichológiailag teljesen megváltoztak."
Schwarzenegger örült a lehetõségnek, hogy újra eljátszhatja a szerepet. "Nem nyomasztott a tudat, hogy olyan sokan várják a világban a folytatást, mert tudtam, mit kell tennem annak érdekében, hogy ez a figura olyan legyen, amilyennek lennie kell. Bármit teszek, az a lényeg, hogy a gépbõl, ne az emberbõl induljak ki."
"Ebben a filmben nem ugyanaz a Terminátor jön vissza, mint a T2-ben - meséli Schwarzenegger a T-101-es modellrõl, akit a harmadik részben alakít. - Az új Terminátornak meg kell tanulnia a nyelv finomságait és meg kell ismernie az emberek közti interakció fõbb jellemzõit. Természetesen a tanulási folyamat buktatóinak bemutatása sok lehetõséget ad a humorra."
"Van valami különleges a Terminátor karakterében, ami megengedi, hogy megtörjük a feszes jeleneteket egy kis humorral, aztán visszatérjünk a sodrásba anélkül, hogy megtörnénk a történet ívét - jegyzi meg Mostow. - Arnoldnak fantasztikus érzéke van ahhoz, hogy miként vigyen finom humort a játékába. Ezért a képességéért a közönség nagyon hálás neki."
Mostow és a forgatókönyvírók Skynet hipermodern fejlesztésû cyber robotját, a T-X-et állították szembe Schwarzenegger klasszikus figurájával. A T-X legújabb generációs robot, folyékony fémmel burkolt, gyönyörû nõnek álcázott tökéletes gyilkológép. Plazmaágyúval, átváltozási képességgel és a más gépek feletti hatalommal felfegyverezve sokkal erõsebb, okosabb, gyorsabb, tökéletesebb és elpusztíthatatlanabb, mint az elavult T-101.
Nem volt könnyû feladat kiválasztani a színésznõt, aki eljátssza a T-X.-et. "Az elsõ és legfontosabb szempont a volt, hogy a színész képes legyen meggyõzni a nézõt arról, hogy le tudja gyõzni a Terminátort fizikailag is" - mondja Mostow. Tízezer színésznõt néztek meg nyolc országból és az USA nagyobb városaiból. "Amikor belekezdtem, azt gondoltam, nagyon nehéz lehet robotot játszani - meséli a rendezõ. - Aztán rájöttem, hogy robotot játszani valószínûleg az egyik legnehezebb színészi feladat, mert minden ösztönös érzelmi reakciót el kell nyomni. Egy robotnak nem lehet jellegzetes járása vagy testtartása. A robot tökéletesen gépesített szerkezet, ami egyenletesen és szabályosan mozog."
Mostow olyan színésznõt keresett, aki egyrészt megfelel a szerep fizikai és érzelmi kihívásainak, de "új arc" is, akirõl a közönségnek nem ugrik be egy korábbi alakítás. Így került képbe Kristanna Loken, aki a 2001-es "Philly" címû tévésorozatban volt látható.
"Kristanna nagyszerû színésznõ, és megvannak azok a fizikai adottságai, amik nélkülözhetetlenek ehhez a szerephez - mondja Mostow. - Van benne kalandvágy, nem riad vissza a kemény helyzetektõl, és ez jól illik a karakterhez."
Lokennek nagyon tetszett a feladat, hogy egy Terminátor alakítására kell felkészülnie, ami naprakész fegyverarzenállal és mesterséges intelligenciával van felfegyverezve. "A T-X-ben az a nagyszerû, hogy a nõiességét és a külsõ adottságait is használhatja, ami a korábbi Terminátoroknak nem adatott meg" - magyarázza Loken.
"Hajmeresztõ dolog, ha az ember ellenfele annyira jól néz ki, mint Kristanna - jegyzi meg Schwarzenegger. - Van benne valami ellenállhatatlan, amitõl minden férfi õt akarja, még annak tudatában is, hogy amint megérintik, szörnyû kínok között pusztulnak el."
John Connornak szembe kell néznie a ténnyel, hogy már megint pusztításra programozott jövõbeli robotok bukkannak fel az életében. "John nem mehet oda a T-X-hez, hogy megpróbálja lebeszélni a küldetésérõl, és nem tudja megakadályozni a T-101-et sem, hogy végrehajtsa a feladatát, ezért a kellõs közepébe kerül ennek a mindent elsöprõ hajszának" - magyarázza Mostow.
A Terminátor és az új bosszúálló visszatérése egy fontos dilemmával szembesíti Connort. Annak ellenére, hogy az Ítélet Napján (aminek 1997. augusztus 29-én kellett volna bekövetkeznie) nem történt meg a katasztrófa, Connor földalatti életet él - nincs állandó lakcíme, telefonja, hitelkártyája, elkerüli a nyilvános helyeket, ahol a kamerák megörökíthetnék. A gépek nem bukkanhatnak a nyomára. "Connor nincs teljesen meggyõzõdve róla, hogy sikerült megváltoztatnia a jövõt - meséli Mostow. - Ezért védekezésre rendezkedett be. Élhetne normális életet, de megfosztja ettõl magát, mivel saját paranoiájának a rabja. Ezért amikor újra felbukkan az életében a Terminátor, egyfelõl bebizonyosodik, hogy jogos volt az óvatossága, másfelõl elég elrettentõ képet kap arról, hogy mit tartogat számára a jövõ."
A 22 éves Connor szerepére Mostow olyan színészt keresett, aki képes hitelesen megmutatni a figura belsõ harcát. "Connort nagyon lefoglalja saját egzisztenciális dilemmája, ezért olyan színészre volt szükségem, aki közvetíteni tudja ezeket az összetett érzelmeket - mondja a rendezõ. - Nem könnyû olyan színészt találni, aki még csak 22-23 éves, de már ki tudja fejezni, milyen az, ha az egész világ terhe nyomja a vállunkat. Nick Stahl tökéletesnek bizonyult a szerepre."
"Tudtam, hogy a magam módján kell megközelítenem a figurát - meséli Stahl, aki az Oscar-díjra jelölt A hálószobában címû filmben nyújtott alakításával kápráztatta el az alkotókat. - Connor magányos, elszigetelt életet él, és sokkolja a felfedezés, hogy a háború, aminek megakadályozásában olyan nagy szerepe volt kiskölyökként, még mindig nem ért véget, sõt nagyon is fenyegetõ veszély."
Connor örökségéhez hozzátartozik az édesanyja, Sarah emléke, akit Linda Hamilton játszott az elsõ két részben. Mostow és az írók sokat tanakodtak, hogyan vonják be ezt a szálat a történetbe. "Mike, John és én rögtön az elején eldöntöttük, hogy Sarah jelenlétét valamilyen nem várt formában akarjuk belevinni a filmbe" - mondja Mostow.
Anyja halálával Connor egyedül marad a világban, mivel az apját soha nem ismerte - de nem teljesen egyedül. "Az egyetlen felnõtt férfi, aki valaha is mellé állt és valamilyen módon hatott rá, egy gyilkolásra programozott robot a jövõbõl, ami komoly pszichológiai problémákat vet fel" - viccelõdik Mostow.
"A Terminátor az egyetlen valódi apafigura John Connor életében - magyarázza Schwarzenegger. - Erõs hatást tett rá, amit az elõzõ Terminátortól tanult a T2-ben, az anyja mellett õ az egyetlen lény, aki nem csak hogy megmentette az életét, de bátorságot és kitartást adott neki a túléléshez."
Connor életének egy másik fontos figurája szintén a T-X egyik célpontja. Kate Brewstert a fiú most ismeri meg. Kate fiatal állatorvos, aki csendes, hétköznapi életet él võlegényével, ám egyik pillanatról a másikra egy hajmeresztõ történet kellõs közepén találja magát. "A forgatókönyv kidolgozása során úgy éreztem, hogy szükségünk van egy szereplõre, aki a nézõ perspektíváját képviseli - meséli a rendezõ. - Úgyhogy kitaláltuk Kate Brewstert, aki egy gyakorlatias, két lábbal a földön álló fiatal lány, és akit azonnal ki is billentünk az egyensúlyából."
Mostow a sikeres ifjú színésznõt, Claire Danes-t választotta ki erre a szerepre. "Nagyon örültem, hogy eljátszhatok valakit, aki annyira talpraesett, önálló és okos, mint Kate - mondja Danes, akit legutóbb az Oscar-díjas Az órák címû drámában láthattunk. - Annak ellenére, hogy váratlanul egy elképesztõ történet szereplõjévé válik, képes helyükön kezelni a dolgokat. Más szóval Kate erõs és pozitív nõi karakter. Azt szeretem a legjobban a Terminátor-filmekben, hogy az akciókat igazi dráma övezi. A figuráknak dimenziójuk és súlyuk van, és a köztük levõ kapcsolatok jelentõségteljesek."
A FORGATÁS
A Terminátor 3. száz napra tervezett forgatása 2002. április 14-én vette kezdetét Los Angelesben és környékén. "Az elsõ forgatási napon Arnold kilépett a lakókocsiból Terminátor-jelmezében, bõrzsdekiben, napszemüvegben és egy hatalmas fegyverrel, besétált a díszletbe, hogy felvegyük az elsõ jelenetet, én meg odafordultam a stábhoz, és azt mondtam: hölgyeim és uraim, mi most egy Terminátor-filmet csinálunk" - emlékszik vissza a rendezõ.
Schwarzenegger lenyûgözte a szereplõket és stábot hihetetlen fizikai állapotával és tökéletes felkészültségével. "Amikor elkezdtük a forgatást, Arnold pontosan ugyanolyan paraméterekkel rendelkezett, mint amikor a T2-t csinálta" - mondja Mostow.
Schwarzenegger a forgatást megelõzõen napi 3-5 órás felkészítõ edzéseken vett részt. Hogy a forgatás alatt is formában maradjon, minden nap folytatta az edzést az ebédszünetekben. A színész úgy érzi, a felkészülése eredményes volt. "Az elsõ jelenetnél, amivel a legelsõ filmet kezdtük, éjszaka volt, és én egy rendõrautóban ültem - emlékszik vissza. - A szemöldököm le volt borotválva, az arcomon égési sérüléseket imitáló smink. Akkor Jim Cameron odajött hozzám, és azt mondta: olyan, mintha évek óta játszanád ezt a figurát, annyira pontosan az vagy, aminek a Terminátornak lennie kell. Pontosan így éreztem magam a mostani forgatáson is. Az elsõ nap beléptem a díszletbe, és úgy éreztem, mintha fél éve forgatnám ezt a filmet. Örültem, hogy visszatérhetek ebbe a szerepbe."
A film egyik leglátványosabb, legbonyolultabban koreografált jelenete egy õrült tempójú ámokfutás, aminek során a T-X egy száztonnás daruval manõverezik Los Angeles belvárosában, ide-oda csapkodva a daru karjával, miközben a Terminátor kitartóan kapaszkodik rajta. A lélegzetelállító jelenetet, amit a rendezõ és SIMON CRANE kaszkadõrszakértõ közösen dolgozott ki, egy negyed mérföld hosszúságú díszletben forgatták le a Downey-i Boeing-üzem területén, Kaliforniában. Negyven kamera vette, ahogy a Terminátor nekicsapódik egy üvegépületnek a darukaron lógva, mert ezt a felvételt nem lehetett megismételni.
"Minden forgatásról van egy jellegzetes kép, ami a legerõsebben belevésõdik az ember emlékezetébe. Hát bennem leginkább a hatalmas darun lógva eltöltött hetek maradtak meg, miközben ide-oda vonszol, és nekicsap dolgoknak - mondja Schwarzenegger mosolyogva. - Elképesztõ volt. Minden létezõ biztonsági elõkészületet megtettünk, és még így is voltak meleg helyzetek."
"A különbözõ részlegek szakértelme és összehangolt munkája nélkül egy ilyen nagyságrendû és ennyire veszélyes mutatvány végrehajtása lehetetlen lenne" - jegyzi meg Crane.
Négy hétig tartott begyakorolni, és két hétig leforgatni a Terminátor és T-X közti gyilkos erejû összecsapást a tükörsima márvány és fém fürdõszobában. Ezzel a csatával az alkotók azt akarták megmutatni, milyen pusztítást tudnak végezni egymásban és a környezetükben ezek a hihetetlenül erõs gépek, anélkül, hogy bármilyen speciális harci technikát alkalmaznának. "Szándékosan kerültük a harcmûvészeti mozdulatokat ebben a koreográfiában - meséli Schwarzenegger. - Nevetséges lenne, ahogy a Terminátor elhárít egy ütést, hiszen fémbõl van. Ha a T-X meg akarja üti, hagyja, aztán átpasszírozza az ellenfelét a falon."
"A Terminátorban az az igazán heroikus, hogy amikor nekimegy a T-X-nek, pontosan tudja, hogy nagyon kicsi esélye van a gyõzelemre, hiszen az ellenfele sokkal fejlettebb, de akkor is nekimegy, mert muszáj - jegyzi meg HAL LIEBERMAN producer. - Arra van programozva, hogy megvédje John Connort - ha szükséges, akár a maga pusztulása árán is."
"Semmi nem lehet olyan hatalmas, mint Arnold Schwarzenegger - mondja mosolyogva Claire Danes. - Még rövidnadrágban és szandálban is tekintélyt parancsoló figura, hát még amikor rajta van a teljes Terminátor-szerelés. Szürreális volt, ahogy ott álltam vele egy közös jelenetben, hiszen a Terminátort gyerekkorom óta ismerem."
Az akciófilmekben otthonosan mozgó Schwarzeneggerrel ellentétben a partnerei közül még senki nem forgatott akciójelenetet vagy vizuális effektekkel operáló snittet a Terminátor 3. elõtt. "Bizonyos tekintetben ez a legnehezebb feladat egy színész számára - mondja Mostow. - Hatalmas képzelõerõt és fizikai felkészülést kíván egy vizuális effektekkel teletûzdelt jelenet leforgatása. Ez nagyon kimerítõ munka."
"Tudtam, hogy kemény fizikai munka lesz a forgatás, de nem voltam felkészülve arra, hogy ebben a mûfajban mindent ilyen sokszor kell felvenni - meséli Stahl, aki fegyveres kiképzést kapott és megtanult motort vezetni a film kedvéért. - Nagyon nagy kitartás és állóképesség kell hozzá."
"Körülbelül egy hónapba telt, mire tényleg rájöttem, hogy akciófilmet forgatok - nevet Danes. - Sokáig nem értettem, mitõl vagyok ennyire kikészülve."
Skynet mindeddig legfejlettebb gyilkológépének alakítására készülve Loken hat hétig intenzíven edzett a forgatást megelõzõen. "Azt akartam, hogy valóban sugározzam a T-X erejét" - meséli Loken, akinek az edzéstervében izomfejlesztés és fegyveres kiképzés is szerepelt egy Krav Maga nevû izraeli harcmodor mellett. Loken egy neves pantomimszakértõvel dolgozott a gépszerû mozgás és viselkedés tökéletesítésén. "A felkészülés nagyon fontos volt. Kiépítettem az izmaimat és a testem teljesen megváltozott" - meséli büszkén a színész.
Lokenre még egy nehéz feladat várt, hiszen mint minden Terminátornak, neki is van egy "születés-jelenete", miután megérkezik a jövõbõl - persze anyaszült meztelenül. Ebben az esetben a T-X egy elegáns Beverly Hills-i butik kirakatában köt ki. "Hogy utasíthatna vissza az ember egy olyan lehetõséget, hogy meztelenül mutatkozzon a Rodeo Drive-on? Mi lehet ennél nagyobb buli?" - mondja Loken nevetve.
"Amikor a T-X születés-jelenetét forgattuk, többen akartak meglátogatni a forgatáson, mint addig valaha" - meséli Mostow kaján mosollyal.
A látványtervezõ, JEFF MANN olyan látvány megteremtésén dolgozott, ami nem pusztán imitációja a korábbi Terminátor-filmek világának. "Jonathan azt akarta, hogy a látvány a sztorit szolgálja - mondja Mann. - Vagyis realisztikus közegben játszódjon ez a nagyon is irreális történet. Ebben számomra az volt a kihívás, hogy úgy teremtsek meg egy gazdag és különleges környezetet, hogy az még valóságos maradjon."
A négyhónapos elõkészítési periódus alatt Mann és 350 fõbõl álló csapata megtervezett és felépített hat komplett helyszínt egy Los Angeles-i mûteremben, három óriás díszletet a Boeing-üzem területén Downeyban (köztük a darus jelenet hatalmas díszletét), valamint az állatklinikát Sunlandben.
Mostow végtelen lelkesedéssel és nyugalommal dolgozott, amit a stáb és a szereplõk messzemenõen értékeltek. "Nem tudom, hogyan csinálta, hiszen az ilyen gigaköltségvetésû projektek forgatásán mindenkiben mindig nagyon nagy a feszültség - csodálkozik Danes. - Tudtam, hogy biztonságban leszek Jonathan mellett, de soha nem láttam még ennyire nyugodt és összeszedett stábot."
"Nem hiszem, hogy az öt hónapnyi közös munka során valaha is hallottam volna, hogy felemeli a hangját" - teszi hozzá Loken.
Habár Schwarzenegger már a forgatást megelõzõen megbizonyosodott Mostow alkalmasságáról, a James Cameronnal való korábbi közös munkából eredõen magasak voltak az elvárásai. Ám a rendezõ pillanatok alatt elnyerte teljes bizalmát. "Annyira tetszett Jonathan munkája, hogy egy hét után már felé sem néztem a monitornak - meséli. - Megkérdezte, hogy akarom-e látni a musztereket, mire én azt feleltem: ’Minek, tökéletesen megbízom benned.’"
"Ugyanaz a fickó vagyok, aki tíz évvel ezelõtt a huszonhatodik sorból nézte a moziban a T2-t, és ha valaki akkor azt mondta volna nekem, hogy pár év múlva én fogom rendezni a Terminátor 3.-at Schwarzeneggerrel, a képébe röhögök" - vallja be Mostow, aki a titkos helyszíneknél a stáb belsõ használatú kódjának a York Square nevet adta, ami fõhajtás a mozi elõtt, ahol kölyökként jegyszedõként dolgozott. "Minden nap, amikor munkába indultam, azt mondtam magamban: hihetetlen, hogy egy Terminátor-filmet forgatok Arnold Schwarzeneggerrel."
TECHNIKA, VIZUÁLIS EFFEKTEK
A Terminátor 3. kulcsfontosságú figurája volt STAN WINSTON, a speciális effektek, maszkok és digitális utómunka legendás nagymestere, aki annak idején életre keltette James Cameron vízióját a jövõbõl érkezõ titokzatos merénylõrõl, és két Oscart is kapott legjobb maszk és legjobb vizuális effekt kategóriában a T2-ben végzett fantasztikus munkájáért. "Stan Winston egy zseni - jelenti ki Schwarzenegger. - Olyan képzelõtehetsége van, mint senki másnak. Mint egy festõ, papírra álmodja a vízióit, és a legnagyobb hitelességgel kelti életre azokat. A Terminátor 3.-ban végzett munkájától megint tátva fog maradni az emberek szája."
"Nagyon büszke vagyok a Terminátor figurájára - mondja Winston, aki a Jurassic Park-széria munkálataiban is nagy szerepet játszott, legutóbb pedig az A.I. - Mesterséges értelem címû filmben csodálhattuk meg szakértelmét és fantáziáját. - Örültem, hogy ismét visszahozzuk ezt a karaktert, és izgatott a lehetõség, hogy új Terminátorokat hozhatok létre, a T-X-et és a T-1-et."
A tervezés és gyártás idõszaka alatt Winston 150 fõs csapata és a Stan Winston Studio új fejezetett nyitott a robottechnológiában. "Az elsõ Terminátor-filmnél megterveztük a T-101-et, aztán egyszerûen megépítettük a belsõ vázát, és alig használtunk hozzá komputeres segítséget - emlékszik vissza. - A T2-höz továbbfejlesztettük a technológiát, hogy létrehozzunk egy elképesztõen bonyolult szerkezetet, ami a folyékony fém alapú T-1000 modellben csúcsosodott ki, amit aztán még komputergrafikus elemekkel ötvöztünk. A Terminátor 3.-hoz olyan robottechnológiát dolgoztunk ki, ami jelenleg a világ legfejlettebb eljárásának számít a mozgás és irányítás tekintetében, még a NASA-ét is felülmúlja."
Mostow közösen fejlesztette ki Winstonnal a T-1 modellt, a Schwarzenegger által alakított T-101 elõdjét. "A Terminátor robotok elsõ generációját akartam megteremteni, hogy megmutassam a gyökereket - magyarázza Mostow. - Végül megszületett ez a primitív, de hatásos szerkezet, ami félig tank, félig robot."
Amikor elkészült a T-1 designja és megvoltak az alapvetõ funkciói, Winston csapatának neki kellett állni, hogy megépítsenek öt hidraulikusan irányítható szerkezetet, ami tankszerûen mozog. Tökéletesíteniük kellett a mozdulatokat, beleértve a fejet, nyakat, szemet, karmozgást, és irányítani a beépített lõállásokat. Egy végsõ háromdimenziós design után a T-1 komputerbe került, hogy az apró finomságokat számítógéppel tervezzék meg, ezután kézzel szerelték, építették és dolgozták ki a részleteket rajta.
"Ebben a filmben nincs digitális vagy makett T-1, mindegyik valóságos, kézzel összerakott robot" - meséli büszkén Winston.
Winston csapatára a "primitív" Terminátor létrehozásán kívül még egy nagy feladat várt: a T-X elnevezésû csúcsmodell. A nõi test formáját öltõ folyékony fémburkolat alatti váz és a robot jobb karjába épített plazmafegyver megtervezése volt a legnehezebb feladat. "A T-X mechanikai designja sokkal bonyolultabb, mint a T-101 modellé, ahol a belsõ szerkezet és a hidraulika látható - magyarázza Winston. - A T-X-nél a szerkezet tökéletes egységét akartuk megteremteni. Az is szempont volt, hogy a karakter könnyen keverhetõ legyen digitális effektekkel. Azt hiszem, sikerült létrehoznunk egy szexi, hiperfejlettségû robotot, ami szakmai szempontból az egyik legjobb karakter, amit valaha is létrehoztunk."
Mivel néhány jelenet túl veszélyes lett volna Schwarzenegger és Loken számára, Winston és csapata megépítette tökéletesen élethû, teljesen harcképes másolataikat. "Készültek rólam fényképek, ahogy Stan T-101 robotja mellett állok. Késõbb összevesztem a fotóssal, hogy melyik vagyok én és melyik a gép - emlékszik vissza Schwarzenegger. - Soha életemben nem találkoztam semmivel, ami ennyire hasonlított volna rám."
Winston megosztotta a munkát az Industrial Light & Magic cég szakembereivel, akik a film legbonyolultabb felvételeinek utómunkájával foglalkoztak a legfejlettebb digitális technikák felhasználásával.
"Ezt a filmet képtelenség lett volna megcsinálni öt évvel ezelõtt, de akár egy évvel ezelõtt is - jelenti ki Mostow. - A létezõ legmodernebb technológiát alkalmaztuk a vizuális effekteknél."
Néhány esetben az ILM csapatának kellett kifejlesztenie a technikát, amivel megvalósíthatóak lettek Mostow komplex víziói. Hat hónapjukba telt kidolgozni azt a módszert, amivel a T-X folyékony felületének leválását meg tudták oldani. "Nem volt programunk a folyékony fém mozgásának szerkesztésére és irányítására - mondja PABLO HELMAN, az ILM VFX-szakértõje. - Ezért az alapoknál kellett kezdenünk: megvizsgálni a sûrûségét, súlyát, formáját, összetételét ennek az anyagnak, és hogy hogyan viselkedne hasonló körülmények között. Ez bonyolult procedúra volt."
A legnehezebb feladat a VFX csapat számára talán a temetõbeli akciójelenet volt, amikor a T-X visszaalakul a Kate Brewster võlegényétõl kölcsönvett alakból saját nõies álcájába, felfedve kifinomult belsõ szerkezetét a folyamat során. Hogy minden elem meglegyen a jelenet megkomponálásához, Helmanék motion controlt használtak, amivel vég nélkül ismételhetik ugyanazt a kameramozgást, tehát a tökéletesen egymásra illeszthetõ felvételeken minden különbözõ mozgást megörökíthettek. "A vizuális effekt lényege az, hogy minden kép minden egyes eleme az irányításunk alatt áljon, és ennek egyetlen módja az, hogy minden egyes elemet különválasztunk, ami rengeteg idõt, energiát és tervezést igényel" - mondja Helman.
Miközben a Terminátor-széria elsõsorban kifinomult történetszövésérõl, összetett karakterábrázolásáról és látványos vizuális trükkjeirõl ismert, a hanghatás kulcsfontosságú a közönségre tett komplex hatás szempontjából. Mostow, akinek U-571 címû filmjét Oscar-díjra jelölték legjobb hangkeverés és hangvágás kategóriában (utóbbiban meg is kapta a díjat), büszke arra, hogy különleges figyelmet szentel a hangzásnak. A Terminátor 3.-hoz ütõképes csapatot hozott össze ennek érdekében, akik közül KEVIN O’CONNEL-t tizenhatszor jelölték Oscar-díjra legjobb hangkeverésért. Akárcsak a Stan Winston Studio és az ILM csapata, a hangért felelõs teamnek is sikerült jelentõset alkotnia a maga területén, aminek eredménye az egyedi, a dramaturgia egyik pillérét képezõ hanghatás.
"time is not money"
