microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
A Tűzben Edzett Férfi (2004)
Man On Fire
A Tűzben Edzett Férfi
rendezte:
Tony Scott

írta:
A.J. Quinnell

írta:
Brian Helgeland

. . . . . . . . . . 8.86
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 4.9
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 146 perc
nemzetiség:  amerikai, mexikói
műfaj:  akció, thriller
eredeti nyelv: angol
formátum: feliratos
korhatár 16+
c tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
Mexikón gyerekrablási hullám söpör végig, és a vagyonosabb állampolgárok, fõleg a családosok körében egyre nõ a pánik. Egy alkalommal hat nap leforgása alatt huszonnégy emberrablás történik, és ez sokukat arra készteti, hogy gyermekeik mellé testõröket fogadjanak fel.
Ebbe a világba érkezik meg John Creasy (Denzel Washington), a kiégett, valamikori CIA-ügynök és bérgyilkos, aki már lemondott az életrõl. Creasyt barátja, Rayburn (Christopher Walken) hozza Mexikóvárosba, hogy a kilencéves Pita Ramosnak (Dakota Fanning), Samuel Ramos iparmágnás (Marc Anthony) és felesége, Lisa (Radha Mitchell) gyermekének testõreként dolgozzon. Creasyt egyáltalán nem érdekli az õrzõ-védõ munka, különösen, ha egy kiskorúra kell felügyelnie. De mivel momentán nincs jobb dolga, elfogadja a megbízatást.
Creasy nehezen tolerálja a koraérett gyereket, s vele a személyét és életét firtató kényelmetlen kérdéseket, amelyekkel Pita állandóan zaklatja. De a férfirõl lassan lemállik az áthatolhatatlannak látszó védõburok - ellenállása megtörik, és megnyílik a kislány elõtt.
Creasy újonnan talált életcélja semmivé foszlik, amikor Pitát elrabolják. Annak ellenére, hogy az üldözés közben halálos sebet kap, Creasy mégiscsak "tûzben edzett férfi", és megfogadja, hogy mindenkit megöl, akinek része van a gyerekrablásban, vagy bármilyen haszna származik belõle. Senki sem állíthatja meg.

A PRODUKCIÓRÓL

Mielõtt A tûzben edzett férfi forgatása végre elkezdõdhetett Mexikóvárosban, Tony Scott már húsz éve azon dolgozott, hogy megvalósíthassa ezt a projektet. Arnon Milchan, a Regency alapítója és tulajdonosa vette meg az 1980-ban megjelent regény megfilmesítésének jogát. A Man on Fire szerzõjének, A.J. Quinnellnek a neve álnév, az író valódi neve a mai napig ismeretlen a nagyközönség elõtt. A történet fõszereplõje, a CIA terroristaellenes ügynöke, John Creasy három egymást követõ Quinnell-thrillerben is felbukkan: a The Perfect Kill, a The Blue Ring és a Message from Hell címû regényekben.
"A történet egy hatalmas, érzelmi hullámvasút-utazás - mondja Scott. - Egy férfirõl szól, akinek kicsúszott a lába alól a talaj, majd egy kilencéves kislányt õrizve születik újjá. Amikor a kislányt elrabolják, keresni kezdi a felelõsöket, fel akarja számolni az egész gyerekrabló-hálózatot, és ebben nem ismer kegyelmet."
Annak idején, bár lelkesedett ezért a filmtervért, Scott mégis feladta, és a Top Gunon kezdett dolgozni. Mindazonáltal az ezt követõ majdnem két évtized alatt Scott érdeklõdése A tûzben edzett férfi iránt változatlanul megmaradt. "A terv egész idõ alatt bennem volt - állítja. - Soha nem tévesztettem szem elõl."
Évekkel késõbb Lucas Foster producer A tûzben edzett férfi egy másik adaptációjával kezdett el foglalkozni a kétszeres Oscar-jelölt Brian Helgeland (Szigorúan bizalmas, Titokzatos folyó) forgatókönyvíróval karöltve. 2003-ban Tony Scottot, akivel Foster Az utolsó esélyen dolgozott együtt, nevezték ki a munkálatok irányítására.
Helgeland elsõ vázlatai, piszkozatai, a regényhez hasonlóan, Olaszországban játszódtak. De Foster és Scott felismerték, hogy ez a helyszín és a köztudatban vele összefonódott maffia, illetve a maffia-ellenesség már eléggé lerágott téma, ráadásul az olaszországi gyermekrablás szerencsére mára tulajdonképpen nem létezõnek tekinthetõ, az újabb, szigorú törvényeknek köszönhetõen. Úgyhogy Brazíliát, Guatemalát és Mexikót cserkészték be ebbõl a szempontból.
A filmkészítõk alapos és sok részletre kiterjedõ kutatása feltárta, hogy a gyermekrablás napjainkban egyfajta életstílussá vált és válik Mexikóvárosban. "A gyerekrablás nagy üzlet arrafelé - mondja Scott -, nagyon ellenõrzött és jól szervezett. Szabályos iparág." Scott megtörtént eseteket gyûjtött Mexikóban, Brian Helgeland forgatókönyvíró pedig ezeknek megfelelõen újraírta- és szervezte a sztorit. "A kutatás felbecsülhetetlen értékû volt abból a szempontból, hogy reális alapot adott a történetnek - mondja Scott. - Még ha a közönség nem is ismeri a filmben részletesen bemutatott világokat és módszereket, azt gondolom, igazinak és valóságosnak fognak tûnni."
Scott azt állítja, a produkció nagyon sokat köszönhet Helgelandnak. "Brian legnagyobb dobása az volt, hogy tulajdonképpen két sztorit írt - mondja a rendezõ. - Az elsõ történet, vagyis a film elsõ fele egy férfiról szól, aki ezen a kislányon keresztül találja meg az életbe visszavezetõ utat; a második történet pedig a megtorlásról, a bosszú keresésérõl beszél."
Helgeland A tûzben edzett férfit a Szépség és a szörnyeteg történetéhez hasonlítja. "Pita érzi, hogy Creasyben érzõ szív dobog, még ha errõl õ maga nem is tud - mondja. - Amikor a azt a valamit, ami visszahozta õt az életbe, elveszik tõle, a férfi dühbe gurul, mivel konstatálja, hogy a szíve újra dobogni kezdett."
A tûzben edzett férfi szerepét a kétszeres Oscar-díjas Denzel Washingtonra osztották, aki már ezelõtt is dolgozott Tony Scott-tal, Az utolsó esély címû thrillerben. "Szeretem Denzel gyötrõdõ alkatát és bensõjének homályosságát - mondja a rendezõ. - Van benne valami keménység és szigorúság is, ami igazán érdekes. Denzel igazán jól adja, ahogyan Creasy, a világ elleni védekezõ mechanizmusként magába zárkózik. Ennek köszönhetõen, amikor a szíve ’olvadni’ kezd, annál nagyobb erõvel lendül mozgásba."
"Creasy elhagyta magát, alkoholista lett, feladta céljait és életét; nem tudott megbirkózni azzal, amit kémként és gyilkosként tett - mondja Washington. - Szenvtelen és közönyös lett: ez történik azzal, aki emberöléssel keresi a kenyerét. Creasy elveszett ember, aki nincsen többé birtokában a szeretet képességének, azonban ezen a kislányon keresztül megtalálja önmagát, és újra összhangba kerül saját lelkével és életével."
Valójában, kezdeti távolságtartása ellenére, Creasy nem tud ellenállni Pitának, akiben csak úgy buzog az életerõ és a lelkesedés. "Majd szétvetik a lehetõségek, az érzelmek és a kíváncsiság - minden, amit Creasy elutasított és megtagadott magától" - teszi hozzá Washington.
Tony Scott és Lucas Foster azután kérték föl Dakota Fanninget Pita szerepére, miután látták párosát Sean Penn-nel a Nevem Samben. "Dakota egyike a legtehetségesebb színésznõknek, akikkel valaha dolgoztam, pedig csak kilencéves! - mondja Foster. - Olyan, mint a Nap: sugárzó energia." "Dakota hátborzongató - teszi hozzá Scott -, kilencéves, de úgy viselkedik, mint ha tizenkilenc lenne. Ösztönösen érti és érzi az emberi természetet. Amíg mi figyeltük, Denzel mit improvizál vagy változtat a jeleneteken, Dakota már követte is."
Fanning úgy írja le a karaktert, hogy egy lány, aki "szereti az életet és szeret úszni". És valóban, Pita vízi képességei nagy szerepet játszanak a Creasyvel való összebarátkozásban, amikor a kisportolt testõr, vonakodva bár, de beleegyezik, hogy felkészíti a lányt egy úszóversenyre. Mialatt Washington Don Rosche technikai tanácsadó és védelmi szakember irányításával gyakorolta, hogyan mozog, és hogyan gondolkodik egy testõr, Fanning hónapokig edzette magát az úszásban, a spanyol nyelvben (Pita, mexikói apja és amerikai anyja révén kétnyelvû) és a zongorázásban. Emellett Fanning, Marc Anthony és Radha Mitchell felejthetetlen forgatáson kívüli órákat töltött együtt a családdá kovácsolódás jegyében.
Creasyt Pitával és családjával Creasy régi barátja, Rayburn boronálja össze, aki itt, a határtól délre találta meg a szerencséjét. Scott elõször Christopher Walkennel akarta eljátszatni a korrupt ügyvédet, Jordan Kalfust (ezt a szerepet a filmben Mickey Rourke alakítja). "Mondtam Tonynak, hogy már torkig vagyok a rosszfiú-szerepekkel - meséli Walken nevetve. - A jót akarom játszani!" Scott több volt, mint boldog ennek hallatán, és Walkennek adhatja Rayburn szerepét.. "Chris még a telefonkönyvet is érdekesen és szórakoztatóan tudja felolvasni. Erõteljesen finomította, árnyalta a karaktert" - mondja a rendezõ.
Az ausztráliai születésû Radha Mitchellt láthatjuk Pita anyjának, Lisa Ramosnak a szerepében. Õ a fiatal mexikói gyártulajdonos amerikai felesége, amolyan "feleség-trófea". Lisa, akárcsak Creasy, egy váratlan és nagyon komplex személyiségváltozáson megy át, amelynek ábrázolása Mitchellnek sok örömet okozott. "Az elején Lisa minden szempontból össze van zavarodva, de ahogy a történet halad elõre, világossá válik a számára, hogy mit is akar az élettõl és, hogy mi neki a legfontosabb - magyarázza Mitchell. - Teljesen összetörik attól, ami történik, majd egészen új emberként épül föl." Lisa Ramos férje, Samuel a mexikói arisztokrácia tagja. Attól való félelme, hogy egy kellemetlen adósság miatt elveszítheti családját, és lejjebb kell adnia korábbi életszínvonalából, olyan szélsõséges lépések megtételére indítja õt, amelyek végzetes következményekkel járnak. "Samuel óriási feszültségben él, mivel nincs már annyi pénze, mint amennyi korábban volt, a felesége pedig szeret költeni - magyarázza Marc Anthony, aki a férjet alakítja. - Imádja a lányát, de gyakori üzleti útjai miatt nem tud vele annyi idõt tölteni, amennyit szeretne."
A híres olasz színész, Giancarlo Giannini alakítja Manzanót, akit a színész "egy korrupcióval körülvett becsületes zsarunak" nevez. Manzano Creasyt - mint ahogyan Creasy is õt - a mexikóvárosi gyerekrablási hullám elleni harcra használja fel. Scott és Helgeland azért illesztették bele a történetbe Manzano figuráját, mert kellett valaki, aki támogatja, segíti a gyerekrablók üldözését, és aki informálja Creasyt. Így Creasy végezheti el a feladatot, amit Manzano maga nem tudna megtenni: felkutatni és megállítani az egyre durvább módszerekkel dolgozó és egyre gonoszabb emberrabló-bandákat.
Manzano és a Rachel Ticotin alakította újságszerkesztõ, Mariana reprezentálják a gyerekrablók, a korrupció és a bûnözés sötét világával szemben, éles ellentétként megfogalmazott, pozitív Mexikót. "A tûzben edzett férfi Mexikó két felét festi le - mondja Lucas Foster. - Az egyikben a korrupció és a szegénység uralkodik, a másikat olyan emberek alkotják, akik a bûnözéstõl, és mindenekelõtt a gyerekrablástól akarják megtisztítani ezt a világot."
Mariana segít Creasynek eligazodni a bûnözõk szervezeteinek bonyolult rendszerében. "A nõ úgy irányítja, befolyásolja Creasyt, hogy megtegye, amit rajta kívül senki más nem tud megtenni - mondja Ticotin. - Úgyhogy ez egy furcsa kapcsolat, mindketten kihasználják a másikat."
"Creasy nem tudja, ki szervezte meg Pita elrablását - mondja Denzel Washington. - Ezért bíznia kell Marianában és Manzanóban. Õk nem tudnák elkapni a fõkolompost, de Creasy igen, mert különleges kiképzésben részesült, és mert õt nem akadályozza a mexikói bürokrácia."
Tony Scott széleskörû kutatást végzett Mexikóról, illetve azokról a szociális és politikai körülményekrõl, amelyek az országot a gyerekrablás mértékét tekintve világviszonylatban a harmadik helyre juttatták. Így nem meglepõ, hogy a filmben az ország maga, csakúgy, mint fõvárosa, Mexikóváros, fontos szerepet játszik A tûzben edzett férfiban Scott ábrázolja a nagyfokú légszennyezettséget, a hatalmas forgalmat, az õrjítõ hangzavart, amellyel a város nap mint nap bombázza lakóit. "Fõszerephez akartam juttatni a várost - mondja Scott. - Mexikóváros nagyon gazdag történelmi és kulturális emlékekben, tele vizuális kontrasztokkal, építészeti furcsaságokkal. Érzéki és gyönyörû, de ugyanakkor sötét és veszélyes hely."
A tûzben edzett férfi képi világának is ezt a gyönyörûséget és sötétséget kellett sugároznia, s egyben felkeltenie a klausztrofóbia és a realitás érzetét. Ennek érdekében a film nagy részét valóban Mexikóváros különbözõ helyszínein forgatták. Észak-Amerika legrégibb, legnagyobb és legzsúfoltabb városában a forgatás minden nap állandó kihívást jelentett. A stábot, a színészeket és a felszerelést szállító több mint ötven jármûnek át kellett fúrnia magát a város szûk és zsúfolt utcácskáin, ahol néha órákat töltöttek a közlekedési dugókban, hogy aztán folytathassák az útjukat. Mindezek tetejébe az általános sztrájkok szinte a mindennapi élet részét képezték, és a forgatócsoportnak állandóan Mexikóváros tizenhét kerületének, vagyis miniállamának labirintusszerû bürokráciáján kellett átvergõdnie. Természetesen mind a tizenhétnek saját törvényhatósága és kormányzója van.
"De mindez természetesen megérte - mondja Foster -, hiszen a közönség egy aktuális és autentikus Mexikót fog látni, ragyogó fényekkel, színekkel és különleges emberekkel."
A különlegesség, a túlzások, a végletesség jellemzik Tony Scott és az operatõr, Paul Cameron fény-és színhasználatát, a beállításokat, a megvilágítást, a filmkidolgozást is. Ezzel igyekeztek kellõképpen tükrözni a Creasyben a gyerekrablás alatt és után lezajló emocionális és pszichológiai megrázkódtatásokat. "Szeretek kísérletezni a különbözõ filmes eljárásokkal, és ezeket érzelmek kifejezésére, azonosítására használni - mondja Scott, aki Cameronhoz hasonlóan a reklámfilm-készítés általában nem túl tradicionálisnak mondható technikáin nevelõdött. - A gyerekrablási jelenet jó terepnek tûnt, hogy megpróbáljuk a Creasy fejében történõ folyamatokat bizonyos filmes eszközöknek megfeleltetni."
A megdöbbentõ, sõt néhol rémületet keltõ fotografikus stílus eléréséhez Scott és Cameron kéziforgattyús felvevõgéppel lassították vagy gyorsították a mozdulatokat (a némafilm korszakára jellemzõ technika). Ezen kívül fordítós nyersfilmet használtak, hogy a színek élénkebbek legyenek, és három képsorozatot nyomtak ugyanarra a filmkockára, így érve el az összetett hatású expozíciót. A maximális irányíthatóság, mozgathatóság jegyében Panavision XL-ekkel, sõt 16mm-es kamerákkal dolgoztak.
A különleges jelenetek még erõteljesebb vizuális hatásának érdekében Scott és Cameron több darabból álló, bonyolult kamerákat fogott munkára, ami nagy kihívást és gyakran nehéz feladatot jelentett az operatõrnek. "Az összetett kamerák õrjítõek! - emlékszik Cameron. - Mindannyiukat ugyanazon a tengelyen kell tartani, ami elég rafinált egy dolog. Persze ezeknek a kameráknak számos elõnye van, például az eseményeket pontosan úgy lehet velük felvenni, ahogyan azok megtörténtek."
Denzel Washingtont is lenyûgözte Scott szakértelme és rendezõi gyakorlata - no meg a többtestû kamerákhoz fûzõdõ szenvedélye. "Ó, igen, mi csak Kilenckamerás Tóninak hívtuk - viccel a színész. - Én nem tudom, mi az ördögöt csinált azzal a rengeteg kamerával [a valóságban Scott csak négyet használt], mindenesetre bizonyosan hasznos volt, hiszen gyönyörû képeket készített velük." Washington, aki elõször 2002-ben jelentkezett mint rendezõ, az Antwone Fischer története címû filmmel, hozzáteszi: "Én mint újdonsült filmkészítõ, igazán sokat tanultam ezen a forgatáson."


szereplők:
Denzel Washington ... Creasy
Dakota Fanning ... Pita
Marc Anthony ... Samuel
Radha Mitchell ... Lisa
Christopher Walken ... Rayburn
Giancarlo Giannini ... Manzano
Rachel Ticotin ... Mariana
Jesús Ochoa ... Fuentes
Mickey Rourke ... Jordan
Angelina Peláez ... Anna nõvér
Gustavo Sánchez Parra ... Daniel Sanchez
Gero Camilo ... Aurelio Sanchez
Rosa María Hernández ... Maria


fényképezte:
Paul Cameron

vágó:
Christian Wagner

látvány:
Benjamín Fernández

látvány:
Chris Seagers

jelmez:
Louise Frogley

zene:
Harry Gregson-Williams

művészeti rendező:
Hector C. Romero

szereposztó:
Lucinda Syson

szereposztó:
Manuel Teil

szereposztó:
Bonnie Timmermann

díszlet:
Elli Griff

producer:
Lucas Foster

producer:
Arnon Milchan

producer:
Tony Scott

producer:
Conrad Hool