nem vagy belépve:
microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Ütközések (2004)
Crash

. . . . . . . . . . 8.46
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 6.7
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 113 perc
nemzetiség:  amerikai, német
műfaj:  dráma, krimi, tolerancia
eredeti nyelv: angol
formátum: feliratos
korhatár 16+
tr tr
vissza a rövid tartalomhoz


Az idei Oscar-verseny egyik nagy esélyese a film, amelyet nem kevesebb, mint hat kategóriában jelöltek a díjra, többek közt olyan fontos kategóriákban, mint a Legjobb film, a Legjobb eredeti forgatókönyv, és a Legjobb rendezés!
Egy fiatalember holtteste hever az út menti bozótba. Graham Waters nyomozó és társa áll rá az ügyre. Nem sejti, hogy ez a gyilkosság alapjaiban rázza majd meg magánéletét is...
36 órával korábban egymástól látszólag független események tragikus láncolatát indítja el egy rablás. Egy államügyészt és feleségét a nyílt utcán támadja meg két fekete - fegyverrel parancsolják ki õket a drága luxuskocsiból... Az államügyész - befolyását felhasználva - szabályos hajtóvadászatot indít a rablók ellen. Egy rendõrtiszt hamarosan a körözött kocsihoz hasonlót állít meg, benne egy fekete házaspárral.
Ugyanekkor egy iráni üzlettulajdonos arra készül, hogy önvédelmi célokra egy fegyvert vásároljon magának. Elõször a fegyverkereskedõ bosszantja fel, majd amikor nem sokkal késõbb kirabolják az üzletét, éktelen dühbe gurul... és az események egyre nagyobb sebességgel rohannak az elkerülhetetlen ütközéspontig...

A FILM KÉSZÍTÉSE

Paul Haggis, a film írója és rendezõje, az Ütközések forgatókönyvéhez saját tapasztalataiból, félelmeibõl és észrevételeibõl merített ihletet. Haggis autóját pár éve fegyveresek rabolták el, mikor éppen egy Los Angelesi videotékából jött ki. Ezután hazament, lecserélte a zárakat, és a fegyveres férfiakon kezdett el tûnõdni. Vajon mióta ismerték egymást, mit csináltak szabadidejükben, vajon õk bûnözõknek tartották-e önmagukat és vajon hogyan tudják tetteiket igazolni önmaguk felé. Több évvel késõbb úgy döntött, hogy történetüket papírra viszi, de mindezt az õ szemszögükbõl.
"Akkor már több mint 25 éve éltem Los Angelesben, és rendszeresen tanúja voltam ennek a sajátos, társadalmi osztályok és bõrszínek közti hadviselésnek - mondja Haggis. - Láttam a mindennapi életben elõforduló diszkriminációt. Láttam, hogyan ésszerûsítjük és siklunk el felette, hogyan szervezzük életünket úgy, hogy ne kelljen ezzel foglalkozni, és hogyan próbáljuk letagadni még a probléma létezését is. Valójában azonban 9/11-et követõen jöttem rá, hogy miként is írjam meg a forgatókönyvet. A film nem a társadalmi osztályokról vagy a faji ellentétekrõl szól, hanem az idegenektõl való félelemrõl, az intoleranciáról és a részvétrõl. Arról, hogy mennyire utáljuk, ha mások bírálnak minket, ellenben mi könnyedén ítélünk meg másokat anélkül, hogy ezt az ellentmondást észrevennénk."
"Amerikában valamilyen szinten mindenkit érint a faji megkülönböztetés és a rasszizmus kérdése - teszi hozzá Robert Moresco, aki Haggis mellett a forgatókönyv társírója. - Lehetetlen kikerülni ezt a problémát."
"Olyan társadalomban élünk, amelynek a félelem a fõ mozgatórugója - fûzi hozzá Haggis. - Ahol az elnök ezt a félelmet használja fel, hogy az embereket irányítsa, ahol a média a félelem segítségével manipulál bennünket. Szerettem volna kifejteni, hogy miként is hat ránk a félelem, és hogyan is torzítja a körülöttünk levõ világról alkotott képünket."
"A film mûfaja pontosan nem határozható meg - mondja Cathy Schulman, az Ütközések producere -, hiszen a valós életrõl szól. Egyszerre mese és moralitásjáték. Egy történet a reményrõl, amelyben a könnyedség, a csalódás, a tragédia, a szépség és a vígjáték elemei egyaránt megtalálhatók."
Sandra Bullock szerint, aki Jean Cabotot, a Brendan Fraser által megformált nagyra törõ államügyész magányos és gyanakvó feleségét alakítja, a film arra emlékeztet minket, hogy mennyire elszigetelt is a modern kori élet. "Az emberek manapság nagyon közönyösek - mondja Bullock. - Valamilyen katasztrófának kellene történnie ahhoz, hogy magunkhoz térjünk tompultságunkból. Túlságosan is elkényelmesedtünk."
Jennifer Esposito - aki Riát, a Los Angeles-i nyomozót alakítja - véleménye szerint az Ütközések erõssége abban rejlik, hogy amíg egyik pillanatban megnevettet, a következõben már újból feszülten figyeljük, hogy mi történik. "Az egyik legemberközelibb forgatókönyv, amit valaha is olvastam - mondja a színésznõ. - Errõl a filmrõl mindenkinek lesz véleménye. Legyen az a vélemény akár jó, akár rossz, az emberek sokat fognak még beszélni errõl a filmrõl."
Ahogyan Haggis is megállapítja, az igazság gyakran fájdalmas. "Ez a film nem rossz emberekrõl, bûnözõkrõl szól. Ez a film jó embereket mutat be, olyan embereket, amilyeneket mi is ismerünk, akik hozzánk hasonlóan úgy gondolják, hogy ismerik önmagukat. Amikor pedig megpróbáltatás éri õket, rá kell döbbeniük, hogy ez közel sem igaz, és végül is egyik szereplõ sem ússza meg sértetlenül."
"Mindenki azt kapja, amit megérdemel - mondja Larenz Tate, aki Petert, az egyik autótolvajt játssza. - A fekete közösségtõl a fehér és ázsiai közösségeken át egészen a latinókig, mindenki."
A Haggis által felvázolt, majd az általa és Moresco által megírt forgatókönyv olyan, egymás számára ismeretlen, Los Angelesben élõ emberekrõl szól, akik élete a karácsonyt megelõzõ napokban fonódik össze. "Szerettem volna a sztereotípiákkal játszani egy kicsit, azzal, ahogyan a számunkra ismeretlen embereket egy pillantás alapján ítélünk meg" - mondja Haggis.
"Egy kicsit tanmese jellege van a filmnek - mondja Ryan Philippe, aki Tom Hansen rendõrt alakítja, aki miután elkövet egy ballépést, azt késõbb képtelen helyrehozni, bárhogyan is igyekszik. - Rálátást kapunk arra, hogy milyen törékeny is az ember valójában, és hogy a legapróbb, adott pillanatban jelentéktelennek tûnõ döntésünk is komoly következményeket vonhat maga után."
"Nem tudok kibékülni azzal a ténnyel, hogy mi, amerikaiak imádjuk megítélni az embereket. - mondja Haggis. - Nagyon szeretjük egybõl kijelenteni, hogy ’õ jó ember, õ rossz ember’. A filmben nem szerettem volna, ha egymást ítéljük meg, célom az volt, hogy önmagunkat ítéljük meg."
"Ha film közben nem ismersz egy kicsit is magadra, akkor nagy valószínûséggel hazudsz magadnak..." - mondja Sandra Bullock.
Annak ellenére, hogy tudták, egy faji megkülönböztetésrõl szóló filmhez nagyon nehéz lesz pénzügyi támogatást találni, Haggis és Moresco nem voltak hajlandóak kompromisszumokra. "Úgy gondoltuk, a pokolba mindenkivel, megírjuk, ahogyan mi szeretnénk, a film úgyse fog elkészülni - magyarázza Moresco. - Sok embertõl kaptunk hasznos tanácsokat, és mi kitartóan egyre mélyebbre ástunk."
Los Angeles kulcsfontosságú a történet szempontjából, hiszen bár New Yorkhoz vagy Chicagóhoz hasonlóan itt is rengeteg nemzetiség és faj található, ezek a közösségek egészen egyedülálló módon élnek és mozognak itt.
"New Yorkban, a város jellegébõl és a népsûrûségbõl adódóan arra vagyunk kényszerítve, hogy egymás mellett és egymással éljünk - mondja Moresco. - Los Angelesben beszállsz reggel a kocsidba, elvezetsz a munkahelyedig, majd hazavezetsz. Az idõ nagy részében nem kell mással együtt lenned, saját magadon kívül."
Ahogyan Cheadle is megjegyzi "Los Angeles a világ azon városai közé tartozik, ahol a fehér közösség rövid idõn belül kisebbségnek fog számítani, és ebbõl adódóan nagyon sajátos légköre és felépítése van."
Haggis és Moresco várakozásaival ellentétben azonban az általuk festett sötét kép nem riasztotta el sem a támogatókat, sem a színészeket. Sõt, a forgatókönyvvel kapcsolatos visszajelzések túlnyomó részben pozitívak voltak.
Mark Harris producer számára az Ütközések egyenesen személyes üggyé lett. "Tudtuk, hogy nem lesz könnyû, de a forgatókönyv egyszerûen zseniális volt. - meséli Harris. - Annyira újszerû volt. Véleményem szerint az emberek többsége olyan dolgot szeretne látni, amilyet elõtte még soha."
A befejezett forgatókönyvet Harris továbbította a Bull’s Eye Entertainmenthez, Bob Yari, Cathy Schulman és Tom Nunan produkciós vállalatához. Január táján megkezdõdött a szereplõválogatás.
A film készítõi tisztában voltak azzal, hogy a kis, független filmek általában úgy találhatnak pénzügyi támogatást, ha sikerül sztárokat is megnyerni a projekthez. A kívánságlista elsõ helyén Don Cheadle állt. A Golden Globe-nyertes Cheadle az elmúlt évtizedben a filmipar egyik legelismertebb és legfoglalkoztatottabb színésze lett.
"Don volt a legelsõ ember, akit megkerestünk, és nagy örömünkre a legelsõ, aki igent mondott - meséli Haggis.
"Az elsõ benyomásom az volt, hogy végre valós emberek mondanak valós dolgokat valós helyzetekben - mondja Cheadle. - Ez nagyon vonzott engem. A film nem faji vita vagy akár faji vizsgálódás. Nem próbálunk vele sem oktatni, sem félreinformálni."
Cheadle lelkesedése odáig terjedt, hogy csatlakozott a producerekhez. Tapasztalata és kapcsolatai nagy segítségnek bizonyultak a szereplõválogatási folyamat során és a film elkészültében. "Don részvétele miatt konkrét ajánlat nélkül is tudtunk próbaolvasásokat tartani a színészekkel, csak hogy az érdeklõdési szintet felmérhessük. - mondja Moresco - Ilyen nagyon ritkán történik Hollywoodban, és Don nélkül most se történt volna."
"Éppen New Yorkban voltam, amikor elolvastam a forgatókönyvet - meséli Sandra Bullock. - El voltam ragadtatva tõle. Mikor végeztem vele, már emeltem is a telefont, és hívtam a producereket, hogy nekem teljesen mindegy, kit játszom, de szeretnék egy szerepet."
"Ha a színészek olyan szerepeket alakíthatnak, amelyekre büszkék lehetnek, amelyeknél szükség van színészi tehetségük legjavára, és ha tudják, hogy a technika helyett õk vannak a középpontban, akkor mindent elkövetnek, hogy maximálisan együttmûködjenek" - mondja Schulman.
Chris "Ludacris" Bridges számára, aki eddig a mozivászon helyett inkább a slágerlistákon remekelt rapperként, egy ilyen válogatott társulattal való munka igen izgalmas volt. "Én voltam a csapat újonca - mondja Bridges, aki Anthonyt, a másik autótolvajt alakítja. - Ezért próbáltam figyelni és sok mindent ellestem a többiektõl. Ritkán adódik az ember elõtt ilyen lehetõség, hogy ilyen nagyszerû színészekkel dolgozhat együtt."
Cathy Schulman szerint "Bridges egy szupersztár és a film egyik nagy felfedezettje. Élmény volt vele dolgozni és a kamera is nagyon szereti. Rettentõen keményen dolgozott, és sikerült egy másik oldaláról is bemutatkoznia rajongói elõtt."
Haggis a szereplõválogatás során további kockázatot vállalt, mivel szerinte, ha a színészek egy természetükkel ellenkezõ karaktert alakítanak, az növeli a szavaik mögött rejlõ érzelmi hatást is. "Olyan szerepekben láthatjuk ezeket a színészeket, amilyenekben elõtte még soha. Igazi élmény a játékuk."
"Az elején kicsit aggódtam, hogy tartani fognak attól, hogy ilyen negatív és erkölcsileg elítélhetõ dolgokat kell tenniük - teszi hozzá Schulman. - De az igazság az, hogy ugyanazzal a professzionalizmussal kezelték, mint egy barátságosabb, könnyebb szerepet. Teljes odaadással végezték a munkájukat, a sztárallûröket otthon hagyták."
A Sandra Bullock által alakított Jean Cabot az autórablást követõen döbben rá, hogy eddig biztonságosnak hitt élete valójában mennyire sivár. "Jean olyan ember, aki egész életét üres és triviális dolgok köré építette". Bullock nagyon izgatott volt a szereppel kapcsolatban, annak ellenére, hogy a karakter szöges ellentétben áll személyiségével.
Bullock továbbá elismerõen szólt Brendan Fraserrõl is. "Bárcsak tovább dolgozhattunk volna együtt. Annyira tehetséges, bármilyen filmben is látom, mindig teljesen új oldalát mutatja."
A szerepre való felkészülés során Fraser sok idõt töltött Steve Cooleyval, Los Angeles államügyészével. A filmben Fraser államügyész komoly morális dilemmával találja szemben magát. "Rick alapjában véve jó ember, de mégis csak ember. Mindenki máshoz hasonlóan õ is esendõ. Nagyon izgalmas volt õt játszani" - mondja Fraser.
Graham Waters detektív, akit Don Cheadle alakít, az egyetlen, akinek sorsa majdhogynem az összes másik szereplõével összefonódik. A hagyományos filmszerkezettel ellentétben a történet azonban nem az õ szemszögébõl látható.
Haggis észrevétele szerint Cheadle a hallgatás erejének megtestesítõje. "Nem is kell Donnak szöveget adni - mondja Haggis. - Próbáltam minél kevesebbet adni neki, mert úgy találtam, hogy csupán a jelenlétével ki tudja tölteni a csendet. Nagyszerû színész."
Christine szerepét Haggis kifejezetten Thandie Newton számára írta. Thandie mindezt nagyon megtisztelõnek tartotta. "Imádom a forgatókönyvetet, bármelyik oldalon is nyitjuk ki, Paul írása egyszerûen lehengerlõ - mondja Newton. - A forgatókönyv mondanivalója végeredményben annyi, hogy bármilyen személy, akár egy idegen is hatással lehet az életünkre."
Saját és a Terrence Howard által játszott karakterekkel kapcsolatban Newton a következõket mondta: "Szerintem Cameron és Christine folyamatosan azt kérdezik maguktól, vajon valósak-e vagy csupán szerepeket játszanak. Ebben rejlik az õ tragédiájuk, hogy nekik, mint feketéknek nem jár ugyanaz a vagyon és társadalmi rang, mint az amerikai társadalom többi részének." "Thandie és Terrence közös jelenetei egyszerûen szívszorítóak - teszi hozzá Haggis. - Mintha valaki lenyúlna a torkomon és kirántaná a tüdõmet."
"Négy jelenetem van a filmben, és ami ezekben a jelenetekben történik nagyon elgondolkoztató volt számomra - meséli Newton. - Karrierem során még soha nem éreztem magam ennyire védtelennek és sebezhetõnek."
Matt Dillon számára sem bizonyult egyszerû feladatnak a szerep megformálása. "Nehezemre esett egy ennyire extrém figura eljátszása - mondja Dillon. - Felkavarónak találtam egy olyan zsarut alakítani, aki ennyire dühös és goromba."
Azonban, hasonlóan az Ütközések többi karakteréhez, a Dillon által alakított Ryan nyomozónak is két arca van. "Nem hiszem, hogy lelke mélyén rossz ember lenne - mondja Dillon. - Ahogyan láthatjuk, nagyon odaadó is tud lenni. Nagyon magabiztos a rendõri feladatok ellátásával kapcsolatban, de visszaél hatalmával. Nem tudja jól kezelni érzéseit."
Vele ellentétben a Ryan Philippe által játszott Hansen nyomozó inkább közel áll az ideális rendõrhöz "aki próbál mindig helyesen cselekedni" - mondja Philippe. A film végére azonban Hansen lába alól is kicsúszik a talaj. Az összes karakter az idegösszeroppanás szélén táncol, és ettõl ilyen feszes a film."
Az egyik legnagyobb kihívás a film készítõi számára a szoros, 35 napos határidõ betartása volt, hiszen az idõ rövidsége nem mehetett a minõség rovására. A gyors és kielégítõ forgatás titka a szereplõk és a készítõk hozzáállásában rejlett. "Kicsik vagyunk és ezért kétszer olyan keményen kell dolgoznunk - mondja Cheadle. - Ezzel a hozzáállással könnyen ment a munka, hiszen mindenki a munka és a film szeretete miatt volt itt, és nem a pénz miatt."
Mint a forgatókönyv írója, Haggis pontosan tudta, hogy mit is akar a színészektõl, ami elõsegítette a gyors munkát. "Paul szerette volna, ha minden tökéletes - mondja Bridges. - Maximalista, de én is az vagyok, így könnyen tudtam ezt kezelni."


szereplők:
Karina Arroyave ... Elizabeth
Dato Bakhtadze ... Lucien
Sandra Bullock ... Jean Cabot
Don Cheadle ... Graham Waters nyomozó
Art Chudabala ... Ken Ho
Sean Cory ... Motoros zsaru
Tony Danza ... Fred
Keith David ... Dixon hadnagy
Loretta Devine ... Shaniqua Johnson
Matt Dillon ... Ryan tiszt
Jennifer Esposito ... Ria
William Fichtner ... Jake Flanagan
Howard Fong ... Bolttulajdonos
Brendan Fraser ... Richard 'Rick' Cabot kerületi ügyész
Ken Garito ... Bruce
Nona Gaye ... Karen
Terrence Howard ... Cameron
Thandie Newton ... Christine
Michael Pena ... Daniel
Yomi Perry ... Maria
Ryan Phillippe ... Hanson tiszt


fényképezte:
James Muro

vágó:
Hughes Winborne

látvány:
Laurence Bennett

jelmez:
Linda M. Bass

zene:
Mark Isham

mûvészeti rendezõ:
Brandee Dell'Aringa

szereposztó:
Sarah Finn
Randi Hiller

díszlet:
Linda Lee Sutton

producer:
Don Cheadle
Paul Haggis
Mark R. Harris
Randi Hiller
Robert Moresco
Cathy Schulman
Bob Yari