nyomtatóbarát verzió






















 

Grincs
How The Grinch Stole Christmas 2000

A karácsony az év leglevevősebb ünnepe, értsd: az emberek ilyenkor költenek a legeslegtöbbet. Ebbe a hullámmenetbe kapcsolódik bele a Grincs is, mint egy a lehetséges karácsonyi filmek közül. A Grincs nemcsak azt "tudja", hogy karácsony van benne, hanem azt is, hogy kisgyerek, vagyis családonként akár négy mozijegy, szóval üzletileg komoly kategóriájú film.

Gyakran egy kis hóesés is elég, vagy pulykasütés, ahhoz, hogy egy film ünnepi szezonban jobban menjen, de ha konkrétan karácsony van benne, az nagyságrendekkel növeli meg a film kelendőségét. Szinte nem is érteni, hogy miért nem készül (még) több karácsonyi film. Mindezeket figyelembe véve el lehet képzelni, mennyire súlyos ellenérzéssel ül be a Csapnivaló munkatársa egy ilyen filmre. Benne lesz a méregdrága (és ezúttal méregzöld) Jim Carrey, jól összedobnak valami idióta, trutyis történetet, egyetlen szavukat sem fogjuk érteni, olyan lesz, mint egy Frédi és Béni, szóval, horror lesz, plusz a rossz zenék, kész agymosás - körülbelül így készül neki az ember egy ilyen direkt ünnepi piacra kitenyésztett mintafilmnek.

Meg kel azonban mondanunk az őszintét, a Grincs egészen meglepő módon szerepelt: egy tök normális gyerekfilmet ismerhettünk meg a "személyében". Pedig tényleg ilyen szédülést és hányingert okozó filmek jutottak eszünkbe előtte, mint a Maszk. A valóság azonban mást produkált.

Eleve feltűnt, hogy a film valahogy céltudatosan kezdődik, egy mesélő hangjával, és nagyon hamar kiderült, hogy tudja, hova akar kilyukadni, vagyis, hogy tényleg létezik egy történet, és nem valami blöffről lesz szó.

Eleve úgy kezdődött, hogy a történet egy városkában, illetve faluban játszódik és ez a falu egy éppen hulló hópelyhen van. Ez azért egész jó! Ez jó lesz a kiskölyköknek, de persze nekünk is!

Aztán jött az első pozitív meglepetés: megtudtuk, hogy Grincs nem direkt negatív hős, sőt, valójában ő a szegény, pozitív, akit a külseje miatt kirekesztettek, és azóta is totál egyedül van. Hoppá! egészen remek gondolat, a negatív hős, akitől a trailer alapján félni lehet, tulajdonképpen nem is rossz fej, és a kislánynak erre kell rájönnie a film elején! Remek, toleranciára nevel, és szociális érzékenységre, mint az E.T. tette.

A filmnek egészen jó a vizuális világa, barátságos, meseszerű, és rendezett, olyan, amilyet ritkán látni. A gyerekek szeretnének ott lenni, és ez nagyon jó dolog. Szóval, ott hagytuk abba, hogy van ez a kislány, és ő rájön, hogy az egész karácsony egy tök buta dolog, mert mindenki csak az ajeszokat hajszolja, és nem marad egy pici idő és hely sem magára az ünnepre.

UIP-DUNA FILM 


A Grincs alkotói
itt aztán beletrafáltak, mivel hathatják meg a kritikusokat! Egy karácsonyi film, ami a felfokozott fogyasztás, ajándékvásárlás ellen beszél, hm! Azok után, hogy a 96-os Hull a Pelyhes-ben Schwarzenegger a turbóment egy egész filmen keresztül üldözte, ez most direkt jólesik.

Jólesik az is, hogy a kislány, Cindy iszonyat jól van megcsinálva. Mind külsőleg, ind karakterben. Amolyan "kis hercegnő típus", aki nagyon önálló, képes irányítani az egész családját, ha kell, és ha a fejébe vesz valamit, akkor nem tágít. Jó szívű, okos, meg minden. Külsőre pedig csodaszép, plusz, Gaultier-szerű hajkölteményekben flangál, ami külön jól áll neki. Egyszer még énekel is egy számot, ami megint nagyon édes dolog. Ő veszi a fejébe, hogy felmegy a hegyre, és meglátogatja már ezt a Grincset, mert nem állapot, hogy mindig kiközösítik, és szerinte, Grincs nem is rossz fej, és tegyük hozzá, ő majdnem a legelső, aki ezt felfedezte. A másik kiscsaj, akinek Grincs szimpi volt, a mostani polgármester felesége. Már az isiben kezdődött, amikor mindenki csak szívatta Grincset, de ő már akkor tökre kedvelte.

A kis Cindy riport-sorozatából mindez jól ki is derül, visz magával magnót, meg minden, és végigkérdezi a városban a fejeket. Minden nagyon jól van megcsinálva városban, olyan, mint egy Flintstones város, de méginkább az Óz a Nagy Varázsló-ra emlékeztet, a sok színes kis manó miatt. A falu lakóinak egyébként mind orrprotézisük van, ilyen rajzfilmesre vett orral rendelkeznek, kivéve a kis Cindy-t, mert ő még kicsi.

A vizuális effektek is jók, a történet remek, ezen felül pedig az alkotók gondot fordítottak arra is, hogy akik a gyerekekkel elmennek moziba, a fiatal, vagy idősebb felnőttek mind jókat nevessenek, de tényleg, van pár direkt jó humor ebben a filmben, amilyet például az egész Cool Túra nem bírt felmutatni. Sőt, tovább megyünk, ez a Grincs az Én és Én meg az Irén-t is lekörözi, kevesebb humor (kísérlet) van mondjuk benne, de azok legalább mind működnek, Jim Carey is végre ismét az igazi, mint a Dumb és Dumber-ben, nem is említve, hogy ennek a filmnek először is van története!

Külön értékelendő, hogy annak ellenére, hogy gyereknek készült, nem amolyan felnagyított, túlsúlyos, patetikus mesefilm, vagyis nem úgy viszonyul a gyerekekhez, hogy "hangosan beszél hozzájuk, hogy értsék". Tök cool ugyanis a film, lazán alakulnak a dolgok benne, semmit nem vittek túlzásba, és a film megoldása sem egy észvesztően meseszerű, csöpögős valami, hanem egy tök frappáns, vígjátékszerű happy end, ami után egyszerűen jó hazamenni.

Abszolút jó kis gyerekfilm. Meg is kérdeztünk egy kislányt, és ő is azt mondta, hogy "igen, tök jó film, tetszett". Mi is abszolút ajánljuk, mert nemhogy nem rombol, de valószínűleg annyira rendes, egész estés mozi élmény tud lenni kis barátainknak, hogy jó sok évig emlékezni fognak majd rá.

-floyd-

 

oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20