Talán a legegyszerűbb film a világon, beülsz, és ennyi, a többi magától megtörténik. A film első harmada szinte annyira beindult, mint a legzseniálisabb filmek egyike (a világon), a Tiszta románc, ügyes zenék, profi kamerázások, intenzív cselekmény, szóval, ami kell. Az, hogy utána mi jön, mellékes, hiszen, amikor legközelebb civilizált talajt érzel a lábad alatt, már lepergett a vége-főcím, szóval, éppen elég, hogy az eleje magával-ragadó. Ugyanakkor, ha lehet, ne valami nagyon-nyugis este befejezésének szánd a megnézését, hogy utána jóéjt-puszi, meg ilyenek, hanem inkább amolyan indítónak, lórúgásnak, ami után még vannak történések. A filmnek nagyon bonyolult logikája van, de nagyon egyszerűen valósul meg. Itt van Cameron Diaz barátnőnk, (aki feltehetőleg imádta ezt a szerepet, mert változatosságot hozott az életébe, csak úgy, mint a nézőknek ez a film), aki erőszakosan törekszik arra, hogy végre férjhez menjen. Illetve méginkább arra, hogy simán menjenek a dolgok, mint az óramű, amíg el nem jut végre az oltár elé.

A film története nem elsőosztályú, van benne egy egyszerűsítő ötlet, ami a forgatókönyv-írónak, és rendezőnek könnyebbítette meg a munkát, de majd meglátjátok. Cserében azonban a hátrányokért, nagyon beindult akciók vannak benne, és így nincs sok alkalmad valamit is hiányolni. A Ronda ügy, úgy néz ki, új műfajt teremtett, aminek előfutára Scorsese Lidérces órák c. filmjét lehetne megjelölni, a műfaj arról szól, hogy bedobunk néhány szereplőt, illetve karaktert az arénába, és utána adunk nekik, ami belefér, nem kíméljük őket, tisztára, mint valami roncs-derbin. Már szinte látjuk is magunk előtt, hogy 2014-ben, vasárnap délelőttönként az apukák és nagypapák elugranak megnézni egy, vagy egy-két "X-treme filmet". Bármelyik, már látott komoly mozifilmnek is el lehet majd készíteni az "X-treme" verzióját. Az X-treme Titanic úgy kezdődne, hogy ugrálnak be az emberek a vízbe, és Di Caprio az utolsókat rúgja, X-treme Mint a kámfor: Jennifer Lopez rögtön az elején keresztül lövi Clooney-t, és azt mondja, ha jobb akarsz nálam lenni, kicsit kapd össze magad. Egyszerűen arról van szó, hogy Peter Berg elgondolkozott, hogy miért kéne neki is tiszteletben tartani a történet írás olyan szabályait, amikről már azt sem tudni, eredetileg ki találta ki őket. Peter Berg tulajdonképpen színész, ez az első saját filmje, és nem nehéz elképzelni hány és hány forgatáson poénkodhatott színész kollegáival, hogy az adott jelenetet miért nem oldják meg inkább úgy, hogy vita helyett lelövik egymást, vagy mi lenne, ha bejönne a szálloda biztonsági embere, vagy azt is el bírjuk képzelni róla, hogy megkérdi a rendezőt, hogy a főszereplő csaj egyáltalán életben marad-e, szóval tulajdonképpen bármit. Kedvenc filmünk, amiben szerepelt, a Last seduction (Végső csábítás), Linda Fiorentino-val. Idén 35 éves.

Eddig vagy 20 darab filmben szerepelt, ami nem semmi. Sokáig nem tanultuk meg rendesen a nevét, és csak úgy utaltunk rá, hogy "a csúcson vagyok, mama!". Volt ugyanis egy borzasztó jó film a tékákban, eredeti címe "Case for murder", amiben, mint nagyon keményen dolgozó fickó, egy kritikus pontján a filmnek kimászik a tetőre, és azt ordítja, hogy "a csúcson vagyok, mama", hogy előtte és utána mi történik, nem áruljuk el, (reméljük, lesz alkalmatok megnézni),de ha láttatok már klasszikusan profi filmet, az a "Case of murder", a Bad boys mellett a tékák királya.

INTERCOM