információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Kulcsszavak: szórakoztató, suttyó, pörgõs, látványos, véres, kincskeresés, kaland-humor
Rövid szinopszis
Egy igazi profi mindenre fel van készülve - kivéve a Magyar Valóságot.
Fekete Versace öltönyben és csúcstechnológiával felszerelve érkezik Magyarországra az az "ügyintézõ", akit a szakmájában csak a Tejesembernek hívnak. Feladata, hogy végrehajtson egy újabb különleges megbízást: egy titokzatos ókori kincset kell megtalálnia. A "rutinmunka" azonban hamar élete legnehezebb küldetésévé válik. Nem számolt néhány zavaró tényezõvel: Balogh Tibivel, és ex-biztonsági õrökbõl álló csapatával, akik szintén szemet vetettek a kincsre - ezzel véresen keresztülhúzva terveit; valamint a kincsvadászatba akaratlanul belecsöppenõ lúzer diákokkal, akik úgy gondolják - nekik is járna egy kisebb sikerélmény. A hajsza Budapestrõl a Balaton parton keresztül egészen a Puszta közepéig vezet, ahol hirtelen mindenki szembe találja magát a másikkal - na meg sok, sok puskacsõvel...
Tartalom
Egy kétezer éve, Magyarországon elrejtett római kincset hajszol három különleges kincsvadász csapat. A szupertechnikával felszerelt külföldi mûkincscsempészek (Oszter Sándor, Mucsi Zoltán, Balogh Ádám), a lecsúszott biztonsági õrökbõl verbuválódott agresszív, ámde primitív szerencsevadászok (Kovács Lajos, Scherer Péter, Kiss József), és azok a hõseink, akik között megtalálható az ógörög-latin szakos bölcsészhallgató (Görög László), a kiugrott fiúzenekar-tag (Steiner Kristóf) és Héraklész (Honti György). Ezen kívül sok karakter színesíti a cselekményt, akik így-vagy úgy belebonyolódnak a kincsért folyó harcba (Jáksó László, Nagy Feró, Csuja Imre stb.).
Hõseink keresztül-kasul bejárják Magyarországot, és közben a cselekmény szálai is találkoznak, átszövik egymást. A mesés kincs nyomára két tárgy vezet, egy barbár fejedelem palástja és egy római centurió naplója.
A biztonsági õrök Balog Tibi, egy kirúgott rendõr vezetésével, egy leselejtezett páncélautóval Balaton felé veszik az irányt (tévesen). Náluk van a napló szövegét tartalmazó pergamentekercs, amit a Történeti Múzeumból loptak el. (Az elkövetés során egy társuk ott marad, mert bezárja magát egy kiállított kalodába.) Problémamegoldó képességük csekély, vagyis lépten-nyomon lövöldözni kezdenek. Kiváltképp titkos fegyverük, Pszichó (Bitskey Lukács), aki egy szót sem szól egész film alatt, és még a társai is félnek tõle.
A profi mûkincscsempészek birtokolják a másik útjelzõt, a palástot. Megbízójuk, egy angol mûkincskereskedõ. Mozgó bázisuk egy kamion, amelynek a hátsó, tanker részében kialakított multimédia-központ a legfõbb támaszuk. Mûholdas kapcsolat, lehallgatás, nyomkövetés számukra nem probléma. Mivel azonban a dákok útvonalát követik végig Magyarországon éppen a csúcstechnika válik feleslegessé.
Tézeusz, Orfeusz, Héraklész - az Argo fantázianevû kopott kisbuszban - és a hozzájuk csapódott újságírónõ nem rendelkezik nyomravezetõ tárggyal, viszont velük van a tudás. Náluk a gyakorlati érzék teljes hiánya okoz fennakadásokat, illetve az újságírónõ, akivel a fiúk enyhén szólva nehezen találják a hangot.
Magyarország legszebb és legismertebb helyszíneit bejárva hõseink végül találkoznak. De ehhez sem a hely sem az idõ nem volt alkalmas...
Az Argo rövid statisztikája:
A "római csata" költségvetése és forgatási ideje: 3,000,000 HUF, 7 óra
Forgatókönyv változatok: 14 (4 évig írták)
Mûvér: 11 liter
Komoly sérülések: 4 (1 kar 3 fejsérülés. Ez utóbbiakat ugyanaz az ember szenvedte el.)
Forgatási napok: 35
Leghidegebb forgatás: -18 fok (puszta)
Legforróbb forgatás: 34 fok (gõzfürdõ)
Illegális forgatások száma: 4 nap
Túlórák: 58 óra (átlag majdnem napi 2)
Bomba energiaital fogyasztás: 2875 flakon
kávé: 27 liter
Stábtagok száma: 68
Helyszínek száma: 30
Beállítások száma: átlag napi 35 (játékfilmeknél általában átlag napi 12)
Vágások száma: 3962 (magyar játékfilm átlag 1500)
Vágási idõ: 4 és fél hónap
Nyersanyag: 39,000 m
Leadott Lövések száma: 1217
Benzin-gázolaj: 24,000 liter
Szétroncsolt autók: 4 ( 3 benne van a filmben 1 pedig tényleg baleset volt)
Legtöbb lámpa egy jelenetben: 285 kw energiát igényelt
Kábel fektetve: 16,000 méter
költségvetés: 195,000,000 HUF
Fõszerepek: 15
ÁRPA ATTILA
- Interjú -
Elmesélnéd, hogyan született meg a fejedben az az elmebeteg ötlet, hogy készíts egy ARGO címû filmet?
A
1996-ban, két barátommal, Huszár Péterrel és Trunkó Bencével vetettük fel elõször az ötletet, hogy megcsináljuk az elsõ magyar akciófilmet. Akkor még más világ volt, a terv még lehetetlenebbnek tûnt, mint ma. De elkezdték írni a forgatókönyvet, és meg is született egy 250 oldalas mû egy kincsvadászatról, egy sok szálon futó kalandról, ami majd nagy agymunka elé állítja a nézõket.
Q
Ez tehát eléggé távol állt a mai verziótól?
A
Hét évvel késõbb, amikor kilátásba helyezõdött a tényleges megvalósítás, rengeteget változtattunk.
Q
Miért kellett hét évnek eltelnie?
A
Hát, mert közbejött az én kereskedelmi televíziós vargabetûm.
Q
Megbántad?
A
Nem, dehogy, sokat tanultam. Elsõsorban azt, hogy hogyan kell bánni az emberekkel, hiszen a tévében sok különös figurával kerültem kapcsolatba. Ezen kívül rájöttem, hogy fel tudom magamtól mérni, mi tetszik a népnek, tudok egyet s mást a szórakoztatásról. És hát persze hírnévre és kapcsolati tõkére tettem szert, ami nélkül nem tudtam volna összehozni ezt a filmet.
Q
Az elsõ dolgod mégsem az volt, hogy filmet csinálj a kilépésed után, hanem írtál egy könyvet.
A
Ez így nem teljesen igaz. Már 2001-ben volt egy ARGO-verzióm, pályáztam is vele az MMK-nál, csak nem nyertem. Ha nyerek, nem készül el a Való Világ... gondolj bele! A könyv egyébként három hét alatt született meg, és azzal ér véget, hogy fogok csinálni egy filmet.
Q
Már elõre reklámoztad az ARGO-t?
A
Nem csak ezért lett a könyv, de nyilván errõl is szó volt. A könyv azért lett, mert egy igazi képet akartam mutatni magamról azoknak, akik egyébként csak a stáblista végérõl ismerték a nevem.
Q
És 2003-ban újra belevágtál a filmbe...
A
A meggyõzött befektetõktõl 2003-as határidõt kaptam, úgyhogy gyorsan kellett szereznem egy forgatókönyvet, ha meg akartam csinálni. Nem csak az ARGO jött szóba, de egyszerûen nem jutott a kezembe ennél jobb sztori! Nekem az kellett, hogy olyan filmet készíthessek, ami a nagyközönségnek bejön, és ami egyáltalán nem olyan, mint bármi más. És mivel sürgettek, ez meg tetszett, hát nekiültünk az átalakításának. 2003 májusában már folytak az elõkészületek, nyáron a castingok.
Q
Mibõl állt az "átalakítás"?
A
Alapvetõen nagyon hosszú volt. Gondolj bele, hogy a teljes megrövidítésbõl is eredetileg 180 percet forgattunk le. Mostanra maradt 100.
Q
A színészek kiválasztása hogyan történt?
A
2001-ben már castingoltunk egyszer. Amikor már nagyjából tudtam, milyen filmet akarok, elkezdtem amerikai színészeket elképzelni az egyes szerepekben. A Sofõrnek Benicio del Torót például. Vagy Katalinnak Cameron Díazt. Azután átültetni az egészet Magyarországra. Eleinte Pindroch Csabában, Gesztesi Károlyban, Balázsovits Editben gondolkodtunk.
Q
Õk 2003-ban is szóba kerültek?
A
Amikor tavaly meglett a pénz, elkezdtük bújni a színészlexikonokat, és casting-archívumokat nézegettünk. Sok szereplõt veszítettünk azok egyéb elfoglaltságai miatt. Gesztesi elment Amerikába leforgatni a Getnó-t, Kaszás Attila nagyon le volt kötve a színházban, Nagy Ervin a Szezonban is és a színházban is. Mára sikerült elérnem, hogy a színházigazgatók ne igazán tartozzanak a rajongó-táboromba. Sokat ültünk az irodáikban alkudozva, hiszen vidéki forgatásra az évad közepén nem szívesen engedtek el embereket. Plusz én nem akartam rohanásban lévõ, betáblázott színészekkel dolgozni.
Q
Mégis megtaláltad a tökéletes szereplõket.
A
A legjobbak az utolsó pillanatban futottak be. Kovács Lajos például fantasztikus volt a próbafelvételen! Mondtam neki, hogy jöjjön fel az irodámba, hogy személyesen is megismerhessem. És várom, várom, nem jön. Egyszer csak látom az erkélyrõl a Kovács Lajost, aki elfelejtette a házszámot, hogy az úttest közepén üvöltve jön, és azt kiabálja, hogy "Attila, Attila! Itt jön a Tibi!" Ennyi nekem bõven elég volt, tudtam, hogy õ kell nekem. És elõérzetem beigazolódott: ennél az embernél ugyanaz a biztosíték égett ki, mint nálam, hihetetlenül egy hullámhosszon voltunk, és lelkileg nagyon közel kerültünk egymáshoz. És persze õ csodálatos színész, teljes természetességgel mozog a kamera elõtt. És én még az elején féltem, hogy egy ilyen komoly, drámai színész, mint õ, egyszerûen nem fogja elvállalni a szerepet.
(Az interjút készítette Gát Anna.)
Történetek a forgatásról
Chili Boyz
A filmben megjelenõ fiúzenekar a valóságban is létezik. Õk a Chili Boyz, Árpa Attila legújabb projectje. Tagjai: a VIVA Plusz mûsorvezetõjeként népszerûvé vált Steiner Kristóf, a VV 1 gyõztese Mészáros Szabolcs, Árpa Attila és Balogh Ádám Gomez, akit a Kész átverés show-ból ismerhetünk. Utóbbi a film szereplõje és társproducere is.
A zenekar repertoárja ez idõszerit még nem túl bõ. Van egy lassú számuk és egy gyors.
Túlbuzgó kellékesek
A történet szerint Balog Tibiék magukkal hurcolnak egy szerencsétlen történészt, aki reményeik szerint latin tudásával segít nekik a kincs megtalálásában. Amikor a kincs nyomára utaló feliratokat kell keresniük a professzor - akinek más vágya sincs, mint megszökni Tibi karmaiból - kamuzik egyet, és Hévíz felé irányítja a csapatot. Ezért azt hazudja, hogy talált egy táblát, amire az van írva: "In vido vedele, therma fürdere." A professzor szabadfordításában ez annyit tesz, hogy "aki sok bort ivott gyógyulást nyer a thermában", azaz fürdõben. Az egész kamu, viszont a lelkiismeretes kellékesek a többi valóban megjelenõ felirattal együtt gyönyörûen legyártották, és hosszas munkával "leöregítették" ezt a feliratot is.
A masszív kocsi
Az egyik jelenetben egy Audi S8-as lebukfencezik a szakadékba. Legalábbis a forgatókönyv szerint. Mert a valóságban sehogy sem akart. Az egész stáb - hat beélesített kamerával - várta egy rohadt hideg kõbányában, hogy a kocsi átbucskázzon és lezuhanjon. A kezdõ lökést még egy buldózer is megadta neki, azzal, hogy alányúlt és átfordította. Az autó viszont - a megbízható német márka - egy pördülés után megkapaszkodott a szakadék peremén, majd fenékkel elõre, szép komótosan lecsúszott. A stáb ismét megpróbálta. Az autó ismét talpon maradt. Harmadik nekifutásra sikerült legördíteni a kocsit a szakadékba.
Kommandósok
Szükség volt rájuk. Jöttek. Azt nem árulhatjuk el melyik szervtõl. A szereplésük annyira titkos volt, hogy a szünetekben sem vehették le a csuklyájukat, ezért a büfébuszban nyújtott teljesítményük - úgymint evés-ivás - látványosságszámba mentek. Képzeljünk el egy profi kommandóst, ahogy símaszkban és fekete kulimásszal az arcán birkózik egy sonkatekerccsel. Érdekes. A kérdés az volt, hogy mikor hívják õket éles bevetésre, mert akkor a velük való forgatásnak vége és csúszunk. Amikor ez valóban megtörtént egy vigaszunk maradt: abban a pillanatban tudtuk meg, hogy akció van, amikor õk és a központ.
A tûzpiros Corvette
Úgy adódott, hogy - ki tudja már kinek a hibájából - de nagyon kellett volna egy Corvette azon a forgatási napon, és nem volt. Megesik az ilyesmi. Történetesen egy Pusztakotkodácsnál alig nagyobb község közelében folyt a forgatás, ezért a feladat megoldása a lehetetlenhez konvergált. A gyártás elzarándokolt a polgármesterhez azzal a szürreálisnak tûnõ kérdéssel, hogy nem-e volna-e egy jelen pillanatban nélkülözhetõ tûzpiros Corvette a faluban? Vagy a környéken? Vagy egyáltalán? Megjegyzem a falufõnök megtalálása nem volt nehéz, mivel a populáció egésze kint állt a határban és figyelte hogyan készül egy mozi. A polgármester - nagybajuszú, joviális parasztember - nyugalomra intette a stábot, majd eltávozott a forgatás helyszínérõl. Hipp-hopp visszatért, ki nem találják mivel. Egy tûzpiros Corvette-et vezetett. A kocsi a saját garázsából származott.
Paparazzi
A bulvár lecsapott az Argora. Egy szomorkás késõ este történt, amikor a stáb - mint oly sokszor a forgatás alatt - a teljesítõképességének és fõként a toleranciának határához ért. Ezen a szomorkás késõ estén (éjszaka volt már az) az egyik helyszínen tartózkodó társproducer felkapta a fejét arra a kitüntetett figyelemre, ami a forgatást övezi. Nevezetesen egy fürge kis autó állt meg a közelben és sofõrje egy barom nagy optikával felfegyverzett fotóapparátot kattintgatott. A történethez tudni kell, hogy nem csak az alkotók, de fõleg a szponzorok és egyéb befektetõk milyen komolyan veszik azt, hogy ne kerüljön ki semmiféle információ mielõtt az "hivatalos" megjelenést nyerne. Ennek megfelelõen a producer szelíden ámde határozottan - hangsúlyozottan a verbalitás szintjén maradva - elhessegette a bérkukkolót. Kisvártatva megjelent a rendõrség rohamkocsija és a belõle kiugráló vezér a következõ meglepõ kérdést szegezte a rendezõ mellének: "Ki az aki elvette a kamerájukat?" Némi zavarodottság után tisztázódott, hogy minden kamera megvan. "Ki vette ki belõle a filmet?" hangzott az újabb szigorú keresztkérdés. Lassan kiderült, hogy a paparazzo feljelentése szólt úgy, hogy õt inzultálták, elszedték a gépét és kivették belõle a filmet. A dolog abszurditását fokozta, hogy a fotós digitális kamerát szorongatott.
Gyilkos tehenek
Annak ellenére, hogy az Argo címû filmnek kevés köze van az agráriumhoz, egy jelenetben valódi tehenek is szerephez jutottak. A gond csak az volt, hogy a stáb tagjainak még kevesebb köze van a mezõgazdasággal akár csak felszínesen is kapcsolódó dolgokhoz, mint a filmnek. Ezért amikor a csorda megjelent a helyszínen - valamely vicces stábtag által terjesztett pletyka alapján - már elterjedt a pánikhangulat. Ezt valószínûleg a "Nem tudta ezt Mehemed, felrúgták a tehenek" típusú gyermekkori memóriaszilánkok alapozták meg, de racionális magyarázat nincs. "Jönnek a gyilkos tehenek!" "Vigyázz velük nagyon!" és más effélék terjedtek és dagadtak páni félelemmé. A bátrabbak azért megpróbáltak messzirõl fotót készíteni erre alkalmas telefonjaikkal a szörnyû állatokról. Megérkeztek a pásztorok. A derék parasztok értetlenül fogadták a szituációt: rettegõ filmesek az egyik, békésen legelészõ kérõdzõk a másik oldalon. A félreértések eloszlatása után megkezdõdhetett a munka, és csak egyik tehén ijedt meg nagyon, amikor Kovács Lajos színmûvész átugrott a hátán.
Illegalitásban
A forgatásra szánt idõ szûk volt. A forgatásra szánt pénz pedig kevés. E két tényezõ indokolta, hogy egyszer-egyszer a stáb kénytelen volt engedély nélkül dolgozni. Az illegális forgatásnak megvannak a maga szabályai. Elõször is nincs felesleges teher, mert néha el kell futni. Így értelemszerûen kiesik a catering busz (magyar nevén büfékocsi), mert az lassítaná a haladást. Ennek megfelelõen ilyenkor mindenki azt eszi, amit otthonról hozott. Másodszor: a helyszínbiztosítást magadnak kell megoldanod. Vagyis valaki kiáll az útra és irányítja a forgalmat. Harmadszor pedig, pár ember arra figyel, hogy jön-e a rendõr? Ha mindezt sikerül megoldani (jelen esetben sikerült) akkor rengeteg pénzt, idõt és energiát lehet megtakarítani.
"time is not money"
