cspv logo
cspv szám: 34 / 01 tartalom
keresés

Zoolander, A Trendkívüli A Fekete Tigris Könnyei Ne Szólj Száj Hamvadó Cigarettavég Marlene Jay és Néma Bob Visszavág Harry Potter és a Bölcsek Köve Lovagregény Kéjutazás Dalok a Második Emeletről Csocsó

this is
cspv home
régi link, már nem működik

page number: 05 00079
film info
PREVIOUS articleNEXT article
2002-01-16

Hamvadó Cigarettavég

Smouldering Cigarette Stub 2001.
Bacsó Péter legújabb filmje -a többi filmjéhez hasonlóan- a múltba viszi el a nézőit, a Hamvadó Cigarettavég a 30-as, 40-es évek egyik legfelkapottabb színésznőjének, Karády Katalinnak az "emlékfilmje".

Karády a maga idejében nagyon népszerű énekesnő-színésznő volt, de alakja az idő múlásával egyre kevésbé foglalkoztatja a soron következő generációkat, a jellegzetes búgó hangja napjainkban már nem annyira hatásos, a filmjei pedig mai szemmel nem mutatnak egy tehetséges színésznőt. Bacsó filmje az elfeledés ellen is harcol, az idősebbeket emlékezteti Karádyra, a fiatalabbak számára pedig bemutatja azt a képet, ahogy ő elképzeli a színésznőt.

A kulturális misszió hangulata rányomja a bélyegét a filmre, a legjellemzőbb, hogy a Karády-t játszó Nagy-Kálózy Eszter arca legtöbbször egy olyan szűrőn keresztül látszik, aminek nosztalgikus-megszépítő hatása van, amellett, hogy Nagy-Kálózy szépsége amúgy nem igényelne ilyesmit. A történet 1942-ben kezdődik, amikor G. Dénes György, becenevén Zsüti dalszövegíró megismerkedik Karády Katalinnal, az akkor már ünnepelt színésznővel. Zsütit Rudolf Péter, Karádyt Nagy-Kálózy Eszter játssza, és a való élettel ellentétben a filmben nem szerelmesek egymásba. A színészi játékok jól működnek, a szőke és törékeny Nagy-Kálózy hitelesen alakítja a barna és testes dívát, Rudolf Péter is kitesz magáért optimista Zsütiként, ezzel szemben a dramaturgia elég nehezen követhető.

A film harmadik főszereplője Újszászi István tábornok, (Cserhalmi György), aki Karády szerelme lesz. Már jócskán benne járunk a filmben, amikor még meg sem jelent a tábornok, aztán hirtelen a semmiből bukkan elő, olyan formában, hogy ha nem tudnánk előre, hogy Cserhalmi fogja játszani, nagyon nehezen tudnánk beazonosítani.

A film során lesz még alkalom rá, hogy elveszítsük a fonalat, mert többfelé elágazik a cselekmény, és a mellékszálak (például az Újszászihoz kötődőek) nem eléggé kidolgozottak. Bukkanókat érzünk a történések elbeszélésében, mintha nem lett volna elég idő a forgatókönyv megírására. A legjobban a Zsüti-karakter pályája van megírva, az ő háborús "kalandjai" töltik ki a film nagy részét. Rudolf Péter egy nyüzsgő, életvidám fickót játszik, akit zsidóként munkaszolgálatra vezényelnek a keleti frontra, ahonnan a történet szerint Karády közbenjárásával menekül meg. Hiába vagyunk elfogultak Rudolf Péterrel szemben, az biztos, hogy nélküle nem lenne ennyire nézhető a film. Ha már a főszereplőknél tartunk, Cserhalmi Györgyöt mindig nagyon jó látni a filmvásznon, de most, Újszásziként fájdalmasan kevés játszanivalója akadt, és azt a keveset is elég visszafogottan adta elő. Tulajdonképpen csak azért hívhatjuk főszereplőnek, mert a főszereplőnő szerelme a filmben, de róla, illetve a Karádyhoz fűződő viszonyáról szinte semmi nem derül ki a film során. Karády alakja -Bacsó Péter feldolgozásában- egy temperamentumos, időnként hisztis énekesnőt formáz, aki mellesleg filmszínésznő is, és a legfőbb baja az, hogy az előkelő társaság a származása miatt nem fogadja be, sőt, a sikerei ellenére némileg lenézik őt. Nagy-Kálózy Eszter teljes erővel igyekezett elfojtani magában az arisztokratikus stílusát, darabos és kemény nőt játszott, vagyis sikerült felidéznie a valódi Karádyt. Jót tesz a filmnek, hogy a Karády dalokat egytől egyig Nagy-Kálózy énekli, ez kicsit enyhíti a történet és a film mesterkéltségét.

Hiába a tehetséges szereplőgárda, a Nagy-Kálózy-Rudolf házaspár nem tudja kirántani a filmet a középszerű nosztalgiafilm kátyújából, főként a dramaturgia zökkenői miatt. A film utolsó percei olyan hirtelen lezárást mutatnak, mintha a vágószobából kellett volna a premierre rohanni a filmmel.

A Hamvadó Cigarettavég sokkal jobban is sikerülhetett volna, mondhatni, egy jól megírt forgatókönyv csodákat művelt volna. Elég kevés személyes infót tudtunk meg Karádyról és barátairól, a történet nem jutott el olyan mélységig, amikor már a nézők hajlamosak beleélni magukat a főszereplők sorsába, vagy legalábbis engedik, hogy magukkal sodorja őket a rendezői képzelet. Idáig nem jutottunk el, mozaikszerű képeket láttunk arra vonatkozóan, hogyan látja Bacsó Péter a világháborús éveket, benne Karády Katalint, a magyar filmsztárt. Úgy néz ki, nem kaptunk egy egységes filmélményt, és ezen az sem változtat sokat, hogy Nagy-Kálózynak kellemes "karádys" hangja van.

-lido-

2002-01-16
cspv.hu
oldal: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12