Matt Damon (Mike) zseniális (profi) pókerjátékos, ebből tartja fenn magát, illetve fizeti a méregdrága jogi egyetemet.
Mások is élnek ebből, John Turturro (Joey Knish) is ugyanezt teszi, ő a gyermekeit, illetve a családját eteti ezzel a "munkával". Turturro ügyel arra, hogy keresete biztos kereset legyen, sosem tesz be hatalmas pénzeket, mert ha nem teszi be, nem is veszítheti el, és a családja jól él, és biztonságosan. Matt Damon ehhez képest alig várta, hogy összejöjjön 33 ezer dollárja (!!), és hogy végre leülhessen egy nagyon komoly tétekkel játszó asztalhoz. 

Minden szerep tökéletes a filmben, de a KGB nevű fickó, (John Malkovich), több, mint hihetetlen. Ilyen arcot még nem láttunk. Keze mellesleg felér az orosz maffiáig, és nem ér ujjat húzni vele.  Matt vele játszik a film elején, és egy pillanatra úgy érzi, végre megcsinálta a tutit. Bedobja az összes zsetont, és kiteríti a lapjait. Vesztett. Utána leszokik a játékról, megígéri a barátnőjének, szóval fogadalmat tesz. (A barátnő szerepében Gretchen Mol).

Ez a 33 ezer dollár mellesleg teljesen valóságos értékkel bír a filmben, nem csak számok, hanem olyan, mintha veled, vagy a legjobb barátoddal történne. A jogi egyetem is tök valóságosan van bemutatva, és maga a póker nevű játék is. Amit filmekben látni, hogy valaki pókerozik, mint például a Ravasz, az agy, és két füstölgő puskacső-ben, az vicc, ebben a filmben viszont ténylegesen megismered a játékot, és ténylegesen látod a fejeket játszani, tudod, mi történik, és ugyanúgy, ahogy a Ryan közlegénymegmentése c. film megtekintése során egy az egyben belekerültél a II. Világháború közepébe, amikor a  Pókerarcok-at nézed, belecsobbansz a póker világába, és rendesen ott vagy. 
 

Féreg

Matt régi haverja "Féreg", (Edward Norton) egyszer az isiben kiállt Matt mellett. Lebuktak, hogy lefizettek egy kosárcsapatot, hogy veszítsenek, ha Féreg megnevezte volna a társát, enyhébb lett volna a büntije, de hallgatott, mint a sír. 
Matt (jogosan) érzi, hogy tartozik neki, plusz az is hatással van rá, hogy Féreg mellett még senki nem állt ki soha. (Lássuk be, Matt nagyon-nagyon jó srácot alakít.) Féreg most szabadul, Matt, illetve Mike nagyon örül, de csak a baja származik belőle. Féreg ugyanis nem tartja tiszteletben a szabályokat, és nem ismer korlátokat. Matt éppen az egyetemen van, amikor Turturro bejön, és megszakítja a beszélgetést, és szól Matt-nek, hogy Féreg éppen súlyos orosz maffiózókkal játszik, és úgy, hogy csal, Matt egyből ott kell, hogy hagyja egyetemista társait Féreg elég súlyos srác, Mike jogi pályája pedig egycsapásra veszélybe kerül. De majd meglátjátok. 

Petrovsky professzor, a jogi kar dékánja egy külön zseniális "dolog" a filmben, (Martin Landau), garantáljuk, hogy soha ilyen valósághűen nem láttál még Jogi kari profokat közelről, saját otthonukban kártyázás közben. Ezért is van komoly súlya van egy olyan jelenetnek, amikor Matt kénytelen megkérdezni ezt a nagyszerű professzort, hogy nem adna-e neki kölcsön 10 000 dollárt (!!!)

UIP DUNA FILM

Már most minimum öt okod van, hogy megnézd a filmet, de mondunk még egyet, Famke Janssen. Ebben a filmben nem főszereplő, mint a Kísértethajóban, de többet látod, és elég közelről "érzed" a zseniális színésznő jelenlétét, mert olyan valóságosan alakítja a karakterét, Petrát. Az egyik nagyon komoly pókerozó hely tulajdonosnőjét. 
Gyönyörű és kedves, és olyan emlékezetes, mint Uma Thurman a Pulp Fiction-ben. Amikor kijössz a moziból, szinte ismered, (mármint Petrát). Van egy rövid csókolózás jelenete is, ami dramaturgiailag tejesen rendben van, de a film reklámjában biztosan nagyon jó üzleti fogás ezt a snittet berakni. Jó üzleti fogás, de tiszta játék, szavunk nem lehet, pont úgy, mint  KGB-nek (Malkovich), amikor .... (de majd meglátod). 
Femke Janssennek nagyon tiszteletreméltó karrierje van már eddig is, és ez a film is csak dob rajta. 89-ben költözött az Egyesült Államokba, Hollandiából. A mióta a hangosfilm megjelent nem könnyű dolog külföldi színésznőknek amerikai film-karriert befutni, Famke Janssen mindenképpen példakép értékű. 
Csak emel a példaképértékűségén, hogy NY-ban, ahova először költözött a Columbia University-n irodalmat hallgatott, színész tanulmányaival párhuzamosan, és hogy Los Angeles csak ezután következett. Nem arról van tehát szó, hogy egy "csaj" jól néz ki, és leugrik Hollywoodba szerencsét próbálni. 

 

A film rendezője

 Ha sem a Ryan Közlegény Megmentését, sem a Good Will Hunting-ot nem láttuk volna, Sem Edward Norton-t nem kedvelnénk például az Amerikai História X-ben elkövetett lélegzetelállító alakításáért (függetlenül attól, hogy a film milyen volt), sem Famke Janssen-t, sem Turturro-t, sem az elképesztő Malkovich-ot, akit a Célkeresztben-ben bírtunk a legeslegjobban, még akkor is rohantunk volna megnézni a filmet John Dahl, a film rendezője miatt.

Volt egyszer egy film, sajna, csak tékákban lehetett látni, véletlenül akadt a kezedbe, vagy mert általában hármasával vetted ki a filmeket, minden este, Végső csábítás volt a címe. 95-ös film, és már az ötötdik percben rájöttél, hogy remek fogást csináltál, ez a film zseniális, és már ebben a percben tudtad, hogy Linda Fiorentino az egyik fő kedvenced lesz a színésznők közül. John Dahl-t, a film rendezőjét pedig ugyanúgy megjegyezted, mint Andrew Davis-t, miután láttad a szökevényt. Nem csak mi, nézők díjaztuk a filmet, ami eredetileg tv-film (!), vagyis Linda Fiorentino ezért a filmért megkapta a NY-i filmkritikusok körétől a legjobb színésznő diát, és még egy Independent Spirit díjat is kapott. Magát a filmet pedig, mondjuk így, "számos", de tényleg számos kritikus egyszerűen az év legjobb filmjének nevezte. Ezért van, hogy elég lett volna John Dahl nevét meglátni, és már akkor is megnézte volna az ember, a film összes többi, határozottan értékes vonására, például, arra, hogy nagyon jó szórakozást nyújt, (mintha első osztályra kaptál volna jegyet), már "nem is lett volna szükség".