dokumentáció, rend a lelke mindennek – avagy mi a baj a keleti vakcinákkal?

FYI: e cikket NEM orvos / tudományos szakértő / virológus írta, hanem egy művészet-kedvelő író…

Az alábbi kérdésekre igyekszünk válaszokat találni / és továbbadni:

• mi a baj a keleti vakcinákkal?

• miért van, illetve van-e szükség keleti vakcinákra is?

• milyen oltási ütem várható?

• mikor érjük el a “nyájimmunitás”-t?

mi a baj a keleti vakcinákkal?

A válasz egyszerű: a korrekt dokumentáció. Azaz, a korrekt dokumentáció HIÁNYA.

Első hallásra ez egyfajta szőrszálhasogatásnak tűnhet. Mert mit számít a papírmunka, amikor a lényeg a lényeg – az, hogy a vakcina működjön, és kész. De érdemes továbbgondolni, és máris eljutunk a kérdéshez, hogy mit jelent az, hogy egy vakcina működik?

Először is, ez jó pár dolgot jelent. Például, jelenti, hogy akiket beoltanak, azok egyfajta védettséget nyerjenek. Jeleneti azt is, hogy a beoltottaknál ne alakuljanak ki kóros következmények, mellékhatások, problémák. De ez csak a felszín, és az elvárások, ami azt illeti, meglehetősen komplexek, lásd például ezt a cikket: What can we expect from first-generation COVID-19 vaccines?

És akkor felmerül a (teljesen teoretikus) kérdés, hogy adott egy ampullányi átlátszó folyadék, honnan tudjuk, hogy az micsoda? Onnan, hogy rá van írva? Ez nyilván nem lehet elégséges. De még ha egyértelmű is, hogy vakcina, hiszen mikroszkóp alatt meg lehet vizsgálni, és látható, hogy koronavírus “darabok” vannak benne, továbbra is kérdés, hogy miféle vakcina? Értsd, milyen hatásai vannak?

Sokunknak itt eszébe jut a Süsü a Sárkány a sárkányfű árusa – “Itt a finom, itt a fű, sárkány ellen sárkány fű”. És ha belepillantunk e klasszikus mesefilmbe, a jelenet úgy folytatódik, hogy a jó királyfi megkérdi tőle, “és ez használ?”, mire az árus azt válaszolja, “csak ez használ, ha ez nem használ, akkor semmi”. Egy vakcinával kapcsolatban a “bemondás” azonban nem elég. Csatolni kell hozzá egy dokumentációt. Ez pedig a kísérletek legelső fázisától kezdve az összes beoltott reagálásait, mindenféle esetleges szövődményeit tartalmaznia kell, teljes részletességgel. A tesztelés 3. fázisában ez már több tízezer ember roppant részletes adatait jelenti, és nem egyszeri adatokról, hanem egy időben folyamatos, ismétlődő vizsgálatok adatairól. Egy vakcina valójában nem egy anyag, hanem egy “anyag” és a hozzá tartozó történeti eset-dokumentáció együttese. A dokumentáció az, ami miatt a vakcinát egyáltalán alkalmazni lehet. A vakcina fejlesztés során a szérum létrehozása csak a nulladik lépés. A vakcina végül attól válik vakcinává, hogy beoltottak ezreit figyelik meg tartósan és szisztematikusan, és folyamatosan rögzítik az adatokat.

Picit sem véletlen, hogy az EU-ban egy vakcina engedélyezése egyebek közt szigorúan feltételként szabja a tiszta, részletes dokumentációt. És ez az, amivel az orosz és a kínai vakcinák nem rendelkeznek.

Ha nincs dokumentáció, akkor a tömeges oltások gyakorlatilag emberkísérletekké válnak. Ez történt Brazíliában is, hiszen az oltások kezdetén azt várták, hogy 78%-ban hatásos lesz a vakcina. Oltás közben azonban kiderült, hogy igaziból csak 50%-ban hatásos. Közvetve pedig az is szinte bizonyosnak tekinthető, hogy volt némi korrupció a dologban, hiszen az egészségügyi intézet még a múlt héten is 78%-os hatásosságról számolt be. S hogy mit jelent ez összességében? Mindössze annyit, hogy a brazil népesség egy kísérlet alanyaként vett részt egy vakcina kifejlesztésében, illetve tesztelésében, ahelyett, hogy azt kapták volna vakcinától, amit vártak.

miért van, illetve van-e szükség keleti vakcinákra is?

A kormány világosan érvel. Mivel az EU által megrendelt és biztosított vakcina szállítmányok lassan érkeznek, “A kormány kész az uniós vakcinabeszerzésen kívül is vakcinák vásárlására”.

Írják (itt):

“December 26. és január 12. között négy Pfizer-vakcina és egy Moderna-vakcina szállítmány érkezett hazánkba, az eddigi szállítmányokkal összesen 129 860 emberre elég oltóanyag érkezett”.

Teljesen konkrétan azt sugallják, s egy másik helyen (itt) le is írják, illetve Szijjártó külügyminiszter azt jelentette ki, hogy “Szijjártó: botrányosan lassú az EU vakcina beszerzés”. Ezt az állítást simán tekinthetjük hírnév rongálásnak. De rémhír keltésnek is.

Rendszeresek a hírek arról, hogy keleti vakcinára is szükség lesz – lásd ezt a bizarr szerkesztésű cikket (más tartalom került a cím alá).

Vagy lásd a mait (minden nap van egy ilyen hír, már hónapok óta): “Orbán: az oltókapacitás jóval nagyobb, mint amennyi vakcinánk van”

Január 9-én pedig kiszivárgott a hír, hogy tömeges oltásokra készül a kormány, egy hétvége alatt 1.5 millió ember beoltására (keleti vakcinával).

Ha az lenne, amit Szijjártó állít, hogy botrányosan lassú a vakcina szállítmányok érkezése, és emiatt a kormány elkezd kelettel is tárgyalni, talán még örülni is lehetne. A valóság azonban az, hogy a kormány a kezdetekről tárgyal Kínával, és az EU vakcina szállítmányok állítólagos “botrányosan lassú érkezése” csak ürügy. Orbán is, Gulyás is már októberben is jelezték, hogy orosz és kínai vakcina megrendelését tervezik.

Gulyás: a kormány célja, hogy ha van vakcina, elsők között vásárolhassunk belőle

2020. október 22. - 14:40

Orbán: “a kínai, valamint az orosz vakcinák ügyében is tárgyalásokat folytatnak”

2020. október 30. - 10:03

milyen oltási ütem várható?

E kérdésre az Európai Bizottság információs oldala kínálja a válaszokat:

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/qanda₂0₂467

Teljesen világosan leírják, hogy kiktől rendelt az EU vakcinát. Mindegyik nyugati vakcina, melyek megfelelnek az engedélyezés feltételeinek. Összesen 2 milliárd adag vakcinát rendelt meg, kötött le az EU. Ezek elosztása pedig “progresszív” ütemben történik. Értsd: fokozatosan gyorsuló ütemben.

Tehát amikor valaki azzal érvel, hogy eddig csak 129 ezer ember beoltására alkalmas anyag érkezett az EU-ból, azt sugallva, hogy ez “botrányosan lassú”, és hogy ez ebben az ütemben (129 ezer / 17 nap, dec 26 és jan 12 között) 1 millió 300 ezer ember beoltására 10x17 napot kellene várni, azaz, fél évet, 3 millió ember beoltása pedig (ami állítólag a cél) egy évet venne igénybe, torzít és “tódít” (a lódítás egy spec válfaja, felnagyítás). Ez mindenképp egy hamis és rosszindulatú interpretációja az ismer tényeknek.

Pontosan elegendő annyit tudnunk, hogy az oltóanyag progresszív ütemben érkezik az EU tagállamaiba, és hogy eddig minden a tervek szerint halad.

EDIT (23:00, Jan 15):

A Pfizer vakcina lassú szállítására számos (6) EU állam panaszkodik. A Pfizer azt nyilatkozta, új gyártási procedúrára állnak át, emiatt február első felében még lassan, onnantól azonban jóval gyorsabban és nagyobb mennyiségben fognak szállítani (köszönhetően az új gyártási procedúrának).   lásd e cikket (Reuters)
/EDIT vége

mikor érjük el a “nyájimmunitás”-t?

Egy vakcinával szemben rengeteg az elvárás. Az, hogy a megfertőződést és a fertőzés továbbadását is meggátolja, valójában NEM ELVÁRÁS. Lásd a belinkelt Lancet cikket:

“These observations suggest that we cannot assume COVID-19 vaccines, even if shown to be effective in reducing severity of disease, will reduce virus transmission to a comparable degree. The notion that COVID-19-vaccine-induced population immunity will allow a return to pre-COVID-19 “normalcy” might be based on illusory assumptions.”

Ehhez képest még Rusvai Miklós virológus is (kedvencünk) rendszeresen a nyájimmunitás várható kialakulásáról beszél. Pedig ő minden tud a vírusokról, és erről a járványról is.

Nyájimmunitás helyett, egyébként, okosabb a nyáj-védettség kifejezést használni – jegyzi meg egy professzor ebben a cikkben. Ugyanitt, bár okotóberi cikk, azt is megtudjuk, hogy  a nyájimmunitás nem egyfajta "game over", hanem sokkal inkább egy átmenti állapot, ami rengeteg paramétertől függ, és hogy leginkább visszamenőlegesen lehet megállípítani, hogy egy adott populációban egy adott ponton létrejött a nyáj-védettség.

Ezzel együtt, tisztán csak teoretikusan, valamely virológus egyszer elmagyarázta, hogy a nyájimmunitáshoz egy 90%-os hatékonyságú vakcina esetében a lakosság 70-80 százalékát kell beoltani (pontosabban: vagy beoltani, vagy átesniük a fertőzésen, és ezáltal immunitást nyerniük), viszont egy 80%-os hatásosságú vakcina esetében a lakosság több, mint 90%-át kellene beoltani (vagy átesniük a fertőzésen és immunitással rendelkezni). Értsd, egy 80%-os hatásosságú vakcina gyakorlatilag megvalósíthatatlanul magas oltási / természetes immunitási százalékot igényelne. Ebből pedig az is következik, hogy egy 50%-os kínai vakcina egész egyszerűen SOHA nem teszi lehetővé a nyájimmunitás kialakulását.
Persze mindez csak spekuláció.

kínait az időseknek, most!

Mai hír, a kormány, a 9-én kiszivárgott tervnek megfelelően be akarja oltani az időseket kínai vakcinával, éspedig napok alatt.

Orbán nagyon konkrétan azt a képet vázolja fel: ha azt akarjuk, hogy a turizmus és a biznisz újrainduljon, akkor ennek az az ára (feltétele), hogy az idősek kínai vakcinát kapjanak, most….

lásd: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/orban-az-oltokapacitas-joval-nagyobb-mint-amennyi-vakcinank-van

Ez egy túszejtéses zsarolás logikája gyakorlatilag: akarsz valamit? Ennek ez az ára. Ha normális turizmust akarsz ismét, akkor nézd el a kormánynak, hogy az időseket valamelyik kínai vakcinával oltja be…

ajánlott cikk:

444: Orbán óriási nyomást helyezett a magyar hatóságra, hogy napokon belül engedélyezze a kínai vakcinát