Jó, ha bizonyos
dolgokat mindjárt az elején eldönt egy film, például, hogy sci-fi, vagy
kung-fu színekben akar-e indulni, különben menetközben még bonyodalmak léphetnek
fel.
Amikor
az Egyetlen elkezdődik, meglepi az embert, ugyanis
teljesen az az érzése van, hogy ez egy trailer. A megszokott mély férfihang
(egyszer igazán meglephetnének már minket egy női hanggal ugyanitt ..)
tömören ismerteti velünk a cselekményt, hogy sok párhuzamos univerzum
van, és mindenki létezik mindegyikben, és ha az egyik meghal, a többi
annál erősebb lesz. Ugyanitt megtudjuk, hogy vannak, akik sportot űznek
ebből, és össze-vissza utazgatnak, és lépten nyomon meggyilkolják saját
magukat, hogy "nagyobb legyen az energiájuk". A meggyőző férfigang
nem teszi ugyan hozzá, hogy "ugyanúgy, mint a Hegylakóban",
de magunktól, teljesen önállóan is felfedezzük a primitív koppintást.
És akkor megjelenik a logó, illetve cím, és az fut át az agyadon, hogy
vajon majd mikor adják ez a filmet, és hogy vajon akkor, amikor adják,
mennyire fog téged vonzani ez az addigra már lecsapódott történet, de
ez az egész agyalás félreértésen alapul, ugyanis ez már maga a film.
A főszerepben Jet Li, akit a Halálos Fegyver 4.-ből
megkedveltünk, és az Aaliyah-s Rómeó filmben is jó volt, bár itt már felmerülnek
jogszerű ellenvetések is. Azt látjuk hogy Jet-Li-t viszik kivégezni, mert
annyira elvetemült és annyira elítélt bűnöző, de a rendőrkordont
lemészárolja valaki mielőtt a rabot beszállítanák az autóba. A kordon
után magát Jet Li-t is kinyiffantják, és mielőtt elkezdenénk bánkódni
a korán elveszített főszereplőnk miatt, kiderül, hogy ő maga volt az is,
aki megölte - magát.
Hát jó, legyen. Hamar ráérzünk erre a bizniszre, és a következő két-három
bevetést már malmozva vészeljük át. Hamar levontuk a konzekvenciát, hogy
Jet-Li egy seggfej, és hogy ezt fogja csinálni egész film alatt, de persze
elhamarkodottan cselekedtünk. A harmadik bevetésen ugyanis Jet-Li rendőr,
része a rendőrkordonnak, és nem elítélt, "ÉLJEN!", vagyis kapunk
egy szerény, ártatlan és jó-fiú Jet-Li-t szemben a világuralomra törő
rosszfej Jet-Li-vel.
A tapasztalatlan mozinéző máris elkezd latolgatni, hogy vajon sikerülhet-e
a jófej Jet-Li-nek megölni a rosszfejt? Hogy vajon lesz-e végső nagy összecsapás
valami elhagyatott gyárterületen, és nem utolsó sorban amiatt aggódhat,
hogy vajon lesz-e olyan jelenet, amikor nem lehet majd tudni, hogy melyik
a jófej és melyik a rosszfej. Szép kilátások, de lesz ez még így sem.
A dolgok akkor kezdenek végkép rosszra fordulni, amikor
kiderül (szintén az elején), hogy az összes verekedés erősen meg van drótozva,
úgy röpködnek, hogy az embernek felfordul tőle a gyomra. Mármost
így nekivágni a fim fennmaradó egy óra 20 percének rosszabb, mintha valaki
tök részletesen elmesélte volna nekünk a végét. Tudjuk ugyanis, hogy semmit
sem nyerhetünk, csak veszíthetünk ezen a bolton.
A sci-fi és a kung-fu nagyon szerencsétlenül találkozik ebben a filmben,
a sci-fin látszik, hogy csak úgy odapöttyintették, hogy legyen má' valami
fikció is benne, ne csak a sok drótozás, és ez látszik is, érződik is,
rá is nyomja alaposan a bélyegét a filmre, mert ez a történet olyan gyenge,
hogy hovatovább a pornófilmek történeteivel vetekszik. A kung-fu dettó
totál színvonaltalan, élvezhetetlen, az ember arra gondol hogy ha kezdő
vagy amatőr sportolók egy órán keresztül verekednénk egyetlen helyszínen,
az is élvezetesebb lehetne, mint amit látunk.
Jet-Li maga sem valami nyújt valami kiemelkedő
teljesítményt, sőt, ha belegondolunk, határozottan zavaró jelenséget képvisel.
Eleve idegesítő, hogy megtanult angolul, és ettől valahogy olyan, mintha
egy nyelvleckét hallanánk. A másik, ezzel összefüggésben jelentkező, és
cseppet sem lebecsülendő probléma pedig az, hogy Jet-Li iszonyat rossz
színész. Eddig ez azért nem derülhetett ki, mert hellyel közzel saját
magát alakította, ami, illetve aki aranyos
volt. Most fordult a kocka, és csak egy bután betanult ripacskodást látunk,
ami tényleg nagyon kellemetlen. Tetejébe mindennek, Jet-Li két (noha drasztikusan
különböző) karaktert játszik, de nem igazán jön össze neki, hogy különbséget
éreztessen a jó és a rossz fiú között.
Mire
gondolt ez a Jet-Li?
Nem látta a meglehetősen jól sikerült Időzsarut Van Damme-mal? Vagy például
nem látott még egyetlen egy Jackie Chan filmet sem? Azt hitte, hogy azt
gondoljuk majd, hogy szegény Jet-Li, nem ő találja ki a történetet, nincs
beleszólása, csak reméli, hogy a közönség megbecsüli majd a kung-fu gyakorlatait
- a drót végén. Akármit is gondolt, nagyon rosszul gondolta, pimasz provokációnak
tekintjük ezt a filmet, mind Jet Li, mind az összes többi alkotó részéről,
Jason Statham-et is beleértve, aki legutóbb Török volt a Guy Ritchie féle
Blöffben. Pedig lévén keletiek elvileg tudhatnák, hogy az csinálja jól,
aki ki tudja hagyni a rossz lépéseit. Ez is, ez a film is egy ilyen lépés
lett volna, amit neki (talán anyagi okok miatt) nem sikerült kihagynia,
de számunkra még fennáll a lehetőség, hogy bölcsen cselekedjünk, mi még
kihagyhatjuk.