A legjobb elnevezés talán az lehetne, hogy kamara-diákfilm. 
Katie Holmes, a Go (nyomás) co-főszereplője most azt a diáklány-típust alakítja, aki szegény családból származik. 
Apja elvált az anyjától, és van még egy apróság is, ami szükséges ahhoz, hogy a fikció kicsit is meg legyen alapozva. Az apja, noha elvált az anyjától, közben azért továbbra is "adócsökkentőnek" használja a lányát, vagyis adminisztratív formában főhősnőnk egyáltalán nem minősül szegény-lánynak, ami miatt nem részesülhet a létező szociális kedvezményekben. Kár, hogy ez a kis tényező eddig elkerülte a figyelmüket, mindenesetre már nincs mit tenni, ha be akar jutni az egyetemre színjelest kell produkálnia. 
A történelem-tanárnő, Mrs. Tingle lehet ennek egyedül az akadálya, mert ő direkt rossz fej, és nem értékeli a diákok erőfeszítéseit, és szegény Katie Holmes hiába produkál egy nemcsak fantáziadús, de komoly munkát és tudást igénylő dolgozatot, (egy boszorkány naplóját hiteles történelmi adatok alapján megírta, mégpedig nemcsak egy hónap, hanem egy egész év terjedelmében, vagyis 365 oldalt, az egészet bőrbe kötve tálalva, satöbbi),  Mrs. Tingle simán közepest akar neki adni. Ez Leigh (Katie Holmes) számára végzetes lenne, de van annyira jófej, hogy amikor barátja Luke megszerzi Mrs. Tingle kérdéseit fénymásolt formában, ő egyszerűen visszautasítja a csalás gondolatát is. A kocka azonban véletlenségből már el is van vetve, mert Mrs. Tingle éppen arra jár, (a tornateremben), és rajtakapja Leigh-t, hogy a visszautasított fénymásolat ott figyel kifelé a hátitatyójából. 

Ooops! Leigh karrierjének máris vége. Mit lehet tenni? (Még mindig nem azt, amire gondolnátok a film trailerje alapján), próbáljunk meg bocsánatot kérni és mindent megvilágítani a szőrösszívű tanárnő számára, hátha jobb belátásra tér. Nos itt alakul ki az a közelharc, aminek a vége az lesz, hogy Mrs. Tingle-t ágyhoz kötözik, mintegy túszulejtik, szóval itt alakul ki a szitu. 

A film jófej, szociális hátteret, igazságosságot, morált és egyéb legális dolgokat alkalmazó bevezetése után most szinte egy másik történet kezdődik, és van egy olyan érzése a nézőnek, mintha ez lett volna hamarabb, és az elejét találták volna ki hozzá. 
A történet innentől fogva arról szól, hogy az odakötözött hárpia mennyire kígyószerűen kegyetlen, mennyire okos, és mennyire nem törékeny, értsd, amikor egy-egy percre elszabadul úgy küzd, hogy talán még Gary Busey is kicsit megijedne tőle. Szinte azt várjuk, hogy kiderül, nem is nő. 
 
 
 
 

UIP-DUNA FILM