információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A TÖRTÉNET ÉS SZEREPLÕI
James McTeigue rendezõ szerint a V mint Vérbosszú lényegét tekintve politikai thriller, melynek középpontjában egy sötét és igen összetett személyiség áll. "V idealista forradalmár, aki a tömegek szabadságáért küzd, ugyanakkor azonban véres kezû gyilkos is, aki kegyetlenül leszámol múltbéli ellenségeivel."
Az elõkészületek során McTeigue számos filmbõl merített ihletet, köztük olyan klasszikusokból, mint az 1965-ös Algíri csata (The Battle of Algiers), amely sokkolóan ábrázolja az algériaiak harcát a francia gyarmatosítók ellen. És persze mélyen hatott rá Kubrick Mechanikus narancsa (Clockwork Orange), az Orwell-regénybõl készült 1984 és a Fahrenheit 451: ezekhez hasonlóan a V mint Vérbosszú is komor antiutópia, amely az elnyomásról, a korrupcióról és a média féktelen agymosásáról szól, s azt vizsgálja, mi történik, ha egy diktatúrában az egyén saját kezébe veszi a törvényt.
"V mint Vérbosszú összetett alkotás - fogalmaz Joel Silver producer, aki olyan filmekben dolgozott, mint a Mátrix (The Matrix), a Mátrix - Újratöltve (The Matrix Reloaded), a Mátrix - Forradalom (The Matrix Revolution), a Halálos fegyver-filmek (Lethal Weapon) és a Drágán add az életed (Die Hard). - A felszínen dinamikus akciófilm, a mélyben azonban az egyén és a hatalom viszonyát feszegetõ súlyos kérdésekkel szembesíti a nézõt."
A film Alan Moore és David Loyd "V for Vendetta" címû képregény-sorozata alapján készült, amely 1982-tõl jelent meg a Warrior címû képregény-folyóiratban, és rövid idõ alatt igazi kultuszmûvé vált. A sorozat 26 rész után a Warrior megszûnése miatt félbeszakadt, és Moore-ék csak 1989-ben készítették el a befejezést, amelyet a DC adott ki.
A képregény 1997-ben játszódott egy olyan Londonban, amelynek megalkotásakor a két alkotó kora Angliájából indult ki. "Gyûlöltük Thatcher asszony ultakonzervatív kurzusát, és ebbõl a gyûlöletbõl született a történetben szereplõ fasiszta rendõrállam - meséli Lloyd. - Az eredeti mû az egyén jogait hangsúlyozta, és azt üzente az olvasónak, hogy ha a rendszer be akarja darálni, joga, sõt kötelessége szembeszállni vele. V ellenállása direkt és brutális: kormányzati létesítményeket támad, és gátlástalanul öldösi a rendszer kiszolgálóit. A történet arról is szól, hogy indokolható-e a terrorizmus - és ez a kérdés ma aktuálisabb, mint valaha."
A Mátrix-trilógia megalkotásával világhírûvé vált író-rendezõ testvérpár, Andy és Larry Wachowski régi rajongója volt Moore és Lloys eredeti képregényének, és még az elsõ Mátrix leforgatása elõtt elkészítették a képregény forgatókönyv-változatát. A trilógia második és harmadik részének utómunkálatai közben aztán újra elõvették a könyvet, és megmutatták elsõ asszisztensüknek, James McTeigue-nek, aki mindhárom Mátrixban a munkatársuk volt, és a reklámfilmek után már nagyon vágyott rá, hogy játékfilmet rendezhessen.
McTeigue azonnal ráharapott a rengeteg politikai áthallással rendelkezõ, izgalmas témára. A Wachowski testvérek a Mátrixszal töltött tíz év után szusszanásnyi pihenõre vágytak, ezért Joel Silver producerrel egyetértésben úgy döntöttek, hogy átengedik a rendezés jogát McTeigue-nek. A könyv mellé McTeigue megkapta a Mátrix elitcsapatát: Grant Hill producert, Owen Paterson díszlettervezõt, a különleges hatások supervisorát, Dan Glasst, a kaszkadõrök munkáját összehangoló Chad Stanelskit, és író-producerként a két Wachowskit.
A Wachowski testvérek mindenekelõtt alaposan átdolgozták eredeti forgatókönyvüket. "A régi változat korrekt adaptációja volt a képregénynek - emlékezik a rendezõ. - Az új verzióban a történetet kicsit elõrébb vittük az idõben, nagyjából 2020 környékére, és beiktattunk egy flashback-részt."
A képregényben rengeteg figura tûnik fel, ezeket a forgatókönyvben megritkították vagy összevonták. Átdolgozták Evey figuráját is: a lány idõsebb lett, és megváltozott a társadalmi háttere.
Lloyd roppant elégedett volt a Wachowski testvérek forgatókönyv-változatával. "Nem azt vártam tõlük, hogy szolgaian lemásolják a képregényt, hanem hogy megõrizzék a történet szellemét, és ne hamisítsák meg az üzenetét" - fogalmaz.
A filmkészítõk eltökélték, hogy megõrzik V titkát, és nem fedik fel a filmben a hõs elcsúfított, összeégett arcát, amely a négyszáz évvel ezelõtt élt legendás szabadsághõs, Guy Fawkes maszkja mögött rejtõzik.
1605. november 5-én Fawkest letartóztatták a Lordok Háza alatt egy pincében, ahol 36 hordó puskaport rejtett el a tûzifa alá. A kínzások hatására Fawkes bevallotta, hogy 12 társával I. Jakab és a parlament felrobbantására készült. Az összeesküvõk hívõ katolikusok voltak, akik véget akartak vetni az angol katolikus egyház üldöztetésének. Azt remélték, hogy a merénylet nyomán káosz tör ki, és katolikusbarát politikai rezsim kerül hatalomra. Fawkes, a veterán katona kiválóan értett a robbanóanyagokhoz, így kulcsszerepet kapott az összeesküvésben.
A csoport kibérelt egy pincét a Lordok Háza alatt, telehordta puskaporral, és türelmesen várta a parlament megnyitását. A titok azonban kiszivárgott, és a katolikus Lord Monteagle névtelen levélben figyelmeztetést kapott, hogy ne menjen el a parlament megnyitó ülésére. Ez a levél jelentette az összeesküvõk vesztét: november 4-ének éjjelén Fawkest lefogták, és a király elé hurcolták. A férfi a rettenetes kínzások hatására megtört, és mindent bevallott. Az összeesküvõk az árulók akkoriban szokásos büntetését kapták: nyilvánosan felakasztották és felnégyelték õket.
November 5-én azóta is egész Angliában tûzijátékkal ünneplik Fawkesék bukását. Mindenfelé Fawkes-maszkokat árulnak, és az összeesküvõket szimbolizáló bábukat, "Guy"-okat égetnek.
Amikor annak idején Moore és Lloyd kidolgozta V figuráját, Guy Fawkes alakjából merített ihletet. Akárcsak Fawkes, V is zûrzavart akar teremteni, amely reményei szerint az elnyomó rendszer bukásához vezet. "Fawkes egyike volt az elsõ anarchistáknak - fogalmaz Lloyd. - Tökéletes kiindulópontot jelentett V megalkotásához. Ráadásul a Fawkes-maszk nyájas mosolya bizarr, hátborzongató hatást kölcsönzött a hõsnek."
A kísértetiesen mosolygó álarc mögött a filmben Hugo Weaving rejtõzik, aki a Mátrixban az elpusztíthatatlan Smith ügynököt, A Gyûrûk Ura-trilógiában (The Lord of Rings) pedig Elrond tündekirányt alakította.
"V ugyanarra készül, mint annak idején Fawkes: fel akarja robbantani a zsarnokság szimbólumát, a parlamentet. A rendszer megdöntésére készül, de személyes bosszúvágy vezeti" - mondja a figuráról Weaving.
Miközben az ország felszabadításáért küzd, V rafinált kegyetlenséggel pusztítja el azokat az embereket, akik bebörtönözték és megkínozták, és a gyilkosságok helyszínén mindig otthagyja névjegyét: egy szál rózsát. "Összetett jellem: brutális gyilkos és mûvelt, kifinomult ember, aki mélyen hisz a szabadság eszméjében."
V arcát a történet során végig álarc takarja, Weavingnek tisztán gesztusokkal és hangi eszközökkel kellett életre keltenie a figurát. "Hugo rengeteget dolgozott színházban, s varázslatosan bánik a hangjával és a testével. Ahogy feltette a maszkot, tudtuk, hogy meg fog birkózni a feladattal" - emlékezik McTeigue.
V védencét és szövetségesét, Evey Hammondot Natalie Portman alakítja. A Leon, a profi (The Professional) címû filmben 13 évesen feltûnt Portman a Star Wars I. - A klónok támadásában (Star Wars I. - Attack of the Clones) került munkakapcsolatba McTeigue-vel, aki rendezõasszisztensként közelrõl csodálhatta a lány szépségét és tehetségét. "Mikor megkaptam a V forgatókönyvét, azonnal õt láttam magam elõtt Evey szerepében" - árulja el McTeigue.
Evey árva, szülei a rendszer áldozatai lettek. A lány visszahúzódva, félelemben él, mígnem egy este elkapják a titkosrendõrség utcán randalírozó pribékjei. Az életveszélyes helyzetbõl egy titokzatos, álarcos alak, V szabadítja ki, s ez a találkozás kizökkenti a lányt politikai apátiájából.
"Börtönbe kerül, ahol közvetlenül szembesül a rendszer brutalitásával és saját félelmeivel - meséli Portman, akinek az egyik börtönjelenetben a kamera elõtt nyírják kopaszra a fejét. - Megpróbálják megtörni és szétzúzni a személyiségét, de épp ellenkezõ hatást érnek el."
Portman a filmben hihetetlen érzékenységgel jeleníti meg azt a belsõ átalakulást, melynek végén a szürke kis irodistából öntudatos lázadó lesz. A színésznõ a szerepre készülve többször is megnézte a "The Weather Underground" címû dokumentumfilmet, amely a hetvenes évek egyik radikális csoportjáról készült: ezek a fiatalok az akkori kormányzat ellen tüntettek, és a bebörtönzött Timothy Leary kábítószer-guru szabadon bocsátását követelték. Portman Menachem Begin önéletrajzát is elolvasta, amelyben a késõbbi izraeli miniszterelnök szovjet börtönélményeirõl ír, és elmondja, hogy az Irgun nevû cionista csoport vezetõjeként miként hajtott végre merényleteket a Palesztínát megszállva tartó angolok ellen.
A Síró játékban (Crying Game) feltûnt Stephen Rea alakítja V ellenfelét, Finch detektívfelügyelõt. Finch a titokzatos merénylõ után nyomozva apránként megismerkedik V elõéletével, és olyan szörnyûséges titkokra bukkan, amelyek megingatják a rendszer iránti lojalitását.
A felügyelõ jobbkezét, Dominic õrmestert Rupert Graves játssza, aki szintén komoly átalakuláson megy keresztül a történet során. "Nem egy fantáziadús fickó - jellemzi a figurát Graves -, mélyen hisz a rendszerben, a nyomozás során azonban rádöbben, hogy kormánya nem olyan tisztességes, mint hitte."
Az egész Angliát uralma alatt tartó totalitárius rezsim fejét, az ördögien gonosz Sutler kancellárt John Hurt formálja meg. Sutler a félelemre építi hatalmát: titkosrendõrökkel, milicistákkal, besúgókkal, koncentrációs táborokkal, és az ország végpusztulásának rémképével tartja rettegésben a polgárokat. "Ne kérdezz, ne kritizálj, ne is gondolkodj: a Párt mindent jobban tud" - foglalja össze Hurt a rendszer alapfilozófiáját.
Hurt, aki az Orwell keserû antiutópiájából készült 1984-ben Winston Smitht alakította, a V mint Vérbosszúban néhány kulcsjelenettõl eltekintve egy hatalmas monitoron látható: innen tartja uszító beszédeit a lakosságnak, és osztja ki videón keresztül kormánya minisztereit. Az egyik komikus jelenetben azonban alászáll az olimposzi magaslatról, hogy részt vegyen egy talkshow-ban - vesztére, mert a mûsor házigazdája, Gordon Deitrich (Stephen Fry) élõ adásban teszi nevetségessé a nagyhatalmú kancellárt.
Deitrich, akit a kormányzat fogadott fel a napi rendszerességgel jelentkezõ talkshow vezetésére, Evey barátja és bizalmasa. "A lány hatására levetkõzi morális apátiáját, összetépi a cenzorok által jóváhagyott forgatókönyvet, és egy újat ír, amelyben bohócot csinál Sutlerbõl" - meséli a figuráról Fry.
A nagyszerû színészgárdát erõsíti még Tim Pigott-Smith, aki a titkosrendõrség fejét, Creedy-t alakítja; Ben Miles, aki Sutler propagandafõnökét, Dascombot formálja meg, és a kétszeres Laurence Olivier-díjas Roger Allam, aki Protherót, a "The Voice of London" címû hírmûsor arrogáns mûsorvezetõjét kelti életre.
"time is not money"
