Steadicam -interjú Révész Balázsal

A mozi a filmekről szól, a filmek pedig a mozgásról, és nemcsak a filmen belül mozognak dolgok, pl. egy közeledő mozdony, még a hőskorban, hanem maga a kamera is. A kamera mozgása annyira létfontosságú, hogy egyszerűen nem készül olyan film, amiből ez az alapelem hiányozna, (leszámítva talán a Presszó c. hazai filmet). A kameramozgató eszközökről, és elsősorban a Steadicam-ről beszélgetünk Révész Balázs operatőr szakos főiskolai hallgatóval, és aktív Steadicam operatőrrel.

CSPV: Nemrég láttuk a Lé Meg a Lola-t, amiben a Lola végigrohanta az egész filmet, vagy korábban a Strange Days-t, aminek az elején x percen és több emeleten, lépcsőkön meg alagsori éttermen keresztül rohan a kamera, elképesztő felvételek voltak, mi az a Steadicam?

R.B. : A Steadicam leginkább a kézi-kamerához hasonlít, mert egy emberre van felszerelve, tehát két lábon jár, ahova az ember elmegy, oda a kamerát is magával tudja vinni, ugyanakkor kiküszöböli azokat a zavaró mozgásokat, (rezgéseket, döccenéseket), amik a test és a kamera közvetlen kapcsolata miatt jönnének létre. Egyszóval egy emberre szerelt kamera, és egy stabilizációs berendezés egyben.

CSPV: Mire használják? És milyen gyakran?

R.B. :Volt egy rész a Ponyvaregényben, amikor Bruce Willis visszamegy az apja órájáért. Otthagyja a Hondát, és hátulról közelíti meg a házat, keresztül egy drótkerítés 30 centis résén. Az például egy Steadicam felvétel, másképp nem is lehetett volna felvenni.

CSPV: Miért?

R.B. : Azért, mert ahhoz, hogy egy kamera haladni tudjon, ahhoz vagy egy nagyon sima talajra van szükség a Dolly számára, (mint a stúdiókban), vagy egy sínpályát kell felépíteni, és akkor a Dolly, (a kamramozgató kocsi) azon halad. Ennek a sínpályának teljesen vízszintesnek kell lennie, vagy egy fix lejtéssel kell rendelkeznie. Ahol ez nem lehetséges, például az említett gazos, drótkerítéses résznél, ott máris jöhet a Steadicam.

CSPV: .. amely két lábon jár ..

R.B. : Igen ..

CSPV: A Steadicam egy új találmány?

R.B. : Nem igazán, gyakorlatilag velem egyidős, tehát olyan hetvenegy-kettő óta létezik, és az első széria óta alig változott, csak egyre kényelmesebb lett a használata az operatőrök számára. Magyarországon a 90-es évek elején hozta be a Cosmo nevű reklám stúdió. Nem feltétlenül pontosak az információim, de úgy tudom, hogy egy katonai szerkezetből fejlesztették ki, volt egy ilyen emberre erősített, stabilizált állványszerkezet, csak a monitor helyén egy célzó cucc volt, a kamera helyén pedig egy géppuska. Ennek egy makett változatát egyébként az egyik Alien filmben is lehetett látni, talán az elsőben.

CSPV: Milyen nehéz ez a ráderősített cucc, amivel két lábon közlekedsz?

R.B. : Maga a Steadicam olyan 18 kilós, de erre rájön még a kamera és ha filmre forgatunk, akkor a monitor is, és ez így együtt olyan 40 kiló.

CSPV: Nem szakadsz meg?

R.B. : Nem, a lényeg a teljesen egyenes gerinc. Ha a hátad egyenes, akkor az egész cucc balanszban van, és akkor csak annyit érzek, mintha egy kisgyerek a nyakamban ülne, hiszen nem a vállam tartja, hanem a gerincem. Viszont, ha egy millimétert előrehajolnék, az egész elkezdene húzni, és az rossz lenne, de ilyet nem csinálunk.

CSPV: Hányan foglalkoznak Magyarországon Steadicam-ezéssel?

R.B. : Nem túl sokan, videóval többen is tudnak Steadicam-ezni, de filmkamerával effektíve ketten, velem együtt, a másik, (illetve egyik, mert ő egy picivel hamarabb kezdte) a Nyerges Tamás.

CSPV: Tehát egy a kettő közül, az te vagy? S

R.B. :Igen, ezek szerint ..

CSPV: Hogy néz ki egy Steadicam-es forgatás, úgy értem, amikor egy filmkamerát látsz felvétel közben, az operatőr odanyomja a szemét a keresőhöz, mellette az élesség-állító (focus puller) tevékenykedik, a képet pedig, amit a kamera éppen lát, a kamerába épített videó egység és egy kábel eljuttatja a monitorokhoz, amin a rendező is látja, hogy éppen mi történik. A Steadicam lényege pedig a balansz, ha jól tudom, nem is szabad megérinteni a lebegő kamerát?

R.B. : Nem, tényleg nem szabad megérinteni, az egyetlen erre kijelölt rész az a kar, amivel svenkelni tudok, a többi pont érintés szempontjából tabu. Az élesség állítást ezért távirányítással végezzük, ott sétál mellettem a focus puller és a kezében lévő távirányítón tekergeti a kis tárcsát, ami egy rádióadó segítségével a kamera optikáját forgatja. A szememet nem tudom a keresőre tapasztani, ehelyett a Steadicam aljára erősített monitort nézem, a rendező monitorára pedig egy 1 wattos mini-tévéadó segítségével jut el a kép. Kicsit talán bonyolultnak hangzik, de a gyakorlatban nagyon egyszerű, ilyen a fejlett technika...

CSPV: Miért, illetve milyen esetekben használnak egy forgatáson Steadicam-et?

R.B. : Általában akkor, ha másképpen nem lehetne megoldani a feladatot. Egy Dolly, vagy egy fahrt-sín 70 centi széles, és a kamera mellett ott ül a focus puller, meg ott van a fahrt-mester, aki a kocsit tolja, ezzel szemben a Steadicam bármin keresztül megy, ami nem 40 centinél nem keskenyebb, és egyenes gerinccel beférek magasságban is, akár hajlított térddel. Volt olyan, hogy egy vonatban kellett üldözést felvennem, ahogy a keskeny folyosón rohangálnak a színészek a tömegben.

CSPV: Az Európa Expresszben esetleg?

R.B. : Nem, ez egy amerikai film volt, azt hiszem a végleges címe az, hogy "A Mérgezett", (Contaminated Man) William Hurt és Natascha McElhone játszanak benne, idén mutatják majd be.

CSPV: Tehát a Steadicam-esek egyfajta specialisták? Akiket a lépcsők, vagy sáros erdei talaj, vagy rohanások esetén riasztanak?

R.B.: Mondhatjuk, igen, de ugyanilyen akadályt jelent esetleg egy küszöb, vagy egy keskeny ajtó, ahol a néző nem is gondolná, hogy Steadicam-re volt szükség. Másrészt gyakran akkor is Steadicam-et vesznek igénybe, ha teljesen normális felvételekről van szó, például amiatt, hogy sokkal gyorsabb a különféle átállásokat megcsinálni, (egyik felvételből átköltözni a másikba), és ezzel komoly költségeket, konkrétan teljes forgatási napokat lehet megspórolni, és egy film forgatásán több száz ember vesz részt, tehát egy forgatási nap nagyon nagy pénzt jelent.

CSPV: Mennyibe kerül egy Steadicam egy napra?

R.B.: 130-180 ezerbe

CSPV: A kamera?
R.B.: 120-140 ezer ..

CSPV: Tényleg nem olcsó dolog a filmezés .. ha csak a kamera ennyi, akkor el tudom képzelni, mit jelenthet egy forgatási nap összköltsége ..

R.B.: Ja, de szokták azért is használni a Steadicam-et, mert nagyon jól lehet vele fordulni. A fahrt-sínt vagy egyenes, vagy kanyar részekből lehet összeállítani, és kanyarodni csak egy meghatározott szögben, illetve egy maghatározott sugarú kör mentén képes, a Steadicam viszont ennél sokkal kisebb, vagy nagyobb kanyarokat, merész fordulatokat is könnyedén képes megcsinálni. Tarantino a Négy Szoba című filmben az ő részét teljesen Steadicam-mel vette fel épen emiatt, hogy nagyon mobil.

CSPV: Nehéz megtanulni Steadicam-ezni?

R.B.: Hogy mondjam, tulajdonképpen nem az, ez is csak olyan dolog, mint bármilyen berendezés, ki kell képezned magad, hogy folyékonyan tudd használni, meg lehet csinálni, viszont, ne felejtsd el, hogy ez csak a plusz, mert ami a lényeg, a vizuális művészet, (és a Steadicam operatőr maga komponálja a képet), az operatőri, illetve director of photography jellegű munka, mert hiába vagy képes kezelni ezt a szerkezetet, ha közben nem vagy operatőr, (DP - director of photography).
CSPV: A Steadicam tehát önmagában csak egy plusz eszköz, és az, amit a filmekben látunk, az egy Steadicam-es operatőr, nem pedig egy Steadicam munkája.

R.B.: Valahogy úgy ..

CSPV: És mondd csak, milyen kameramozgatási eszközök léteznek még? Úgy értem, már tudjuk, hogy vannak a Dolly-k, amik műterem minőségű terepen gumikerekekkel, amúgy sínen közlekedhetnek. Aztán tudjuk, hogy ezekre a Dolly-kra rá lehet pakolni mindenfélét, még kisebb darukat is, és van a Steadicam. Ez minden?

R.B.: Dehogy is .. Ott vannak az autókra erősített kamerák, (amihez Európában szinte kizárólag Citroen kacsákat használnak, mert azoknak profi a rugózásuk, az USA-ban jóval nagyobb a választék ..), ez is teljesen hagyományosnak számít, Lehet kamerát helikopterre is erősíteni, persze ehhez már egy spéci stabilizáló eszközre van szükség, de ma már van olyan is, hogy egy pici minihelikopter, ami távirányítós, és csak a kamera "ül" benne. Aztán ott van a Jimmy-Jib, vagy Javelin Crane, amiket koncertfelvételeken lehet látni, (hosszú belógó rúd, a végén egy távirányított kamerával), ezek esetén a director of photography egy joystick-kel a kezében operál. Vagy itt van a legújabb szerkezet, a Technocrane, amit például a Vodafon kezdeti reklámfilmjeiben lehetett látni, ez a szerkezet képes a kamerát az összes lehetséges módon mozgatni, beleértve a saját vízszintes és függőleges tengelyét is.

CSPV: És amit a Mátrixban láthattunk, hogy a kamera körbemegy a szereplőn, a szereplő pedig kimerevítve áll, akár a levegőben is?

R.B.: Az a photo-fahrt, de ez egy virtuális kameramozgatási eszköz, mivel konkrétan nem is mozgat kamerát. Ez egy szinkronizált időzítő berendezés, amely sok darab fixen állványra helyezett kamerát vezérel. Ezek a kamerák, (gyakorlatilag fotókamerák) különböző szögekből látják ugyanazt, és ha a külön-külön lefotózott kockákat egymás után, filmként levetíted, akkor kapod meg az effektet. De mint a neve is mondja, ez is kameramozgásnak minősül. Egyébként a Mátrix-ban pont az a jó, hogy azt a sok-sok effektet, amiket eddig csak videóklipekben láthattunk, nagyon profin és igényesen beforgatták egy jó filmbe. A videóklipek (amiket, ne felejtsd el, ugyanúgy filmkamerával vesznek fel), nagyon sok újdonságot hoznak a filmezésbe, konkrétan a mozifilmekbe, csak persze ezeket tudni kell megfelelően használni, és a Mátrix nagyon tudta. A Csillagok háborúja ehhez képest, (pedig régen a kedvencem volt) semmit nem produkált.

CSPV: Nem is tudom, Balázs, .. élmény volt veled beszélgetni ..

R.B.: Köszi ..

CSPV: Mi köszi!