Nexxt - Frau Plastic Chicken Show
 Nexxt 2001.

Azok, akik látták az eredeti film-verziót, azt gondolhatták, hogy az új vágás eltünteti majd azokat az értelmetlenül sokkoló képsorokat, ami miatt sokan támadták a filmet, de nem így történt. A most, novemberben mozikba kerülő újravágott változat 85 percesre rövidült, megtartotta a kritikus pontjait, de ezzel együtt -elvileg- új jelenetekkel bővült. Mi az új jelenetek közül csak egyetlen egyet vettünk észre, egy Bodó Viktor meztelen hátsóját ábrázoló néhány másodperces snittet. A film maradt olyan, amilyen volt: egy intellektuális köntösbe bújtatott brutális film, ami minden körülötte szerveződő vitát a film kampányának részévé tesz. ....(alább a februári cikket olvashatjátok)

Az egész nagyon jól kezdődött. A Nexxt bemutató-vetítésére egy rendkívül igényes kivitelezésű meghívó invitált, amelyből azt is megtudhattuk, hogy egy olyan filmet fogunk látni, amit "már a premierje előtt támadások értek". Tehát botrányfilmről van szó, és mivel mindenki szereti a botrányos dolgokat, nem is olyan rossz indítás.
A filmbeli Nexxt egy Frau Plastic Chicken nevű nő (Udvaros Dorottya) sikeres televíziós showműsora, az USA-ban, napjainkban. Azt, hogy sikeres műsorról van szó, abból tudjuk, hogy Frau Chicken hatalmas apparátussal dolgozik: mivel most éppen a sorozatgyilkosokról szól az esti show, ennek keretében a Nexxt élőben közvetíti egy nagyon veszélyes gyilkos, Rex Madison (Bodó Viktor) letartóztatását. Rex Madisonon kívül még egy volt bűnöző is vendége a műsornak, Kicsi Alex (Mucsi Zoltán). Kicsi Alex figurája rövid idő után a film nézőit kezdi erősen emlékeztetni egy régi Stanley Kubrick-film hősére, a Mechanikus Narancs (Clockwork Orange) Alexére, aki szintén egy tejbár törzsvendége volt, mint Frau Chicken vendége, szintén megölt egy nőt, megnyomorította a férjét…Bármilyen meglepő, az első megérzések beigazolódnak: a film egyik fő vonalát a Mechanikus Narancs feldolgozása fogja adni. Tehát végignézhetjük, ahogy a negyvenes éveiben járó volt bűnöző a show színpadán előadja mindazokat a bűncselekményeket, amelyeket annak idején a Kubrick-filmben láthattunk, sőt, Miss Chicken vezetésével azt is végignézhetjük (ismét), ahogyan egy különleges terápiával kigyógyították Alexet az erőszakból. Mindezek közben egy másik szál a Rex Madison nevű sorozatgyilkos tetteivel foglalkozik, láthatjuk a gyilkosságait, majd végül a letartóztatását. A két szál arra készül, hogy találkozzon a showműsor egy adott pillanatában, amikor Frau Chicken vezetésével Alex, és a letartóztatása után a stúdióba hurcolt Madison egy játékban mérheti össze képességeit.
Nem véletlenül játszódik a film pont egy amerikai showműsor keretében, már Udvaros Dorottya első mondataiból tudható, hogy most a televíziós műsorok, általában a show-business világának negatívumairól lesz szó, amit a legjobban az eredeti példányon keresztül lehet megcélozni. A Nexxt napjaink televíziós szórakoztató műsorainak egy prototípusaként kíván mutatkozni a filmben, amiben a stúdióbeli tapsolós közönség minimum tudatlan birkanyájként van beállítva, ami bármilyen fokú erőszak látványára pozitívan reagál. A film végére arról is meggyőződhetünk, hogy ebben a világban semmi sem valóságos, a műsor szerkesztői mindig két lépéssel a közönség elképzelései előtt járnak , és az összes erőszak, amit a két gyilkos-szereplő előad a Nexxt-ben, mindössze a tv-show nézőinek szórakoztatását szolgálja. Tehát egyfajta kritikát láthatunk "a média felelőssége napjainkban" c. témakörből a film által, de ekkor még nem szóltunk arról, hogy az ironikus gondolatokat milyen képek támasztják alá.
Miközben az Alex-figura bemutatja Frau Chickennek és közönségének a régi tetteit, közben felvételeket láthatunk Bodó-Madison gyilkosságairól is. Bodó egy pszichopatát játszik, aki nappal üzletember, éjszaka pedig véreskezű gyilkos. A karaktere úgy van bemutatva, hogy mind a show nézői, mind mi, a film nézői, elképedhessünk, mennyi minden fér meg egy emberben egyszerre. Stílus és elegancia, értelem az egyik oldalon, a másikon pedig a lehető legszörnyűbb brutalitás és erőszak. Madison figurája - a változatosság kedvéért- szintén egy híres könyv (és film) főhősét mintázza, Bodó egy az egyben Patrick Bateman,aki Bret Easton Ellis Amerikai Psycho c. regényének a főszereplője. Bateman egy sikeres Wall Street-i üzletember, aki minden ok nélkül gyilkolja az útjába kerülő embereket. Azonkívül, hogy a Nexxt forgatókönyvírója (Tasnádi István) nem ment messzire a két gyilkos karakterének megformálásakor, a legfőbb baj az a filmmel, hogy a film alkotói ugyanúgy elveszítették a mércéjüket a bemutatott erőszak mértékével szemben, mint az általuk felvázolt (és elképzelt) mindenkori tv show-nézők. Azzal a háttérgondolattal, hogy napjaink embere tv-nézőkként nem tud betelni az erőszakkal (és ezért az ő igényének megfelelően kell a tévéseknek egy véres showt csinálniuk), feljogosítva érzi magát a film forgatókönyvírója (Tasnádi István), és rendezője (Schilling Árpád), hogy olyan jeleneteket tegyen be a filmbe, amitől az embernek szó szerint felfordul a gyomra. Persze ha egy "művészfilm"-kategóriájú alkotás mindenképp botrányfilmmé szeretne válni (amiről legalább többet beszélnek az emberek, mint egy átlagos magyar filmről), akkor mindenképp jól jönnek az olyan jelenetek, amelyekben nőket kínoznak, darabolnak fel, nyúznak meg, vagy éppen a lábujjakat harapják le. Nem mindenki van felkészülve rá, hogy miközben éppen egy legújabb filmművészeti alkotást néz meg, ezalatt olyan jelenetet kelljen látnia, amelyben egy nőnek élve kitépik a nemi szervét, majd a lába közé egy műanyag csőben egy patkányt terelgetnek. Szomorú, ha egy (elvileg nem horror-) filmnek ilyen eszközökkel kell élnie a hazai filmpiacon, a nagyobb érdeklődést hajszolva.
Pedig egy sor jel mutat arra, hogy akár egy jó filmet is láthattunk volna. Az operatőr, Nagy András például remek munkát végzett, igényes és többször újszerű vizualitással lepett meg bennünket. A főszereplő színészek is mind jól játszottak (Bodó Viktor talán egy kicsit túl jól is), bár néha Mucsi Zoltán mintha túl sok játékelemet használt volna fel Alex vívódásainak bemutatására. Udvaros Dorottya a szokott profizmusával dolgozik, az ő előadásában a Chicken-karakter egy átlagos nyomulós és karrierista nő, akinek a személyes motivációiról semmit sem tudunk meg.
A Nexxt alkotói egy elvont művészfilmet készítettek az erőszak és a média kapcsolatáról, amely kapcsolatról már értesülhettünk Oliver Stone '95-ös Született Gyilkosok c. filmjéből.
Ezt a kevéssé eredeti gondolatot Tasnádi István költő-drámaíró dolgozta fel, az ő írása alapján készült egy azonos című színdarab (amit a Bárka színház tűzött műsorra októberben), illetve most a film. A film 150 millió forintból készült, amely összeg különböző szponzori, illetve magántámogatásokból származott.
A Nexxt alkotógárdája a film bemutatása óta úgy tekinti a nézők többségének elutasító magatartását, mint annak bizonyítékát, hogy egy népszerű (sok nézőt foglalkoztató) filmet készítettek, amivel kapcsolatban mindenféle nézői magatartás a produkció malmára hajtja a vizet - mivel a cél csupán az volt, hogy a közönség ne maradjon semleges. Ez tulajdonképpen összejött nekik, más kérdés viszont, hogy milyen áron. Ennyire kétségbeesett és ennyire sikertelen próbálkozást még nem láttunk arra, hogy egy eladható magyar filmet gyártsanak.

-lido-

szólj hozzá ..! a Te véleményed a filmről .. szavazz ..! pontozd a filmet 1 pont - nagyon-nagyon rossz film 2 pont - nagyon rossz film 3 pont - rossz film 4 pont - gyenge film 5 pont - nézhető film 6 pont - kellemes / tartalmas film 7 pont - jó film 8 pont - egészen jó film 9 pont - nagyon-nagyon jó film 10 pont - tökéletes film / fő kedvenc küldd el ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek