Mi magunk is láttunk már egy csomó filmet, ami persze nem mennyiségi kérdés, de a Titanic-kal kapcsolatban azért kicsit mégis az. Az idei 56 filmbõl egy-egy nézõ max. 10-et tud lazán megnézni, és akkor meg elmondhatja, hogy kapott egy nagy Titanic-dózist.

Bár még nem tudjuk, melyik film tetszett a budapesti közönségnek a legjobban, és hogy mennyire vált be a Kino, mint új Titanic-mozi, vagy, hogy hogyan adják át a nézõk az infókat az általuk már látott filmekrõl a többieknek, és hasonlók, de azt például látjuk, hogy a Kino és a Toldi elõtt igencsak megnõtt a parkoló bringák száma, a Toldi elé kihelyezett ( a régi Toldis hagyománynak megfelelõ) kispárnákon pedig rengeteg fiatal üldögél, iszogatva, és nem feltétlenül dohányozva.

Mindig kialakul már a fesztivál közepetáján egy olyan lista, ami a "valószínûleg tök jó" filmeket tartalmazza, azokat, amiket már csak azért is kár lenne kihagyni, mert a Titanic-ról szóló beszélgetésekben ezek a filmek fognak nagy valószínûséggel felbukkanni.
Ilyen most a tavalyi Hullámtörõk-gyõztes Baltasar Kormákur izlandi rendezõ legújabb filmje, a Fehér Nászájszaka, ami azért is családiasan kötõdik a Titanic-hoz, mert egyrészt a rendezõt a Titanic-osok fedezték fel már évekkel ezelõtt (persze, bizonyára más fesztiválok mellett), másrészt a rendezõ egyben az idei zsûri elnöke is.

A skandináv vidék amúgy is népszerû, és film-fronton is mindig van ott mit keresnünk, így az Észak c. norvég vígjáték is rendes Titanic-befutó, róla már az elsõ vetítés után sokan beszéltek, és csak jókat mondtak, plusz a film utáni közönségtalálkozó állítólag minden eddiginél élénkebb és vidámabb volt, mert a fõszereplõ mackó alkatú Anders Baasmo Christiansen "teljesen levette a lábáról a közönséget".

A Gomorra c. olasz társadalmi dráma elég hosszú, de sikerül életközelien bemutatnia a többnyire amatõr szereplõi segítségével a nápolyi maffia mûködését. A Kasztner Meggyilkolása c. amerikai dokumentumfilm egy megtörtént esetet dolgoz fel, annak a drámai történelmi hátterével együtt - egy magyar férfiról, aki zsidókat mentett meg a II. világháborúban, de késõbb mégis elítélte az izraeli közvélemény, és végül meggyilkolták. A film eddigi mindkét vetítésén teljes teltház volt, úgyhogy a Titanic-szervezõk már be is iktattak egy pótvetítést vasárnap, 12:30-ra a Toldi moziba.

Az Ember a Magasban c. dokumentumfilmen is nagy volt az érdeklõdés, talán annak is köszönhetõen, hogy a Titanic-osoknak ez volt az egyik kedvencük.

A Fejetlen Ember Keze ígéretesnek tûnt, de aztán mégsem lett az, mint ahogy a 9 MM c. versenyfilm sem lett olyan jó, amint ahogy az elején tûnt.
De még elõttünk áll a Berlin Calling, ami éppen olyan jó, mint amilyennek tûnik a fiatal rendezõje, a valóban DJ fõszereplõje, a remek stílusú Rita Lengyel fõszereplése, illetve a szuperjó zenéje után.

Mi még kiváncsiak vagyunk a Jelölt c. dán krimire, a Színésznõk Bálja c. francia félig-meddig dokumentumfilmre, az Adventureland-re, amit késõbb a Fórum Hungary fog forgalmazni, illetve a Sárga Zsebkendõ c. filmre.
De addig is: még van 4 nap Titanic, úgyhogy nem késtünk le semmirõl...