Videók 2.

Az utolsó csepp a pohárban angolul az utolsó szalmaszálnak felel meg (amitől az agyonterhelt teve végül összerogy), ez a Minogue-videó valahol ennek felel meg, hiszen sohasem kedveltük őt különösebben, de érezhető volt, ahogyan ostrom alatt tartott minket is, és most végül megszületett az áttörés, gratulálunk neki: ez a klip bejött.

Minogue-gal először egy Nick Cave-es klikpben találkoztunk, ahol ott heverészett egy vízben, és nagyon halálos volt az egész, ha értitek, mire gondolunk ilyenkor. Akkor azt lehetett tudni, hogy ő egy díva, hát legyen, aztán jött az On A Night Like This c. video-klip, melyben Rutger Hauer volt a co-sztár, és ami ezzel együtt, illetve ettől függetlenül eléggé jó volt. Azóta láttuk Kylie-t vadul táncolni (I'm Spinning Around) egy szál alsóban, és azt is megtudtuk, hogy a meleg közösségek körében kiemelkedően népszerű. Okés, gondoltuk, rendicsek, jól néz ki, meg olyan disco-érzés, sokaknak bejön, de attól még semmi különös.

A Can't Get You Out of My Head láttán is körülbelül ez volt az első reakció: jó sokat mutat magából, az alakjával reklámozza a zenéjét. De aztán egyszercsak "betelt a pohár", és ez a szám belemászott a fülünkbe (lévén, hogy az MTV-n nonstop nyomták), és akkor feltárult az egész klip. Kiderült, hogy kicsit Daft Punk-os a világa (Az Around The World-re emlékeztető kosztümjei miatt, na jó, és van benne egy adag Pet Shop Boys, hogy a megcélzott közönség is ugyanúgy célkeresztben legyen), jó ruhákból, és mesterien steril képekből áll össze.

Plusz abból, hogy majdnem kivillannak a mellei abból -a mostanra már bizonyára híressé vált- fehér kapucnis cuccból. Persze nem villannak ki, mert a ruha tutira oda van ragasztva a melléhez, de ez már a kérdés másik oldala. Drága, erotikus és emlékezetes klip, egy olyan számhoz, amiről bárki számára kiderülhet az is, hogy tök jó.

Az eléggé egyszerű koncepciójú klip tökéletesen bejött Gwen Stefani-nak, és egyszersmind mint a nagy visszatérésére is tekinthet rá. Az eredetileg "punk" imázzsal operáló Gwen az utóbbi időkben már úgy tűnt, kifogyott az energiából, illetve vonzerőből, de ekkor jött Eve ezzel a számmal és Gwen számára a lehetőséggel, hogy részt vegyen benne. Minden rasszista felhang nélkül, pusztán tényként kezelhető a dolog, hogy feketének lenni egészen komoly divat. Ez úgy jön létre, hogy többség diktál. A filmek például azért olyanok, mint amilyenek, mert a világ legnagyobb közönségét (USA) ilyen filmekkel lehet megcélozni, értsd, a világ legnagyobb piacára ilyen filmekkel lehet betörni.

Ehhez vegyük hozzá, hogy ez a "világ legnagyobb piaca" (vezető piac) is változik, és az olyan filmek, amikben feltűnően nincsenek fekete szereplők, kicsit furán veszik ki magukat (langyosabb fogadtatásra számíthatnak). A legutóbbi legnagyobb filmes bukás pont egy Warren Beatty-film volt, aki maga jellemzően "fehér". Ugyanakkor Steven Seagal is egy fekete partnerrel lépett legutóbb színre, ahogy Charlie Sheen is eljátszotta már a fehér gyereket egy fifty-fifty filmben, detto mint Tim Robbins. Maga Jackie Chan is maga mellé ültet "egy" Chris Tucker-t, hogy biztosan jól menjen a bolt, és akkor még nem beszéltünk a Jóbarátokról, amelybe direkt felvettek egy fekete karakter-lányt.

Egyrészt megváltozott a vezető piac ízlése, másrészt ez a vezető piac ki is bővült a fekete fiatalokkal. Ha tehát egy film -mondjuk így- "nem fehér", akkor a vezető piac fekete szegmense aktív, vagyis a siker sokkal nagyobb.

Lényeg a lényeg, az eredmény az, hogy iszonyat jó dolog feketének lenni, és visszatekintve úgy tűnik, szegény Michael Jackson drasztikusan rossz lóra tett, amikor elkezdte magát kifehéríttetni. A szuper-fehér Gwen Stefaninak nagyon kapóra jött Eve, hogy az imidzsét átmentse a hip-hop-osabb sávba, ráadásul maga Dr. Dre is áldását adta azzal, hogy részt vett a klipben, és Dr. Dre a hip-hop királya, aki hogyha kedvel valakit (lásd Eminemnek is ő adott zöld utat), az konkrétan aranyat ér. Dr. Dre pénzt visz a randalírozás miatt őrizetbe vett "csajokért" cserébe, és csak úgy kiborítja a zsák pénzt a fehér rendőrök asztalára, hogy vegyétek, egyétek. A klipben lényegében az történik, hogy az eredetileg rosszfej fehérek mind átállnak a jó oldalra, és ellazultan részt vesznek a barátságos rendbontásban és bulizásban, és Eve, illetve a klip imidzs-politikája arra is kiterjed, hogy Udo Kier (akit mi Bódy Gábor Psyché-je miatt kedvelünk), aki nemcsak fehér, de reprezentatív formában meleg is, szintén főszerepet kapjon a klipben. Udo Kier is a rosszfejek közt kezdi, a végén pedig vadul táncol.

Egy szó mint száz: ez egy eléggé tudatosan elkészített klip, tulajdonképpen 100% faji felhanggal, de mindez valahogy senkit nem zavar, mert egyrészt közeledésről van szó, másrészt a tendencia valódi, és a filmben részt vevő fehér karakterek, élükön Gwennel is csak örülhetnek. A zene ugyanakkor remek, tényleg nagyon jól sikerült szám, és így, hogy a közönség is jól jár, mindenki jól járt.