Tarantino kedvence - a gyűlöletkeltés cukrosbácsijai lecsapnak

" bizonyos emberek eleve gonosznak születtek "  

Tarantino-ról rengeteget lehet beszélgetni, felbukkanása a '90-es években egy komoly kulturális változás egyik hangsúlyos motívuma a filmművészetben és a filmiparban egyaránt. Roppant izgalmas a Tiszta románctól kezdeni, majd meghatározni, hogy melyik volt az a filmje, ahol pályájának a hasznos része véget ért, ahol – ugyanúgy, ahogyan Besson tette a Jean D'Arc után – ki kellett volna szállnia. De ezt a beszélgetést tartogassuk fröccsözésekre a napsütéses délutánokon. Most pedig egyszerűen essünk túl rajta, és laza megállapítások rövid során keresztül foglaljuk össze, miért iszonyatosan kártékony ez a film túl azon, hogy szó szerint nézhetetlen, s miért iszonyt kártékony tett, hogy Tarantino ráütötte a Tarantino-pecsétet, ami miatt világszerte mindenki ugyanúgy meg akarja nézni, mint egy Tarantino filmet, s ezzel a nézettsége s a hatása is megsokszorozódik. Mellesleg, ez a film nyilvánvalóan a késő-Tarantinoi „iskola” egyik darabja, szóval már csak emiatt is óriási felelőssége.

• A filmben egy darab kínvallatást láthatunk, egy pincében. Egy székhez kötözött áldozatot látunk, akin a legbrutálisabb módokon okoznak fájdalmat. Ezt megnézni senkinek sem ajánlatos. Ez a film összes cselekménye.

• A kerettörténet az, hogy egy kislányt különös kegyetlenséggel meggyilkoltak, pedofil indítékkal. A rendőrség letartóztat egy gyanúsítottat, elkezdik kínozni, hogy beszéljen, de el kell engedniük. Az egyik rendőr aztán, plusz a kislány apja, elrabolja ezt a gyanúsítottat, hogy végére járjanak a kínvallatásnak, és kiszedjék a gyilkosból a vallomást, utána pedig megöljék.

• egy kérdés ...

  Vajon, ha forgatókönyvírók ennyire nyíltan belemegy ebbe a kínzásba, a film végén hogyan tudja igazolni saját tettét? Vajon mi az egyetlen járható út e szocipata rendező számára, hogy a film végén a közönség ne kérje vissza felháborodottan a jegy árát? Vajon mi az egyetlen megoldás, hogy saját szörnyű tettét igazolja? Ez a néző számára a 10. perctől totál világos, s már csak emiatt is totál borzasztó élmény végignézni.

• A film, csak úgy, mint Tarantino nácivadászos filmje, amely relativizálta a Holokausztot, gyűlöletet kelt. Itt is a legbarbárabb indulatok elszabadítása a célja. Az, hogy a film után a társadalomban olyan beszélgetéseket generáljon, amelyekben a legdurvább gondolatok hangzanak el, a legdurvább képek jelennek meg.

• E film, ennek a bestiálisan kieszelt sztorinak a filmes megjelenítésével az öntörvénykezést, a barbár gyűlöletet, a foglyok kínzását propagálja – és a szocipátiát, azt, hogy ha igazad van, ha van „jó okod”, akkor bármit megtehetsz egy másik emberrel. Értsd, ha az illető náci, ha az illető pedofil, ha az illető gyilkos, akkor te bármit megtehetsz.
  
  

  Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez a legdurvább szélsőjobbos, öntörvénykezést propagálja. Ez a pszichés önfelmentés a legeslegdurvább dolog, a legtöbb szörnyű terrorcselekmény hátterében is mindig ez áll.
  Másrészt pedig a foglyok kivégzése, kínzása, a tárgyalás nélküli elítélése a legsúlyosabb dolog, a legsúlyosabb szemlélet, amely vírusként terjedhet egy társadalomban. Ennek a barbarizmusnak a propagálása a gyűlöletbeszéd legsúlyosabb formája.
  
  

• Fontos még látni, hogy e film a Tarantino-ra jellemző, rafináltan megkomponált gyűlöletkeltéssel él amikor úgy vannak a szerepek, hogy a vézna és szemüveges tanár, aki biciklivel jár, és gyenge, ránézésre egy légynek sem tud ártani, ez a tanár a gyilkos pedofil. A filmben a csavar az, hogy Izraelben készült, Izraeli film, mert máskülönben nyilvánvaló lenne, hogy egy mondhatni tipikus zsidó értelmiségi fiatalembert végeznek ki – de így ez úgy tűnik, más. Pedig nem.
  
  

  Fontos látni, hogy a filmben legfelül, a rendőrfőnök szerepében egy dagadt és kopasz fickó van, a nyomozó, aki elrabolja a tanárt, szintén jó fizikumú, és valójában mindenki az egész filmben jobb fizikumú, mint ő, illetve katonai/rendőri háttérrel bír. Azaz, a leggyengébbet találják meg, kínozzák, és pusztítják el az erősek, férfiasak. Az erősek, a férfiak, akik a legszélsőségesebb szélsőjobbos módon lépnek fel. A fiatal tanár ellen.
  
  
  
  Ennek a gyűlöletkeltés faktorán felül is óriási károkat okozó hatása van – a tipizálás révén. Mert a film ezt sem hagyja ki. Elhangzik az elmélet, miszerint ez a légynek ártani sem tudó, vézna értelmiségi azért nagyon veszélyes, mert gyenge, és épp ezért támad meg fiatal lányokat, mert ők azok már csak, akik még nála is gyengébbek. (A középkor, illetve a nácizmus óta ilyen brutál elméleteket nem szoktunk hallani – hálistennek).
  
  

• A film célja az, hogy megvegye a nézőt, hogy rávegye arra, hogy nevessen. Eléggé alávaló, és ugyanennyire rafinált célkitűzés ez, mellesleg. Amint a néző elkezd nevetni, akár azon, ahogyan az egyik kínzó az anyjával beszél telefonon, akár azon, hogy az égett hús illata a felesége által vegetáriánusságra szoktatott harmadik kínzóban nosztalgiát ébreszt, és azt mondja, úristen, hogy hiányzott nekem ez az illat, a friss sült hús illata – miután egy embert tűzzel kínoztak, jegyezzük meg, olyan mértékben, olyan bestiálisan, hogy abba ott helyben belehalt volna bárki. Szóval, amint ilyen rafináltan odapakolt geg-eken elnevetjük magunkat, akkor a film máris nyert valamit: kizökkentett bennünket az emberiességünkből, és éket vert közénk és a valóság közé.
  
  

• A film óriási társadalmi károkat okoz, gondolj bele, még az Amnesty International sem kezdhet el vitatkozni mondjuk, Tarantino-val, a film mentorával, PR propagátorával, s az egész iskola megteremtőjével, mert ő azt mondhatja, persze, az más, ha valakiről nem tudják biztosan, hogy gyilkos, de mi van, ha igen? És akkor folytathatja, hogy te egy gyilkost védesz? Miért? És ez az a vita, amibe nem érdemes belemenni – mert a humanisták érveit (amelyek nem gyilkosok, hanem az emberek védelméről szólnak, s a gyilkosok nem barbár megbüntetéséről, a fair tárgyalásról, s a foglyokat megillető emberi bánásmódról) egy ilyen Tarantiono-féle alak sosem érti meg, mert nem akarja. Nemcsak a szélsőjobbos politikusok élnek gyűlöletkeltésből, társadalom roncsolásból, Tarantino és e film producerei, írói, rendezői is.

Senkinek sem ajánljuk ezt a filmet. De ha valaki mégis megnézné, javasoljuk, hogy ne olvassa a feliratokat, amikor a kislányok meggyilkolásának részletein csámcsognak, amiket, ne feledjük, a forgatókönyvírók eszeltek ki, illetve ő döntöttek úgy, hogy e filmben ezeket a részleteket jelenítik meg. Ne olvasd a feliratokat, mert elképzelni is szörnyű, és óriási károkat okoz bárkinek az elméjében. Ha pedig beszélsz héberül, akkor .. egyszerűen ne nézd meg.