alkalmazkodás, jövő és demokrácia – a tesztelés a humánus demokrácia tesztje

Hetek óta minden beszélgetésben azt az álláspontot képviselem, hogy a kormány jól csinálja a covid-védekezést, illetve megelőzést. Csillagos ötösre szoktam értékelni, aztán némi vita után ötös-alára, de ez a max, mármint a “min”. Ma azonban átértékeltem. Erre azért került sor, mert rájöttem, fogalunk sincs, hány tesztet végeznek “embereken”, polgárokon – azaz, rajtunk – és hányat olyanokon, akiknek a munkája az állam és a kormány szempontjából kiemelten fontos. Értsd… biztos, hogy tesztelik a kormányfő környezetét. És lehet, hogy nem is havonta, hanem hetente, de az is lehet, hogy 4 naponta.

Ez csak egy extrém példa. De most, amikor újraindul a légi közlekedés, azzal szembesülhetünk, hogy egy norvég polgárnak 2 tesztet is fel kell tudni mutatnia, hogy hazánkba beléphessen – józan paraszti ésszel úgy tűnik, cserébe azért, hogy hazánkat piros zónába sorolta Norvégia – és rögtön felmerül, lehet, hogy nekünk is teszteket kell felmutatni, hogy berepülhessünk valamely országba.

A jövő holtbiztosan úgy néz ki, hogy felnövünk a covid-hez. Covid-19, covid-20, covid-21. ETC. Felnövünk, alkalmazkodunk, mint az AIDS-hez. 1980-ban senki sem gondolta, hogy 1990-ben mindenki óvszert fog használni szeretkezéskor. Mármint, hogy az egész bolygó összlakosságának túlnyomó hányada. Zöme, mondhatni.

nem a maszk az új óvszer, hanem a tesztelés

Az HIV vírus, illetve az AIDS (a vírus által okozott szindróma, a “covid” megfelelője a koronavírus-hoz képest) nem lett legyőzve. Ezer szinten élhetővé vált az AIDS-es emberek élete mondjuk, a Transpotting-ban látott mintához képest. Meg a Philadelphia-ban látottakhoz képest. Élhetővé vált, de… a helyzet úgy normalizálódott, hogy minden ponton, minden kommunikációs aktus során védekezünk.

Ugyanez történt 9/11 után. Korábban – azaz, 2001 szeptember 11 előtt még – elképzelhetetlennek tűnő biztonsági óvintézkedéseket, illetve egy biztonsági “réteget”, “layer”-t iktattak be az utasok boarding-jának menetébe. Ezen a biztonsági “szűrőn” mindenki keresztülmegy. Mindenkit szkennelnek. Mindig. Ráadásul, ezek az intézkedések, plusz a technológia és a boarding menete folyamatosan változik, és fejlődik.

Azaz, elmondhatjuk, az emberiség alkalmazkodott, felnőtt a körülményhez, hogy terroristák könnyű szerrel felrobbanthatnak egy gépet. A 2001 szeptember 11-i terrortámadás során lelepleződött egy stratégiai védtelenség, és nyomban, már a következő nap beindult az (Darwin-i kifejezés) “alkalmazkodás”. A veszély nem szűnt meg azóta sem. A fenyegetés nem szűnt meg, azóta sem, Sőt, csak nőtt. De ezt a védtelenséget (vulnerability) többé nem tudja kihasználni senki. Le van védve. És rajta vagyunk – rajta vannak az ezzel megbízott szervek.

Ami a COVID globális járványt illeti, személyes vélemény, nem szakértő véleménye, úgy tűnik, ez lesz az út: az alkalmazkodás. Azaz, a védekezés (megelőzés) “rutinjai” be fognak épülni mindennapjainkba.

Mit jelent ez? Tesztelést. Baromi gyakran. Az anyám viccesen azt mondta a minap, be lesz építve a levesekbe is. Megeszed, és a végén kidobja az eredményt: gratulálunk, nem vagy megfertőzve, így tovább. Együtt sikerülhet.

Itt jön be a képbe a demokrácia. Ha ugyanis a tesztelés pénz és hatalom kérdése, szóval, hatalom kérdése, akkor pillantok alatt létrejön egy új elit, amely képes és hajlandó is rendszeresen tesztelnie magát, a többiek pedig a “zombik” táborához lesznek sorolva. A zombikat csomó helyre nem majd engedik be: repülőgépek, szállodák, uszodák, színházak, mozik – leszámítva a zombik számára fenntartott mozikat, amiket “nyilvános moziknak” neveznek majd (?) – táncmulatságok, fesztiválok, koncertek, s akár konferenciák is.

Egy ilyen “elit vs. zombik” hierarchia létrejötte katasztrofális lenne… És nem is jöhet létre, legalábbis, Európában, illetve az EU-ban nem. De azért fontos észnél lennünk, hogy még nálunk se jöjjön létre… egy átmeneti időre se… EZÉRT is fontos, hogy a tesztelés egy alkotmányos dolog legyen. Bármely államnak joga van tesztelnie azokat, akik belépnek országuk területére, viszont bármely tesztelt polgárnak joga van például utazásokkor tesztelést kérni.

Persze, a miniszterelnök köre más. Családtagjainak 2 kézfogásra lévő ismerősei is stratégiai alanyok. De minden állampolgárnak kell, hogy legyen egy tesztelési kvótája, mondjuk havonta 1, vagy repülésenként 1, vagy hetente, kéthetente egy. Nem mindenki egyenlő… ez OKÉ.
De mindenkinek az élete és a szabadsága egyformán fontos. És a tesztelés költsége nem állhat korlátként egy ember biztonsága / szabadsága előtt.

PS:
Tudnunk kell, hogy a napi 1000-2000 tesztből hány teszt ismétlődő, és hány teszt nyomon-követési (tracking) teszt.