Lassan már tényleg képtelen vagyok megfogalmazni, mi is a különbség a hagyományos- és a tánczene között. Legalább is az ejt gondolkodóba, hogy a kilencvenes évek végére trenddé vált a loop-ok és a groov-ok használata az utolsó metal-zenekarnál is. De ha ezek az alapok mind-mind beszerezhetõek, miért nem szólnak úgy, mint egy-egy kedvencünk lemezén?
Mert ezek mögött az elõadók mögött jópár stúdióguru áll. 
Mint például Mario Caldato jr., akinek a nevével egyre több elõadó hangzása fémjelezhetõ. Vegyük a Beastie Boys nemrégiben megjelent HELLO NASTY címû nagylemezét, amibe Mario apait-anyait beleadott. A Beastie-vel  készült anyag egységes oldskool hip-hop, fûszerezve funk-kal, reggae-vel, s a ma fellelhetõ összes stílus egy-egy darabjával. Nos, ez így tényleg komikusan hangzik, egyedül talán csak Mario látja át. Az õ keze van a MOBY „Honey" címû új felvételének „Gospel-Big Beat" õrületében is. Egy biztos, aki foglalkozik a mai tánczenével, az már találkozott a Caldato-hangzással. 
A Beastie lemezfelvételen állítólag csak az volt a probléma, hogy nem szívesen engedte be a stúdiójába a hajléktalan kinézetû Lee Perry-t. 

 

BV3

Akik szimpatizálnak az effajta muzsikával, azoknak mindenképp tudom ajánlani a Kanadai illetõségû BRAN VAN 3000 nevû zenekart, akik a kanadai altero-pop színtér énekesei és producerei. „Bran Man", a zenekar vezetõje kitartó munkával gyûjtötte maga köré barátait, DJ-ket, session-zenészeket, és rettentõ jóhangú énekesnõket. Drinking In L.A. címû számuk már felforrósította a nyarat (lásd elõzõ szám) az MTV-n keresztül, deha figyeled, elkaphatod a BRAN VAN -t a Víván, a Volkswagen Soundfoundation keretében. 

DJ Shadow és James Lavelle. A 18 éves korában a MOVAX kiadót alapító James Lavelle  dédelgetett álma valósult meg: Dj Shadow, a bakelitzseni segítségével létrehozta 1998 legjobb „hype-ját", az UNKLE-t. Az UNKLE nem zenekar, sokkal inkább egy fikció, amire talán már a lemez címe (Pscyence- fiction) is utal. Mike D. A Beastie Boys-ból, Richard Ashcroft a Verve énekese, Badly Drawn Boy, és végül, de nem utolsó sorban Thom Yorke, a Radiohead ének zsenije, mind-mind  bejelentkeztek egy nóta erejéig, így az év vége felé csak azt mondhatom, ez az idei év legjobb lemeze, a „Rabbit in your headlights" -hoz pedig páratlan videoklippet készítettek. 
 
 

Lo-Fidelity és Hi-Fidelity.

A két tábor között véget nem érõ az ellentét, hisz a szuperminõség kedvelõi legszívesebben ráhánynának a recsegõs 8 bites low-fidelity képviselõire.
Akik amúgy erõsödnek mint az állat. Vegyük példának a Norman Cook vezette Skint Records-nál feltûnt Lo-Fidelity Allstars-t akik bemutatkozó koncertjüket a londoni Royal Albert  hall-ban tartották augusztus 26-án. Ez az egy koncert elég volt ahhoz, hogy a létezõ összes angliai fesztiválra meghívást kapjanak, majd tetemes jogi hacacáré után megjelentessék  „Battleflag „címû kislemezüket, amin egy Pigeonhead nevû elõadó nótájából találhatók hangminták. Az egyetlen probléma az volt ,hogy a Pigeonhead szám szövegeket tartalmazott
Prince egyik régi számából. Na mindegy, itt az új maxi, aki pedig ezzel nem éri be, az keresse a
„How to operate with a  Blown Mind" címû nagylemezt, ami masszív LO-FI utazást ígér.
Addig is elõre izgulhattok Fatboy Slim „you’ve come a long way baby" címû albuma miatt, amirõl a következõ alkalommal írok.
(BB)