Budapest Bike Maffia – emberek emberekért a szegénységgel szemben
A Bike Maffiások gyakorlatilag futárok, kézbesítők, közvetítők. Elviszik az ételt, célba juttatják, nem akármilyen terepen is, szó szerint az isten háta mögötti részek a legkedveltebb célpontjaik, behatolnak, mint a fény, oda, ahol az emberek már rég lemondtak arról, hogy valaha egy másik ember emberként viselkedik velük (és ez most itt nem egy elbénázott ragozás akar ez lenni, hiszen aki nem nézi emberszámba a hajléktalanokat, abból valami hiba folytán holtbiztosan hiányzik az emberiesség).
A Bike Maffiások közvetítők, és közben katalizátorok. Összekötik az emberiességből kifolyólag tenni akaró embereket azokkal, akiknek a segítség, a szimpátianyilvánítás a társadalom szerencsésebb részétől szó szerint úgy kell, mint egy falat kenyér. Közvetítők, de közben katalizátorok, hiszen ez a csatorna a szolidáris emberek és valamint a nyomorban, szegénységben élők között egyszerűen nem létezett, és ma sem igazán létezik. Ne értsd félre, tudjuk, vannak különféle csodálatos szervezetek, amelyek a szegényekért dolgoznak, de ha Te szombat délelőtt arra gondolsz, hogy hú de szívesen adnád oda ezt a negyed kiló kenyerek valakinek, aki éhezik, akkor nem igazán tudsz mit tenni. Nincs könnyen járható és bejáratott csatorna köztünk és azok közt, akik a kapitalizmus rossz oldalán ébrednek fel minden nap, mondhatni, akiknek a rossz lapok jutottak – lásd:
csak egy parti, csak egy parti,
de jó lapokat hozzá nem garantál senki
ez egy igen-igen kemény, kemény világ,
ez egy igen-igen kemény, kemény világ
A Bike Maffia mint katalizátor úgy tör utat, úgy hoz létre új csatornát, hogy azt, amit lehet, összegyűjti, és azt, ami összegyűlt, azt szétdobja, kiszállítja. Ez egy nagyon profi módszer, kitörés abból, hogy nem tudsz mit tenni. Gondolj bele, ha valahol kiírják, hogy ételosztás van, százak mennek oda, így egy jó emberből álló kis csoport ételosztó akciója valamely téren gyakorlatilag esélytelen ... Lenne ... de a Bike Maffia „házhoz” megy, ezáltal relatíve kis mennyiség esetén is már működik, és így mondjuk, ha van 175 adag meleg étel és sok konzerv, csoki, keksz és szőlőcukor, plusz ehhez 40 bringás, akkor egy szombat délutánon ez a sok finomság egy-két óra alatt eljut 175 nyomorban élő emberhez (akik társadalmunknak ugyanolyan tagjai, mint mi magunk). Ez azért nem semmi – sőt, sokak számára ez a minden. Azok számra is, akik segítenének, mert a kenyér a konyhaasztalunkról megtalálja az útját valakihez, aki éhezik. Nincs többé az, hogy „jó lenne segíteni, de sajnos, ez így nem kivitelezhető”. BTW, megfigyelted a BBM facebook oldalán a mottót? .))
„Fuck Thinking – do it!” Nos ez itt a lényeg :)
Mi ez, ha nem forradalom? A humánum utat tör magának egy embertelenségre optimalizált rendszerben. Mert ne feledjük, a rendszer, amit viccesen „fogyasztói társadalomként” neveznek (mintha társadalom lenne és nem egy Orwell-i fogyasztói farm) úgy van felépítve, hogy az elidegenedés, ami az egész rendszert áthatja, bármely két ember közé is beférkőzzön (lásd 1984).
Mész az utcán, és egy ember ott kutatja a kukákat, hogy táplálékot találjon – és mit csinálsz? Semmit. Miért? Mert „nem segíthetsz mindenkinek” .) És mert elfogadod, hogy „vannak, akik rossz helyen születtek vagy rossz helyre kerültek”.
Társadalmunk alul nyitott társadalom, fent nincs elég hely, és aki elbukja a megkapaszkodásért folytatott küzdelmet, az alul kizuhan. Garantált, hogy lesznek, akik alul kizuhannak, hiszen felül nincs elég hely. Vesztesekre ugyanúgy „szükség van” a rendszerben, mint milliárdosokra, milliomosokra, jólétben élőkre. Ez van, társadalmunk alulról nyitott, felül fizetős helyek vannak, és dobálni kell a pénzt, hogy bent maradhass. Ez van – gondoljuk általában, és csak ritkán tesszük hozzá, hogy de ezt nem lenne szabad megengednünk.
Gondolj bele, konkrétan van elég étel ahhoz, hogy mindenkinek rendszeresen jusson – akkor? Mi az ördög történik? Miért kell hagyni, hogy társadalmunk egyenrangú tagjai alul kizuhanjanak? A gigacégek profitja miatt? Azért, mert az IMF és a bankok azt kedvelik, ha a szociális jellegű kiadásokat lefaragják az államok? Plusz, ha a korrupt rendszer hagyja is, mi, emberek miért hagynánk? Hol marad az ember közvetlen reagálása? Ha látsz valakit az utcán feküdni, nem elsősegélyt kellene adni?
Szóval, „Fuck thinking, do it!” És akármikor is sikerül olyan döntéshozókat bejuttatni a parlamentbe, akik a társadalom érdekét nézik, és nem a GDP-t meg a profitot meg a megszorításokat – addig is itt a nagy lehetőség, addig is, minden nap számít, minden héten lehet és van mit tenni bőven. Nincs mire várni – ez már az .) „Fuck thinking, do it!”
Ez egy alulról kezdeményezett változás! Ami terjed! Bike Maffia formájában is, és általában is. Robin Hood-lék sem önmagukban voltak nagyok, hanem a társadalom szimpátiája, aktív részvétele miatt. Ma Budapesten, naponta többször látsz lányokat, jól szituált felnőtt férfiakat (tipikusan 30 felettieket), amint pénzt vagy ételt adnak koldulóknak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a magyar társadalom nem fogadja el, hogy vannak, akik alul kizuhannak, hanem az van, hogy mi mind egy társadalom vagyunk, egy brancs.
A BBM nem önmagában működik, hanem katalizál – és a változás, amit elindítottak, a feltétel nélküli, habozás nélküli humánus cselekvés mozgalmával, olyan változás egy elidegenedésre alapozott rendszerben, ami az egész rendszert megváltoztatja majd (amihez a hatalomnak, a politikusoknak, az egész rendszernek is alkalmazkodniuk kell). A BBM nemcsak ételt juttat az éhezőknek, de megszólítja az embert mindenkiben, abban is, aki csak hall a BBM-ről – s ezzel olyan humánus erőket szabadít fel, aminek felbecsülhetetlen szemléletváltoztató hatása van, s így társadalmunk egy jobb társadalommá, kultúránk egy jobb kultúrává válhat. De a cél nem ez, mármint a cél nem távoli, a cél minden nap az, ami: összegyűjteni és kivinni az ételt azoknak, akik éheznek. Ez ilyen egyszerű :)
respect a BBM-nek és az összeefogó társ civil szervezeteknek!!!
(és folyt köv :))