KALÓZOK
Az évtized elsõ filmje.

 Hazánkban profi mozik üzemelnek, amiket mintha direkt az amerikai filmek lejátszására találtak volna fel. Hatalmas, kristálytiszta képfelület, az élethûnél sokkal komolyabb hang. Ha így nézzük, Magyarország egy provincia, ahol ugyan elterjedtek a gyarmatosító (a globális) kultúra megtekintéséhez szükséges eszközök, de mégis mindenki szomorú, mert ha a UIP, a FOX, az MGM vagy a Paramount nem dob piacra egy jó kis történetet, a pestisnél is szörnyûbb járvány az unalom ütheti fel a fejét a környéken, és hiába tudjuk, hogy úgyis lesz egy következõ jó film, lehangoltak maradunk, mint egy adó-vevõ, aki csak venni tud, vagy mint akinek elvették a jogsiját, és csak jobb oldalról élvezheti az utat. 
 
És itt jön a képbe a Kalózok.

  Már poszter formájában is többször megtréfált minket, elmentünk mellette az utcán, és odakaptuk a fejünket, hogy vajon melyik filmnek (értsd melyik amerikai filmnek) sikerült azt a címet fordítani, hogy Kalózok, és mindig rá kellett jönni, hogy ja, ez a "Geszti féle film". "Csak olyan ismerõs volt a "csaj" a plakáton, biztosan ezért ..." Néhány ilyen incidens után (látjátok, hogyan mûködnek a reklámok) elkezdett kifejlõdni a fejünkben a gondolat, hogy esetleg meg kéne nézni. Csak úgy, kíváncsiságból, hogy hol tart most a magyar film. 
 
 
 
Forgalmazza az Intercom

Nem vártunk sokat, bevalljuk, na nem mintha kételkedtünk volna az alkotók tehetségében, csak kicsit olyan érzésünk van, mintha a magyar filmek meg lennének átkozva, mint Bagaméri. Hiszen minden adva van, a nagyon profi filmes szakemberek, hibátlan magyar színészek egész skálája, tehetséges operatõrök (illetve DOP-ok ,director of photography), (nem sznobság, csak ha a külföldi cinematographer-eket ezzel a megtisztelõen pontos névvel illetjük, miért ne tennénk ezt hazai kollégáikkal is, amikor ugyanazt a munkát végzik?). Szóval adva van minden, hiszen reklám-filmek, és külföldi produkciók vidáman támaszkodhatnak a hazai szakmára, csak egyedül a hazai szakma támaszkodik nehezen sajátmagára. 
Mielõtt megvettük a jegyet, természetszerûen eszünkbe jutott a Sztracsatella. Egy pár évvel ezelõtti filmszemle elsõ napja, amikor hogy ez a film biztos jó lesz, ma nézzük meg csak ezt! Olyannyira jó ötlet volt, hogy szinte mindenki hasonlóképpen gondolkodott, és így be sem lehetett férni a vetítésre. Kellemes, és havas februári nap volt. Amikor aztán már mindenki látta, kicsit elcsendesült a dolog, hiszen amire mindenki várt, az egyáltalán nem jött össze, és már csak azon folyhatott a vita, hogy vajon nem túlzás-e úgy beállítani, mintha nem tudná mindenki, hogy a Pretty woman-t Gary Marshall rendezte (éppúgy, mint a Vasmacska kölykei -t Goldie Hawn -nal, akkoriban Goldie Hawn lelkesedés volt divatban nagyon. 

Mindenesetre ez a film, a Sztracsatella egy nagyon is bájos kutatási munka volt a magyar filmmûvészet részérõl, aminek tárgyát úgy lehetne egyszerûen leírni, hogy "vajon mi a különbség egy magyar és egy Hollywood -i film között? Egy Sztracsatella és egy Pretty woman között?"
De mi volt az, amire mindenki várt, és mégsem jött össze? Egy rendes film. 
folyt. (14. old)




oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16