nyomtatóbarát verzió



























 

Olvasói Levél ... melyben " toncsika" nevű olvasónk kifejti véleményét Greenaway 8 és 1 nő c. filmjéről, valamint a 19. számunkban megjelent kritikáról. Levelének azért örültünk külön, mert nem csak vitázik, hanem egész konkrétan kiáll egy film mellett, hogy van benne valami, és ez pozitív. Az idézőjeles részek az egykori cikkből átvett részletek ..

8 és 1/2 Nő

Kedves Csapnivaló .. "Olyan, mintha nem értené, hogy miről van szó, és ez lehangoló." Ez in nevű szerzőtök cikkének a végszava, és pontosan ezt gondoltam én is, miután elolvastam ezt az írást, csak nem Greenawy-ről, hanem in-ről. Sugárzik belőle az az őszinte felháborodás, hogy: "Emberek, engem átvertek!!"
Át bizony..
Amikor Budapesten megjelent a 8 és fél nő, azokkal a sokat sejtető és provokatív poszterekkel, már nagyon vártam, hogy megnézhessem. Sehogy sem tetszett viszont ez a nagy felhajtás. Azt hiszem egy ilyen filmhez nem illik az óriásplakát. Jogosan lehet felháborodva mindenki, aki csak cím és poszter alapján megy moziba, és így csábult el. Nem hiszem, hogy Greenaway rájuk gondolt a forgatókönyv írása közben. Nem nekik való ugyanis, mint az egyetemistáknak sem Walt Disney.. :-))
Nem azért ragadtam klaviatúrát, mert egy szerintem igazán művészi filmet íly rútul-gazul megtiportak. A stílus, az már sokkal inkább inspiráló volt egy levélre. Tudod, az az "Én most megmondom." és "Na lássuk mit kűzdötté' má' megin' össze te idétlen agyú!" - stílus. Ennek egy elemzésben igazán nincs értelme és helye. Olvastam sokféle véleményt erről a filmről, de ezek egy dologban megegyeztek, ami alól én sem fogom kivonni magam, hogy ezt a filmet nem ajánlják akárkinek.

"in" írásában ez áll: "A felsorolt filmeknek egyébként mind van történetük, nem úgy, mint a 8 és 1/2 Nő-nek." Ezzel csak az a bajom, hogy nem igaz. Szerintem ez a film egy gyönyörű kapcsolat és egymásra találás története. Aki ismeri Greenaway moziját, és érti is egy picit, az tudja, hogy a rendező filmjei allegóriák, és mint ilyenek, nem szabad számonkérni rajtuk a reális cselekményt. (Ady sem volt héja, mégsem mondjuk, hogy baromság a "Héja-nász az avaron"...) Ezek a filmek mind jelképek és szimbólumok mesterien összeszerkesztett egységei. Ez a 8 és fél nőre különösen igaz. Rengeteg értelmezési lehetőség adódik. A nők, Greenaway filmjeit jelképezhetik, vagy alapvető nőtípusokat, korszellemeket. A nő sokszor mint macska jelenik meg a művészetekben, és bizony ennek az állatnak történetesen kilenc élete van. Lehet, hogy ez is benne van. Sokkal abszurdabbnak tűnik viszont az az elképzelés, hogy itt a látott történetnek szinte homlokegyenest az ellenkezője zajlik. Két férfi - apa és fia -, és kilenc (8.5) nő pajzánkodása helyett én úgy érzem itt egy (1) férfiról és egy (1) nőről van szó.

Csak pár gondolat ennek alátámasztására: A Férfi személyiségét az író felbontja két részre; a felnőtt konformista, tapasztalt, begyöpösödött, és a gyermek szertelen, ösztönös, tapasztalatlan, új iránt fogékony énjére.
A Nő nem ússza meg ilyen egyszerűen. Kilenc részre szedik, és itt a sorrend is számít. Mindegyik egy-egy olyan személyiségjegy megtestesítője, ami a Férfit valami miatt megragadja. A Játékosság természetesen a gyermeki részére hat, a Nőiesség mindkettőre. A Szűziesség, a Gyakorlatiasság, a Szolgálat és Hűség, a Szerető és Társ, az Egzotikum, az Anyaság mind-mind máshogyan és mást ragadnak meg a teremtés koronájában. Aztán beszivárog valaki, úgy a "félidőben" és nem tudunk róla semmit.
Ahogyan a film halad előre, úgy fejlődik ki ennek a sokfelé szétszedett Férfinak és Nőnek a kapcsolata. A Nő egyik vonását ismerjük meg a másik után, majd szépen ezek megkopnak, eltűnnek, jelentősségüket veszítik, mint egy házasságban; szépen letisztul a kép. Eldől, hogy mi az ami számít, és mi nem. A Szépség elmúlik, a Játékosság és Anyaság már semmit sem ér, a Szűziesség megfakul, és minden ami korábban olyan soknak tűnt, most elillan. Közben a Férfi is változik. Mikor már azt hisszük, hogy a konformista apa megtalálta a társát, fordulnak a dolgok. Ő meghal és a szeretője elmegy. Marad a gyermek az utolsó "fél-nővel". Paradox módon ez a legjobb ami történhet. Ez a "fél-nő" az, akit nem tudunk leírni egy jellemvonásával sem. Az akiről nem tudjuk megmondani, hogy mi tetszik benne. Nem tudjuk megfogni sehol azt amivel magához láncol. A háttérben marad, nem rendez jelenetet, nincsenek női praktikái, sem hosszú combjai (szó szerint), sem más, ami megragadható lenne. Ezt csak az ösztönösség és gyermekiesség találhatja meg.
Azt hiszem ez a Szerelem.
Válasz arra, hogy mi fontos, és mi nem. Greenaway-el csak óvatosan! Nem ajánlom mindenkinek.

- toncsika-

MOKÉP