Rózsatövis

A Rózsatövis abszolút főszereplője egy 14 éves szeleburdi tinilány, Roudoudou, aki olyan hirtelen mozdulatokkal száguldja végig a filmet, hogy beleszédülünk. Ha van olyan, hogy tipikus tinilány, akkor az Roudoudou: az arca pattanásos és gyönyörű, folytonosan gesztikulál, hirtelen hangulatváltozásai vannak, és legfőképpen a szerelem izgatja a fantáziáját, ha nem éppen a melle növekedési ütemével van elfoglalva. Egy ilyen főszereplő és egy ilyen témájú film akár le is fáraszthatná a nézőt, de a Rózsatövis nem fárasztó, ami leginkább a Roudoudou-t játszó Julie Durand (korábbi címlap modellünk) tehetségének és bájos egyéniségének köszönhető.



Roudoudou a film elején épp egy 30 év körüli srácot bűvöl a tekintetével, akivel együtt szokott utazni a metrón, és akinek épp be akarja vallani a szerelmét. A dolog nem sül el jól, de hősnőnk nem tántorodik meg, és későbbi jelenetekben is látni fogjuk, ahogy üldözi a metrót és a fiút. Amilyen zaklatottsággal közlekedik Roudoudou a filmben, olyan ritmusú lesz maga a film is, néhol kapkodó, néhol lelassult, de mindig valami kiszámíthatatlannal áll elő. A történéseket a lány narrációja vezeti fel, ami nagyon szükséges ahhoz, hogy hamar képbe kerüljünk Roudoudou személyiségét illetően. Megtudjuk, hogy gondolatai nagy részét a szerelem és a szexuális fantáziálások kötik le, saját maga számára is nehezen követhetőek a fejében zajló dolgok, miközben maga helyett a barátnőjét küldi a mamája által fizetett pszichológushoz. Borzasztóan szeretne magának olyan nagy melleket, mint a mamájáé, és mivel ez nem zajlik zökkenőmentesen, rémálmai lesznek, amiben egymellű lányként szerepel. Ilyen, és ehhez hasonló problémák várnak megoldásra Roudoudou életében, miközben megismerkedik egy 15 éves sráccal is, Romain-nel (Alexis Roucout), aki ugyanolyan zűrzavarban él a napjait, mint Roudoudou, csak ő fiús kiszerelésben. Romain a haverjával együtt gyűjtögeti a korai szexuális tapasztalatokat, amiből néha igazán fura dolgok sülnek ki. A srácok arra a meggyőződésre jutnak, hogy a mamáik leszbikusak, és ezért megpróbálják elcsábítani egymás anyját. Csak egy francia film szolgálhat ilyesféle dramaturgiai fordulatokkal, de legalább nem unatkozhatunk a filmen, mert folyamatosan érkeznek a meredekebbnél meredekebb tini-találmányok az élet kezelésére.

A film második fele szinte csak Romain-nel foglalkozik, Roudoudou csupán pillanatokra tűnik fel, aztán a két cselekményszál úgy fut össze, ahogy Roudoudou-ék egymásra találnak, és együtt kezdik el feldolgozni a szexualitásra vonatkozó kérdéseiket.

A Rózsatövis nem egy kimondottan szerelmes film, sokkal kevesebb romantikus jelenet van benne, mint mondjuk az Amerikai Pitében, viszont a főhősnőnek, Roudoudou-nak köszönhetően egészen pontos képet kaphatunk a tinédzserek mindennapjairól és érdekes agyműködéséről, és ezzel sok jó pontot szerez magának a film. A fiatal rendezőpáros női tagja, Agnes Obadia már a Rózsatövis előtt is készített játékfilmet, Romaine címmel, aminek a főszerepét is ő játszotta el. Jean-Julien Chervier-nek, a társrendezőnek ez az első játékfilmje.

Julie Durand (Roudoudou) viszont már több filmet is maga mögött tudhat, amiből az egyik (Mondd miért, mondd hogyan) szintén az Obadia-Chervier páros rendezésében készült.

A Rózsatövis legfőképpen a tini-nézőkre számíthat, de rájuk nagyon, mivel ez a film felszabadítóan hathat mindenkire, aki hasonló korú, mint Roudoudou vagy Romain, hiszen majdnem az összes tini-probléma felmerül a filmben, ráadásul ezek a végén még megoldást is nyernek. A többi korosztályból pedig azoknak fog tetszeni a film, akik vagy még élénken emlékeznek a tizenéves korukra, vagy pedig örülnek, hogy túl vannak rajta, de azért mulatni szívesen mulatnak az akkori bolondságokon.